Cseh, szlovák felvásárlók keresik a magyar szőlőt

Cseh és szlovák vevőknek szállítják folyamatosan a szőlőt egyre több magyar borvidékről. Az export miatt nem működik a hazai felvásárlók korábbi árleszorító politikája.

Naponta több cseh és szlovák kamiont is megraknak szőlővel a Kecskemét melletti Helvécián. Bóna János, a szőlő exportját szervező Szőlő és Spárga Tész vezetője szerint vevőik 90 forintot fizetnek a borszőlő kilójáért. A külföldiek megadják a magasabb árat, így a hazai borászatok is kénytelenek megfizetni a 80-90 forintot egy kilogramm szőlőért.
Csehországban alig terem szőlő, de jelentős borászatok működnek.
Tavaly az Alföldön átlag 40 forintot adtak egy kiló szőlőért, amelynekközvetlen (a telepítési ráfordításokat nem tartalmazó) termelési költsége is 70 forint. Az alföldi szőlőtermelők többsége 2009-ben már a harmadik veszteséges évet könyvelhette el. Ehhez képest a mostani magasabb ár sem hozza vissza a hosszabb távú megtérülés esélyét: idén ugyanis a rossz időjárás miatt a szokásosnál jóval alacsonyabbak a termésátlagok
Keresztes József szerint strukturális válság van a magyar szőlő-bor ágazatban: a szőlőtermelés atomizálódott, miközben a borfeldolgozás részben külső tőkéből, részben európai uniós támogatásból korszerűsödött. A szőlőtermelés és a borfeldolgozás között meglazult a korábbi szoros kapcsolat: a borfeldolgozók a szőlőtúltermelést kihasználva leszorították az árakat. A nemzetközi áruházláncokban való megjelenés érdekében árverseny alakult ki a borászatok között is – ez azonban a fogyasztói árakon már nem látszik. Ugyanakkor a sorozatos ráfizetés miatt rohamosan csökken a szőlőtermő terület.
A Duna borrégió tanácsának legutóbbi ülésén úgy fogalmaztak: lassan már csak arra kell az alföldi szőlő, hogy a térség nagy borászatai ezzel legalizálják az Olaszországból ömlesztve behozott olcsó bor hazaiként való palackozását és forgalmazását. Egy liter olcsó olasz bor ára 23–26 eurócent, míg egy kiló szőlő előállítása 25 eurócent. Egy kiló szőlőből átlag 0,7 liter bor állítható elő. Az olasz bor az ottani bőséges költségvetési támogatás miatt lehet ennyire olcsó.
A nagy borászatok, amelyek a piaci viszonyok miatt jelenleg nem érzik szükségét a szőlőtermelés fenntartásának, alapanyag híján tönkremehetnek, illetve olasz és francia cégek tulajdonába kerülhetnek. Káplány Sándor, a szőlőtermelés integrációjával foglalkozó Helvécia Szövetkezet elnöke szerint a nagy borászatok tulajdonosai nem a szőlő-bor ágazatból szerezték a tőkéjüket, nem köti őket érzelem és hagyomány a szőlőhöz és a borhoz. Nem fűződik közvetlen érdekük ahhoz, hogy a szőlőtermelés fennmaradjon – mire a hazai tömegborpiac külföldiek kezébe kerül, addigra ők nagyon sokat kereshetnek – írja a Népszabadság Online.