Csaló húsimportőrökkel hadakozna a MOSZ

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) ismét tiltakozik a fordított áfa bevezetése ellen.  Az intézkedéstől a kormány mintegy tízmilliárd forintos bevétel növekedést vár el. A MOSZ álláspontja szerint a fordított áfa bevezetése pont ellentétes hatást vált ki: az intézkedés tovább rontja a legális termelők helyzetét, ami a sertésállomány csökkenésével és így jelentős költségvetési bevétel (áfa, szja, stb.) kieséssel jár.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jövő évi hiánycél teljesítése érdekében egy tíz lépésből álló intézkedéscsomagot jelentett be, mintegy 400 milliárd forint értékben. Ezen intézkedéscsomag egyik pontja a fordított áfa bevezetése a sertéságazatban.

A MOSZ felhívja a figyelmet, hogy a fordított áfa nem vonatkozik a Közösségen belüli beszerzésre, az importra, valamint a kompenzációs felárat alkalmazó termelőkre. Ezekben az esetekben tehát a fordított áfa nem hatékony eszköz a feketekereskedelem és az áfacsalások visszaszorítására.  A fordított áfa a számlaadás elmulasztásának gyakorlatán sem változtat, mivel a számlával történő értékesítést a fordított áfa bevezetése nem ösztönzi. Így az intézkedés gazdaságfehérítő hatása is kétséges.

Az áfacsalások nem a hazai előállítású élősertés értékesítéskor fordulnak elő, hanem jellemzően a határokon átnyúló húsforgalmazás során, fantom kereskedelmi cégek közbeiktatásával, fiktív számlák használatával valósulnak meg. Ezen ügyletekre ugyanakkor a fordított áfa nem alkalmazható, ugyanis az unióból történő termékbehozatal áfamentes.

Az intézkedés ezzel szemben rendkívül hátrányosan érinti a legálisan foglalkoztató, számlával értékesítő és adófizető sertéstartókat, mivel a fordított áfa bevezetése következtében több milliárd forinttal romlik a likviditási helyzetük, ami több százmillió forinttal növeli a költségeiket. Ez azzal függ össze, hogy a keverék takarmányok, adalékanyagok, fehérjék nem tartoznak a fordított áfa hatálya alá. A fordított áfa bevezetésével az élősertés értékesítésekor a termelő már nem kapja meg az értékesítés áfáját, miközben a takarmány vásárlás során neki az áfát ugyanúgy meg kell fizetnie, amit a költségvetéstől csak 40-90 nap múlva kap vissza.

A likviditási helyzet romlása különösen súlyos feszültségeket okoz egy olyan időszakban, mikor az aszályhelyzet következtében takarmányhiánnyal és ennek következtében kiugróan magas takarmányárakkal kell szembe nézni. Ez az önmagában is az állatlétszám visszaeséséhez vezet, amit a romló likviditási helyzet tovább erősít.

Az állatállomány csökkenése a legális munkahelyek megszűnéséhez vezet vidéken, ahol a munkanélküliség már most is jelentősen meghaladja az országos átlagot – állapítja meg közleményében a MOSZ. (munkatársunktól)