Cseresznye szezon eleji körkép: nagyon heterogén viszonyok mellett a közepesnél valamivel jobb termés várható
A jelentősebb fagykárok és növényvédelmi problémák elkerülték a cseresznye ültetvényeket. A közepesnél jobb mennyiség mellett az apróbb gyümölcsméret okozhat (főleg értékesítési) gondokat.
A korai fajták betakarításával, a szokásosnál mintegy két héttel korábban, május 15-20. között kezdődött meg az idei cseresznyeszezon. A cseresznyetermés országos kitekintésben, fajtától és térségtől függően rendkívül változatos képet mutat, ami egyrészt a lokálisan jelentkező áprilisi fagykárokkal, az adott fajta, illetve térség virágzása időszakában tapasztalható időjárási körülményekkel, másrészt az utóbbi héten lokálisan lehullott csapadékkal magyarázható. Általánosságban elmondható, hogy az enyhe telet követően a virágzás időszakában is a szokottnál melegebb volt, a kötődés során viszont hűvösebb, relatíve fényszegény időjárási viszonyok uralkodtak. Általánosságban a kötődés országos szinten az előző pár évben tapasztaltnál jobban alakult, viszont ebben a hűvösebb periódusban jelentős tisztuló hullás következett be. Az előrejelzést nehezítik a rendkívül heterogén körülmények. Országos tavaszi fagykárról semmi esetre sem beszélhetünk a cseresznye esetében, mégis voltak olyan körzetek, ahol a fagy komoly károkat okozott, például Zalában és Szabolcsban.
Jelenleg még a korai cseresznye betakarítása folyik: a Bigarreau Burlat, a Valerij Cskalov már érkezik a piacokra, és a Nimba szürete is megkezdődött
Dél-Magyarországon most kezdődik a Vera és a Carmen szedése, június elejétől várható a nagyobb mennyiségek megérkezése. A szezon első hetének tapasztalatai alapján a korábbi éveknél nagyobb mennyiség került a piacokra, minőségi problémák egyelőre nincsenek, az aszálynak jobban kitett térségekben a gyümölcsméret marad el valamelyest a várttól. Óvatosságra int, hogy a cseresznyelégy nagyon korán megjelent (már május első felében), így a szokásosnál korábban el kell kezdeni védekezni, hogy elkerülhető legyen a nagyobb kártétele. Az átlagosnál nagyobb termésmennyiség alapvetően örvendetes, de ez azt is jelenti, hogy a Magyarországra sajnos jellemző szervezetlen, elaprózott értékesítési viszonyok miatt gondban lehetnek azok a termelők, akik nem tagjai valamely értékesítési szervezetnek, nem rendelkeznek GlobalGAP tanúsítással, nem tudnak csomagolt terméket a piacra szállítani, illetve akik nem végeznek okszerű és magas színvonalú tápanyagutánpótlást. Náluk az apró szemű, nehezebben eladható gyümölcs értékesítési problémákat okoz, ami már a szezon ilyen korai szakaszában is érzékelhető, és ez a jelenség várhatóan a teljes szezont végig fogja kísérni. Ezt pontosan tükrözik le a Budapesti Nagybani Piacon kialakult ártartományok is: a 22-24 mm közötti apró szemű cseresznye nagybani ára 600-700 Ft/kg között alakul, és ez a kategória még ennyiért is csak nehezen értékesíthető, míg a szépen válogatott, nagy méretű (30+) gyümölcsnél nem ritka a 3000 Ft/kg körüli ár sem. Összességében ez egy 1300-1500 Ft/kg körüli átlagárat jelent, óriási tehát az árkülönbség a minőségi osztályok között. A fogyasztói árak – méretkategóriától, kiszereléstől, csomagolástól függően – jellemzően 1 500-3 500 Ft/kg között mozognak.
Magyarországon a jó években általában 12 ezer tonna körüli termést takarítanak be
Az idény ilyen korai szakaszában (különös tekintettel a mostani esős időszakra) jósolni még igen nehéz, de az látszik, hogy az előző két-három évhez képest az eddigi terméskiesés jóval kisebb. Ebből kiindulva valószínűsíthető, hogy a 2024-es évben 12 ezer tonnás, vagy azt némileg meghaladó cseresznyetermésre lehet számítani. A minőség egyelőre rendben van, de sok helyről számoltak be a termelők arról, hogy a gyümölcsmérettel – főleg az aszály által jobban sújtott térségekben – problémák lehetnek. Fel kell hívni arra is a figyelmet, hogy a szezonban – az időjárási körülményektől függően – az időszakos kínálat akár nagyon rövid idő leforgása alatt is változhat: a cseresznyében egy pár napos csapadékos periódus jelentős termésveszteségeket okozhat, ami a piacra kerülő mennyiségek csökkenéséhez vezet.
FruitVeb
Kapcsolódó cikkeink
2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >Új helyszínen várja az érdeklődőket a Nébih Farm
Decembertől megnyitotta kapuját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megújult Nébih Farm,…
Tovább olvasom >Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >További cikkeink
Master Good, Nestlé Hungária, Tesco Magyarország az idei győztes sorrend
A Trade magazin idén másodszor hirdette meg a Karácsonyi tv-reklámok…
Tovább olvasom >Átadásra kerültek a CO-OP Star idei Ezüstfenyő és Ezüstcsillag díjai
Ahogy minden évben karácsony előtt, úgy idén is, december közepén…
Tovább olvasom >Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >