Csillagvándor
Miguel Vieira Rocha szakácsot, fazekat sokáig csak a tévé főzőműsoraiban látott, egy idegenforgalmi iskola második tanévében került kapcsolatba a főzéssel, ez viszont egy csapásra megváltoztatta az életét.– A „Cordon Bleu de Paris”-ban szereztem szakdiplomát, és rögtön elindultam a világba. Londonban bekopogtattam egy szimpatikus étterembe, és szerencsém volt, rögtön felvettek. Ez volt a 1 Lombard Street, amely addigra már Michelin-csillagot szerzett, a konyha élén Herbert Bergerrel. Egy évig dolgoztam itt, majd Franciaországba költöztem, mert úgy gondoltam, ha a legmagasabb színvonallal akarok találkozni, ott van erre lehetőség.
Jó ajánlólevél volt a londoni étterem, gall földön két évet húzott le a háromcsillagos Chateau de Divonne-ban. Innen Spanyolországba vezetett az út, ahol először a valenciai Maison Picben Erwan Louaisil keze alatt dolgozhatott, majd a legendás El Bulli-csapat tagja lehetett, amely – köztudott – Ferran Adria irányításával halmoz sikert sikerre.
– Egy francia website-on olvastam a hirdetést, hogy Budapesten nyíló étterembe keresnek konyhafőnököt. Bár bevallom, nem sokat tudtam az önök országáról, de úgy gondoltam, megfelelő lehetőség lesz, hogy kipróbáljam magam. Az elképzelések csúcsétteremről szóltak, és az egyeztetések során úgy tűnt, nem állnak távol az elképzeléseink a kialakítandó konyha stílusáról.
Budapestre érkezése után belevetette magát a városba. Sorra járta a nívós éttermeket, ismerkedett a fővárosi piacok alapanyag-kínálatával. Megállapította, hogy bár a gomba és az édesvízi hal választéka magas színvonalú, az egyenletes jó minőség többnyire még nem biztosítható. Talán ennek is köszönhető, hogy a Costes-be (ez a harmincéves portugál séf budapesti állomáshelye) szinte minden meghatározó alapanyagot Párizsból szállítanak a Ráday utcába.
– Négy nyelven, portugálul, spanyolul, franciául és angolul beszélek. Komoly nehézség, hogy a konyhai csapatban csak egy-egy kolléga beszéli az angolt, illetve a franciát. De hát én is Franciaországban dolgozva tanultam meg a nyelvet, szóval nem kizárt, hogy előbb-utóbb magyarul is fogunk beszélgetni.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A csodálatos mandarin – A nap videója
Yoshihiro Okada „műveit” már ismerik olvasóink: néhány vágást ejt mandarinok héján,…
Tovább olvasom >Mit meg nem tesznek a frissességért! – A nap képe
A skandináv országokban kultusza van a friss élelmiszereknek – íme…
Tovább olvasom >