Cseresznye szakmai nap Érden – kihívások és jövőbe mutató megoldások

(Fotó: Pixabay)

A rendezvény célja az volt, hogy a termesztők, kutatók és szakemberek megosszák tapasztalataikat, valamint megvitassák az ágazat aktuális helyzetét és jövőjét.

Hazai fajták előnyben – de van még mit tenni

A magyarországi cseresznyefajták többsége az érdi intézet nemesítéseinek eredménye, ami jól mutatja a hazai kutatás jelentőségét. Ugyanakkor a szakértők szerint a hazai fajták gazdasági értékelése, illetve az üzemi szintű tesztelés ma már hiányzik, és ez gátolja a termesztés fejlődését. Dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki tanácsadója kiemelte: a klímaváltozás és a nem megfelelő fajtakísérletek komoly problémát jelentenek. A külföldi fajták ellenőrizetlen átvétele pedig hosszú távon veszélybe sodorhatja a hazai termesztést.

Előadások – nemesítés, technológia, védekezés

A nap során több előadás is elhangzott. Kovácsné dr. Békefi Zsuzsanna bemutatta a cseresznye nemesítésének múltját és eredményeit, és ismertette a legújabb, ígéretes fajtákat, mint a „Kira” vagy a „Pillangó”. Kőszegi Vilmos saját intenzív ültetvényének létesítését mutatta be, ahol GPS-vezérelt telepítést, napelemeket és automatizált öntözőrendszert is alkalmaznak. A cseresznye érését gyakran megzavaró csapadékra fóliás takarórendszerek nyújthatnak megoldást, erről Csizmadia György beszélt – hangsúlyozva, hogy ezek alkalmazásához még kevés a hazai tapasztalat. A rendezvény növényvédelmi részében a Drosophila suzukii, azaz a pettyesszárnyú muslica került a fókuszba, amely egyre nagyobb károkat okoz a hazai ültetvényekben. A gyümölcskutató intézet hosszú távú vizsgálatai segítenek a kártevő elleni hatékonyabb védekezésben. A program végén az érdi kutatóintézet egyik intenzív cseresznyeültetvényét is bemutatták. A szakmai nap egyértelmű üzenete: a sikeres hazai cseresznyetermesztéshez korszerű tudás, alapos kutatás és összehangolt szakmai együttműködés szükséges.

NAK