Cseresznye szakmai nap Érden – kihívások és jövőbe mutató megoldások
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közösen szervezte meg a cseresznye termesztésével foglalkozó szakmai napot az érdi gyümölcskutató intézet Elvira majori telephelyén.

(Fotó: Pixabay)
A rendezvény célja az volt, hogy a termesztők, kutatók és szakemberek megosszák tapasztalataikat, valamint megvitassák az ágazat aktuális helyzetét és jövőjét.
Hazai fajták előnyben – de van még mit tenni
A magyarországi cseresznyefajták többsége az érdi intézet nemesítéseinek eredménye, ami jól mutatja a hazai kutatás jelentőségét. Ugyanakkor a szakértők szerint a hazai fajták gazdasági értékelése, illetve az üzemi szintű tesztelés ma már hiányzik, és ez gátolja a termesztés fejlődését. Dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki tanácsadója kiemelte: a klímaváltozás és a nem megfelelő fajtakísérletek komoly problémát jelentenek. A külföldi fajták ellenőrizetlen átvétele pedig hosszú távon veszélybe sodorhatja a hazai termesztést.
Előadások – nemesítés, technológia, védekezés
A nap során több előadás is elhangzott. Kovácsné dr. Békefi Zsuzsanna bemutatta a cseresznye nemesítésének múltját és eredményeit, és ismertette a legújabb, ígéretes fajtákat, mint a „Kira” vagy a „Pillangó”. Kőszegi Vilmos saját intenzív ültetvényének létesítését mutatta be, ahol GPS-vezérelt telepítést, napelemeket és automatizált öntözőrendszert is alkalmaznak. A cseresznye érését gyakran megzavaró csapadékra fóliás takarórendszerek nyújthatnak megoldást, erről Csizmadia György beszélt – hangsúlyozva, hogy ezek alkalmazásához még kevés a hazai tapasztalat. A rendezvény növényvédelmi részében a Drosophila suzukii, azaz a pettyesszárnyú muslica került a fókuszba, amely egyre nagyobb károkat okoz a hazai ültetvényekben. A gyümölcskutató intézet hosszú távú vizsgálatai segítenek a kártevő elleni hatékonyabb védekezésben. A program végén az érdi kutatóintézet egyik intenzív cseresznyeültetvényét is bemutatták. A szakmai nap egyértelmű üzenete: a sikeres hazai cseresznyetermesztéshez korszerű tudás, alapos kutatás és összehangolt szakmai együttműködés szükséges.
NAK
Kapcsolódó cikkeink
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai…
Tovább olvasom >Növényvédő szerek alkalmazhatósága a különböző kukorica kultúrákban
A növényvédő szerek kiválasztásakor kiemelt jelentőséggel bír, hogy az adott…
Tovább olvasom >Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai…
Tovább olvasom >További cikkeink
Júliusban a GKI konjunktúra indexe enyhén csökkent
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >A mai nappal feléljük a Föld erőforrásait, és ebben már vaskosan benne van valami, amire nem is gondolunk
Július 24-én van idén a globális Ovreshoot Day, vagyis a…
Tovább olvasom >Megállíthatatlanul drágul a kenyér – és vele együtt minden a pékségből
A kenyér a magyar családok asztalának alapdarabja, mégis egyre kevesebben…
Tovább olvasom >