Cseresznye aranyáron, szamóca luxusáron – miért drágább a gyümölcs Budapesten, mint Athénban?

Szokatlan árak – de nem véletlenül

A látványos különbségek mögött komoly termelési problémák állnak. A hazai szamóca- és cseresznyetermesztés jelentős része fagy- és időjárási károktól szenvedett 2024 tavaszán. A FruitVeB elnöke, Apáti Ferenc szerint az áprilisi és május eleji fagyhullámok olyan súlyos károkat okoztak, amelyek évtizedes távlatban is rendkívülinek számítanak. A legnagyobb kiesés az őszibarack, a kajszi, a cseresznye, valamint a szilva, meggy és alma esetében tapasztalható.

A cseresznye például különösen súlyosan érintett: a termés 80–90%-a elveszett, így az országos mennyiség mindössze néhány ezer tonna lehet – mondta Raskó György agrárközgazdász. Ennek következménye, hogy a friss étkezési cseresznye túlnyomó része importból érkezik idén, ami elkerülhetetlenül megemeli a fogyasztói árakat.

Szamóca: munkaerőhiány és időjárás is sújtja

A szamócaszezon sem alakult kedvezően. Bár a termőterület az elmúlt években nőtt – 2024-ben 704 hektáron termesztettek szamócát, 22%-kal többen, mint 2020-ban – a betakarítás komoly kihívást jelent. A fóliás termés átlagosnak mondható, ám a szabadföldi állományokat jelentős fagykár érte, akár 80%-os termésveszteséggel. Az időjárás is lassította az érési folyamatokat, különösen a borult, hűvös május volt kedvezőtlen.

A legnagyobb nehézséget azonban a kézi betakarítás okozza: a munkaerőhiány és az emelkedő bérek miatt megugrottak a szedési költségek, miközben a gépesítés továbbra sem megoldott. A szamóca így nemcsak drágábban, de késve is kerül a piacokra.

Magyar gyümölcs, görög ár?

A görög és magyar árak közötti különbséget több tényező magyarázza:

• Görögországban korábbi a szezon, és kevésbé sújtotta fagy a termést.

• Az időjárási viszonyok kedvezőbbek, a napsütéses órák száma magasabb.

• A logisztikai költségek belföldön is magasabbak a dráguló munkaerő és energia miatt.

• A magyar fogyasztók pedig – különösen a prémium piacokon – hajlandóak megfizetni a korai vagy különleges gyümölcsöket, még ha magas az ár.

Kitekintés: áremelkedés és importkitettség

A jelek szerint a gyümölcsfogyasztásban fokozódó importkitettséggel kell számolni 2025-ben is, különösen a cseresznye, a kajszi és az őszibarack esetében. A rendkívüli tavaszi időjárás miatt nemcsak a mennyiségek csökkennek, hanem a termelők jövedelme is kiszámíthatatlanabbá válik, ami hosszabb távon befolyásolhatja a termesztési kedvet is.

A látványosan megugró piaci árak nem a kereskedői spekuláció eredményei, hanem a mezőgazdasági termelés kockázatainak, a klímaváltozásnak és az emberi erőforrás korlátainak következményei. A fogyasztók részéről egyre inkább a termelés biztonsága, az elérhetőség és az ár-érték arány kerül előtérbe – és ezekre a kérdésekre a jövőben a hazai gyümölcságazatnak választ kell találnia.