Csökken a GDP a régióban, nőnek a hitelkockázatok
Az idén az erős belső fogyasztásnak köszönhetően 3,2 százalék lehet Kelet-Európa gazdasági növekedése, de 2019-ben a növekedés visszaesik 2,5 százalékra. Az Atradius hitelbiztosító Fizetési Szokások Barométere című elemzése szerint ennek az az oka, hogy csökken majd az eurózónába irányuló export. Így romlanak majd a régiós vállalatok likviditási pozíciói, ez pedig a növeli a cégek közötti kereskedelem (B2B) kockázatait. A felmérésben több mint 1400 magyar és kelet-európai vállalatot kérdezték meg az Atradius elemzői.
A Fizetési Szokások Barométere szerint a kelet-európai vállalatok 25 százaléka arra számít, hogy a következő 12 hónapban, hitelre történő értékesítés esetén lassabban jutnak majd a pénzükhöz, mint tavaly. Ez különösen a román (30 százalék) és a török cégeket (43 százalék) aggasztja. Az Atradius országigazgatója azt mondta, hogy elsősorban a tőkehiány és likviditási problémák miatt nőtt a számlák átlagos kiegyenlítési ideje (DSO) 2018-ban. „Kelet-Európa országaira jellemző, hogy a belföldi ügyfelek gyakorlatilag egyfajta finanszírozásként tekintenek a halasztott fizetésre. A régiós DSO 59 nap, míg Magyarországon átlagosan 49 nap alatt egyenlítik ki a számlát a vállalatok, tehát itthon jól fizetnek a vevők. Ezért a térségben a hazai cégek a legnyitottabbak a hitelre történő értékesítésre.”– mondta Vanek Balázs.
A Fizetési Szokások Barométere azt mutatja, hogy a belföldi kintlévőségeket leginkább azért kell leírni Kelet-Európában, mert a vevő csődbe megy, vagy befejezi a tevékenységét. A felmérésben részt vevő vállalatok ugyanakkor mindenhol azt tapasztalták, hogy az elektronikus számlázás felgyorsítja a számlák kifizetését. A régióban a cégek közel 68 százaléka már online számláz. Magyarországon egyelőre csak a vállalatok 48,7 százaléka állít ki e-számlát.
A felmérésben megkérdezték a vállalatok véleményét arról is, szerintük mi jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaság növekedésére. A kelet-európai cégek az amerikai protekcionista gazdaságpolitikát tartják a legnagyobb kihívásnak (37,7%), ez Magyarországon 40,9 százalék. „Itt a legfőbb félelem az, hogy a protekcionizmus kereskedelmi háborúhoz vezet hat hónapon belül. A második helyen a geopolitikai kockázatok állnak, pl. az Európai Unió szétesése a Brexit nyomán, Oroszország és a NATO konfliktusa, vagy az, hogy Donald Trump amerikai elnök külpolitikája miatt Kína elfoglalja a vezető globális hatalom pozícióját. Ezek a kérdések a 24 százalékos régiós átlaghoz képest a magyar vállalatok közel egyharmadát foglalkoztatják”– mondta Vanek Balázs.
A jelentős kockázatok között szerepel még a kínai gazdaság „kemény földet érése”, illetve az, hogy tévútnak bizonyul az amerikai jegybank, a Fed politikája.
Kapcsolódó cikkeink
Ez vezethet a gazdaság bővüléséhez 2025-ben
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Magyarország gazdasági teljesítménye…
Tovább olvasom >GKI elemzés: A gazdasági kiszolgáltatottságról mi magunk is tehetünk
A kormány 2025-ös „repülőrajtjához” szükség lenne az export felfutására (a…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: a GDP-adatok mellett az emberek életét befolyásoló mutatók is kedvezően alakultak
A bruttó hazai terméken (GDP) túl emberi életek vannak, az…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >