Csaló weboldalakra hívja fel a figyelmet a GVH
A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) az elmúlt időszakban egyre több fogyasztói jelzés érkezik különféle egészségügyi termékeket hirdető, kifogásolható weboldalakkal kapcsolatban.
A versenyhatóság látókörébe került honlapok először felvázolnak valamilyen egészségügyi problémát, amely jellemzően az életminőség romlását eredményezheti, majd minden esetben gyors, könnyű és nem utolsósorban kedvezményesen elérhető megoldást kínálnak professzorok ajánlásával, illetve pozitív fogyasztói terméktapasztalatokkal alátámasztva.
Az egészségügyi problémáktól szenvedő fogyasztók különösen érdeklődőek, befogadóak lehetnek az új megoldások, lehetséges terápiás eljárások iránt – főleg, ha azokat kedvezőnek tűnő áron, szakértők ajánlásával tárják eléjük, időnként olyan formában, mintha az egy cikk vagy „interjú” lenne a módszert állítólagosan felfedező orvossal, szakemberrel.
A GVH felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy az ilyen típusú honlapokat különös körültekintéssel kezeljék, mert a szóban forgó kereskedelmi gyakorlatok több szempontból is tisztességtelenek lehetnek. Mindenképp keltsen gyanút, ha
- a hirdetett termék neve csak görgetést követően, a honlap tartalmának közepe táján olvasható;
- a weboldalon sehol nincs feltüntetve a cégnév, így nem lehet tudni, hogy kitől rendel a fogyasztó, a „Kapcsolat” menüpontban pedig jellemzően csak egy telefonszám van megadva;
- nem derül ki a termékkategória, vagyis, hogy a népszerűsített termék például étrendkiegészítő, orvostechnikai eszköz vagy kozmetikum;
- egy magát orvosnak nevező személy „szólítja meg” az olvasót, a hangvétel pedig személyes: gyakran az „orvos” saját élményét, tapasztalatát szövi a szövegbe (pl. hogyan segített a termék az idős édesanyja egészségügyi problémáján);
- a honlap a termékről különféle jótékony hatást állít, gyakran a tünetek azonnali megszűnését ígéri – ugyanakkor nem hivatkozik konkrét bizonyítékokra, illetve ilyeneket nem tesz elérhetővé;
- különböző – például az ízületi betegségek kezelésére, gyógyítására hivatott, valószínűsíthetően egyébként nem létező – intézetek neveivel próbálják erősíteni a termékkel kapcsolatos fogyasztói bizalmat;
- a megjelenített vélemények egyöntetűen annak jótékony hatásait méltatják, mert valószínűsíthetően nem valós fogyasztóktól származnak, vagy egyoldalúan moderáltak lehetnek;
- ún. „kedvezményklubban” való részvételre ösztönöznek, vagyis klubtagsággal kedvezőbb áron ígérik a terméket;
- visszaszámlálót alkalmaznak az elérhető termékek darabszámára vonatkozóan (pl. „Rendeld meg ma, és takaríts meg 13 000 Ft-ot. Az első 200 rendelés után az akció véget ér”).
- a honlapon elérhető általános szerződési feltételek nyelvezete magyartalan, magyar nyelven nem elérhető, vagy egyáltalán nem találhatóak szerződési feltételek a honlapon.
Amennyiben a fenti mintázatoknak megfelelő honlappal találkozik, érdemes a következő lépéseket tenni:
- Keressen rá a honlapon megjelenített nevekre, intézményekre, képekre! Így gyorsan kiderül, ha a fotókon nem valódi szakértők szerepelnek.
- Keressen rá a termék nevére, és olvasson el valódi fórumoldalakon valódi véleményeket! Így hamar ki fog derülni, hogy az ajánlat nem megbízható, és csak pénzkidobáshoz vezetne.
- Kérje ki valódi szakemberek véleményét a termékről! Nagy valószínűséggel nem hallottak még a reklámozott termékekről.
- Győződjön meg arról, hogy rendelés esetén kivel szemben és hogyan tud élni fogyasztói jogaival.
- Ha a megadott telefonszámon nem tudnak választ adni a forgalmazó kilétére, a termékkategóriára, illetve a fogyasztói jogok érvényesítésének módjára vonatkozó kérdéseire, ne rendelje meg a terméket!
- A sürgető tartalmú üzeneteket, a termék korlátozott elérésére utaló állításokat mindig fenntartásokkal kezelje!
- A termékkel kapcsolatos döntését alaposan gondolja át, amennyiben pedig kétségei vannak, inkább ne rendelje meg a terméket!
Kapcsolódó cikkeink
Szigorodik az ellenőrzés a webáruházak felett
A fogyasztóvédelmi hatóság már 2024-ben is kiemelten vizsgálta a webáruházakat…
Tovább olvasom >A GVH 100 millió forint bírságot szabott ki a GymBeam táplálékkiegészítőket forgalmazó cégre
Megtévesztően kommunikált a GymBeam, ezért 100 millió forintos bírságot szabtak…
Tovább olvasom >A szervízdíj nem borravaló – itt a különbség a kettő között
Gyakran nagy bizonytalanság övezi, hogy a mára szinte mindenhol alkalmazott…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben…
Tovább olvasom >Ünnepi fogások: bacon kuglóf, baconos sajttorta és szilveszteri kandírozott virslifalatkák
Sokszor egy-egy szokatlanabb hozzávaló, vagy akár maga a tálalás is…
Tovább olvasom >