Csehország: sokan aggódnak az élelmiszer drágulása miatt

Ha áttekintjük a legfrissebb fogyasztói bizalmi indexeket Magyarországon és szomszédainknál (Ausztriát kivéve), valamint a Visegrádi Négyekhez tartozó Csehországban és Lengyelországban, akkor a legmagasabb mutatót a cseheknél látjuk. Annak ellenére, hogy a harmadik negyedévhez viszonyítva egy ponttal, 71-re csökkent. Így is megközelíti az európai átlagot.

Amíg világszerte hatvan ország fogyasztói bizalmi indexének átlaga 94 pont a tavalyi negyedik negyedévi felmérés szerint, addig Európában 73 az átlag, a fentebb említett kilenc ország középértéke pedig 58 pont. Ugyanannyi, mint a harmadik negyedévben.

Nőtt a mutató Magyarországon hat, Szlovákiában öt, Ukrajnában négy, Lengyelországban pedig három ponttal, egyik negyedévről a másikra. A többi öt országban a csökkenés mértéke egy és öt pont között váltakozik.

Már nem csak az emberek jövedelmi viszonyait nézik a huszonegyedik századi élelmiszerpiac szereplői. Ha növekedni szeretnének a közeljövőben, akkor azt is látniuk kell, hogyan alakul a fogyasztók bizalma. Derűlátó emberek szívesen vásárolnak, és kedvet is éreznek a fogyasztáshoz. Viszont az aggódók, a helyzetet bizonytalannak érzők meglévő pénzüket sem adják ki szívesen, és inkább tartalékolják.

Általában azt tapasztaljuk a Nielsen különböző kutatásai során, hogy ha a fogyasztói bizalom változik, akkor nagyjából két negyedévig tart, amíg hatása befolyásolja a kereskedelmi forgalmat.

Legkedvezőbb kilátásokat Csehországban az index három összetevője közül személyes pénzügyi helyzetüknél látnak a következő tizenkét hónapban; többé-kevésbé jónak a válaszadók 42, kisebb-nagyobb mértékben negatívnak pedig 56 százaléka. A többiek nem tudják megítélni.

Tizenkét havi távlatban Csehországban is a munkahelyek helyzetéről nyilatkoznak legkevesebben pozitívan; a válaszadók 14 százaléka. További 85 százalék azt mondja, nem annyira jó, illetve rossz.

A jelen időszakot, ha tekintetbe veszi az árak alakulását és saját pénzügyi lehetőségeit, a csehek 30 százaléka tartja inkább kedvezőnek, és 70 százaléka kedvezőtlennek arra, hogy megvásárolja mindazt, amire szüksége van.

A kérdésre, hogy mi okozza számukra a legnagyobb gondot a következő hat hónap során, a cseh válaszadók legnagyobb arányban az élelmiszerek drágulását nevezték meg (16 százalék). Utána következik sorrendben az egészség (12), hitel (11), munkahelyek biztonsága (10) és a gazdasági helyzet (9), majd a többi tényező.

Ezek a mutatók eléggé eltérnek az európai átlagtól. Annak rangsorában ugyanis az élelmiszerek drágulása 5 százalékos említéssel csak a lista nyolcadik helyén áll. Földrészünkön átlagosan legtöbben a munkahelyek biztonsága miatt aggódnak – a válaszadók 16 százaléka.