Csak műanyag csomagolásból 30,5 kg hulladék jut egy főre évente

Földünkön a különböző típusú hulladékok közül a műanyag hulladék mennyisége növekszik a legnagyobb ütemben. A PET-palackokból és műanyagzacskókból is percenként 1 millió darabot használunk világszerte, amelyekből az utóbbi 25 perc után már a kukában végzi. Ráadásul a műanyagot újrahasznosítani sem lehet teljes mértékben, mert a folyamat minőségi és mennyiségi veszteséggel jár. Sajnos nem ez a legnagyobb probléma, egyelőre a műanyag hulladék újrahasznosítás céljából történő gyűjtése sem megoldott!  A PET-palackok mindössze egyharmada kerül újrahasznosításra, a többi a szeméttelepeken, vagy a természetben végzi, ahol a „természetes” lebomlási idő akár 450 évig is eltarthat.

A műanyagok nagyrésze ráadásul nem képes teljesen lebomlani, csupán apró részecskékre aprózódik, mikroműanyaggá alakul. A természetbe kikerülő felfoghatatlan mennyiségű műanyag szemét nemcsak az élővilágot veszélyezteti, de a klímaválság súlyosbodását is fokozza, hiszen a műanyag is kőolajszármazékokból készül, hatalmas károsanyag-kibocsátással.

A sok szemét túlnyomó része vizeinkben végzi, szennyezve folyóinkat, tavainkat, tengereinket. Az áramlatoknak köszönhetően a hulladékok hatalmas szemétszigetekké álnak össze, a legnagyobb jelenleg a Csendes-óceánban lebeg, 1, 8 milliárd darab műanyag szemétből áll, 80 000 tonnás és 1,6 millió négyzetkilométer, tehát Magyarország területének a 17-szerese. Sajnos nekünk sem kell ilyen messzi menni, hogy találkozzunk ehhez hasonló problémákkal, a tiszai és a dunai szennyezés egyre súlyosabb és nagyobb mértékű, csak a Dunával naponta 4,2 tonna műanyag hulladék kerül a Fekete-tengerbe.

A hulladék és a műanyag okozta szennyezés nem csak a vizek élővilágát érinti, a Föld minden területén jelen van. Legtöbbet a bálnákról, teknősökről és halakról hallhatunk, akik hatalmas veszélynek vannak kitéve a műanyagszennyezés miatt, azonban ez a fenyegetettség már elérte a szárazföldet is. 390 ezer tevéből már 1%-ot kiirtott a műanyag. Azonban minket embereket mégis talán az a tény ijesztett meg leginkább, hogy hetente körülbelül 5 gramm mikroműanyagot viszünk be szervezetünkbe ételeinkkel és italainkkal, ami olyan, mintha hetente megennénk egy bankkártyát.   Ennek szervezetünkre gyakorolt hatását még vizsgálják a tudósok, azt azonban elmondhatjuk már most, hogy ez biztosan nem természetes.

Hazánkban 2021 júliusától betiltanak számos egyszer használatos műanyagot és 2023-tól az egyszer használatos italcsomagolások is visszaválthatóak lesznek. A központi szabályozás mellett persze az egyéni felelősség is kiemelten fontos szerepet játszik a változás elérés érdekében, hiszen az a legjobb hulladék az, ami meg sem termelődik.

Rengeteg módja létezik annak, hogy hogyan tudjuk csökkenti a termelődő hulladék mennyiségét, minimalizálni a műanyaghasználatot. 

• Mielőtt elindulunk a boltba, ellenőrizzük, hogy elraktuk-e a vászontáskákat, kosarakat, tárolóüvegeket, így elkerülhetjük azt, hogy az üzletben kelljen kérni egyszer használatos műanyagszatyrot. 
• A zöldségeket, pékárut sem kell eldobható műanyag zacskóba tenni, saját magunk is készíthetünk többször használatos zacskókat, de sok üzletláncban is már kaphatóak a vékony tülltasakok. 
• Terjednek a csomagolásmentes üzletek, ahova saját tárolóeszközeinkbe rakhatjuk a megvásárolni kívánt termékeket, akár élelmiszert, tisztítószereket. 
• Hazánkban évente több mint egymilliárd PET palack kerül forgalomba, ennek pedig kevesebb mint tizedét hasznosítjuk újra. Hordjunk inkább magunkkal kulacsot, amelyből friss csapvizet vagy szűrt vizet fogyaszthatunk!
• Olyan termékeket tegyünk a kosárba, melyeken nincs vagy nagyon kevés a felesleges csomagolóanyag.

Nehéz lenne minden szabályt egyik napról a másikra beépíteni az életünkbe, érdemes fokozatosan haladni, kezdjük akár a műanyagmentes júliussal, csatlakozzunk a nemzetközi kihíváshoz, hiszen kis tettekkel is nagy változást érhetünk el!