Csökken a fogyasztói bizalom és a vásárlási hajlandóság

A rövid távú várakozások tekintetében nagyon pesszimisták a fogyasztók. Ez derül ki a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem legfrissebb, közösen készített negyedéves felméréséből.A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem 2004 tavasza óta közösen készíti el minden negyedévben a Fogyasztói Bizalom Index (FBI) felmérést. A legutóbbi, 2008 decemberében készült mérés szerint szeptemberhez képest 26 ponttal lett alacsonyabb, jelenleg 124,4 ponton áll az index. Ennél alacsonyabb értéket csak a mérés első évében (1996–97) tapasztaltak a kutatók, az azonban inkább bázisnak tekinthető, és nem a kedvezőtlen bizalomnak tudható be. Mindazonáltal nem ez volt az index legnagyobb mértékű esése, mert ezt megelőzően 2006 második negyedévében 52 százalékpontot zuhant.
Ezúttal az öt komponensből felépülő komplex mutatószám minden komponense csökkent, egyetlen kivétellel. Az ország következő 5 évre vonatkozó, hosszú távú gazdasági kilátásait illetően nem változott a megkérdezettek álláspontja.
A háztartások jelenlegi és várt pénzügyi-anyagi helyzetének megítélése egyaránt romlott (előbbi 12, utóbbi 13 ponttal).
A Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) szintén számottevően, 27 pontot esett, értéke 117,6 pont. Az index ilyen mértékű süllyedésére korábban még nem volt példa. A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) jelentős, 24,9 pontos csökkenés után jelenleg 130,5 ponton áll.
A munkanélküliségre vonatkozó várakozások gyökeresen megváltoztak a korábbi időszakokhoz képest. A korábbi 48 százalékkal szemben a megkérdezettek többsége, számszerűsítve 89 százaléka a munkanélküliség növekedésére számít a következő egy évben. Az inflációs várakozások kedvezőbb képet mutatnak: jelentősen csökkent azok aránya, akik az árak emelkedésére számítanak. A korábbi 91 százalékkal szemben 2008 utolsó negyedévében a válaszadók 66 százaléka számít az árak emelkedésére.
A család reáljövedelmével kapcsolatos várakozások szerint a megkérdezettek kétharmada (66%) az inflációnál kisebb mértékű jövedelemnövekedésre számít a következő 1-2 évben.
Az előző negyedévhez képest 43 százalékról 57 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint nem alkalmas az idő a megtakarításaik felhasználására. A korábbi periódushoz képest némileg kevesebben vannak olyanok (17%), akiknek nincs megtakarításuk.
L. K.