Csak minden negyedik cég érzi magát ESG-felkészültnek a KPMG szerint

Pedig a 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti év vonatkozásában az európai uniós közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már kötelező lesz jelentést közzétenniük nemcsak arról, hogy árbevételük és költségeik mekkora hányada kapcsolódik fenntartható tevékenységhez, hanem az Európai Unió által elfogadott vállalati fenntarthatósági jelentési irányelv (CSRD) értelmében a külön erre a célra megalkotott sztenderdek alapján be kell mutatniuk a vállalati működés környezetre gyakorolt, illetve a klímaváltozáshoz kapcsolódó hatását, ide értve a kitűzött stratégiai célokat, a kockázatokat, az azonosított lehetőségeket és mindezek kezelésére szolgáló intézkedéseket, valamint a célok teljesülését jelző mérőszámokat (emlékeztetőül: 2024-től végérvényesen velünk lesz a CSRD).

„Egyszerűen összefoglalva, akkor áll készen egy vállalat az ESG tanúsításra, ha lefektette a vonatkozó szabályozási keretet, elvégezte a vonatkozó lényegességi felmérését, meghatározta a megfelelő mérőszámokat, és rendelkezik a hatalmas adatmennyiség méréséhez, összegyűjtéséhez és kezeléséhez szükséges rendszerekkel, folyamatokkal és kapcsolódó, jól kialakított, hatékonyan működő kontrollokkal”

– így fogalmazott Nagy Zsuzsanna, a magyarországi KPMG ESG Megfelelőségi Szolgáltatásokért felelős partnere az index publikálásának apropóján.

„Ha ezeket az előfeltételeket a vállalatok már megteremtették, akkor az előttük álló jelentéstételi ciklus során lépéselőnybe kerülnek, mert jobb eséllyel teljesítik a tanúsítás kritériumait. Sőt, az ESG-jelentéstételből további előnyökre is szert tehetnek.”

A KPMG ESG Tanúsítási Érettségi Index legfontosabb megállapításai a következők:

• A nagyobb vállalatok (10 milliárd USD feletti árbevétel) általában jobban felkészültek az ESG tanúsításra, az ő átlagpontszámuk 0-100-as skálán 56,3, szemben az 5-10 milliárd USD közötti (45,3 átlagos pontszám) és az 5 milliárd USD alatti (41,7) vállalatokkal.
• Földrajzi szempontból a vállalatok ESG tanúsításra való felkészültsége nem mutat jelentős eltérést: a legmagasabb értéket elért országok – Franciaország (50,4), Japán (50,0) és az USA (49,4) – és a legalacsonyabb értéket elért országok – Brazília (43,1) Kína (43,0) – pontszámai egészen közel vannak egymáshoz.
• Az index felső 25 százalékához tartozó cégek a többi válaszadóhoz képest több mint háromszor magasabb pontszámot értek el a környezeti adatok („E”) dokumentált, tesztelt és működő folyamataiban, valamint a bevezetett ellenőrzések terén (50% a 14%-hoz képest), és hasonlóan kiugró a különbség a szociális („S”) adatok (45% a 16%-hoz képest) és az irányítási („G”) adatok (52% a 19%-hoz képest) tekintetében is.
• A rangsor legerősebb 25%-ába tartozó vállalatok döntően integrálták az ESG adatrendszereiket a pénzügyi jelentési rendszerekkel. Azonban a többi válaszadónak ezidáig csupán 35 százaléka tett így.

Az index alapján a válaszadók fele (52 százalék) alkalmaz valamilyen szintű külső ellenőrzést a meglévő ESG jelentéstételére. Ugyanakkor csak minden hetedik válaszadó rendelkezik kellő bizonyosságot (14 százalék) vagy korlátozott (16 százalék) bizonyosságot nyújtó tanúsítással. Ez azt jelzi, hogy az ESG tanúsítási érettség terén még további komoly lépésekre van szükség.

“Nem kérdés, hogy hatalmas feladat előtt állnak a vállalatok. A kötelező nem pénzügyi információkra vonatkozó adatszolgáltatás, a bevételek és a költségek Taxonómia rendelet szerinti csoportosítása, az ehhez illeszkedő ellenőrzési környezet kialakítása és megvalósítása komplex teendők, amivel előbb-utóbb valamilyen szinten minden vállalat szembesül. Ez igaz azokra a társaságokra is, akik jelenleg még nem esnek a szabályozás alá, hiszen az üzleti partnereik, a befektetők, a finanszírozók egyre inkább elvárják tőlük is a transzparens, széleskörű, megbízható ESG adatszolgáltatást. A piac bizalmát az adatok független tanúsítása tovább növeli, azonban a tanúsításnak jelenleg rendkívül széles palettája létezik, így a vállalatoknak ezen a téren is okosan kell tudniuk választani.”

– emelte ki a KPMG indexe kapcsán a tanulságokat Nagy Zsuzsanna.

A KPMG indexe öt kritikus lépést határoz meg, amelyeket a vezető vállalatok megtesznek a sikeres ESG tanúsítás érdekében:

1.          Beazonosítják az alkalmazandó ESG jelentéstételi szabványokat

2.          Erős belső ESG irányítást építenek ki, valamint fejlesztik a szükséges készségeket

3.           Meghatározzák a releváns ESG közzétételeket és az azokat alátámasztó adatszolgáltatási követelményeket.

4.          Digitalizálják az ESG adatok feldolgozását, és magas minőségű adatokat állítanak elő

5.          Együttműködnek a teljes értéklánccal az ESG információk összegyűjtése érdekében.

A KPMG ESG Tanúsítási Érettségi Index alapján figyelemre méltó, hogy az ESG tanúsításra kevésbé felkészült vállalatoknál a vezérigazgatók és igazgatósági tagok 58%-a szerint kihívást jelent az ESG szempontok és a részvényesek profitelvárásai közötti egyensúly megteremtése. Az index legfőbb tanulsága azonban az, hogy a legfelkészültebb vállalatok esetében az ESG az üzleti stratégia szerves része, az üzleti sikeresség alapja és nem opcionális extrája. A válaszadók több mint fele (53 százalék) állítja, hogy a vezetés tisztában van a vállalatuk ESG témáival és elkötelezett az ESG célok megvalósítása iránt. 54 százalék szerint az ESG tanúsítás növelheti a piaci részesedést is, mivel a vállalat értékei jobban összehangolódnak a hasonlóan gondolkodó ügyfelek és befektetők értékeivel.