Csak Magyarországon évente 820 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 08. 13. 10:51

Főzés során sok konyhai hulladék keletkezik, amit általában kidobunk, ráadásul hatalmas azon élelmiszerek mennyisége is, amit fel sem használunk, csak bontatlanul, érintetlenül megromolva hajítunk ki a szemetesbe. Ez Magyarországon évente nem kevesebb, mint 820 ezer tonna mennyiséget jelent. Pedig tudatos tervezéssel a pazarlás elkerülhető lenne, és a maradék alapanyagokból egyszerű megoldásokkal is ízletes és egészséges ételeket készíthetnénk. A konyhában keletkezett hulladék újrahasznosítása nemcsak környezettudatos megoldás, hanem kreatív konyhaművészet is, amely rengeteg lehetőséget rejt magában.

Magyarországon a háztartási hulladék 30%-a biohulladék

Magyarországon a háztartási hulladék 30%-a biohulladék, amelyből 320.000 tonna a szemétlerakókba, 600.000 tonna pedig a csatornarendszerbe kerül. Ez a mennyiség jelentősen csökkenthető lenne, ha jobban elterjednének a konyhai maradékok felhasználására vonatkozó ismeretek. 

Az Európai Éghajlati Paktum egyik legfontosabb célja, hogy szemléletformáló tevékenységével hozzájáruljon a magánemberek egyéni, mindennapi cselekvéseinek környezettudatosabbá tételéhez.

„A konyhai hulladékok újrahasznosítása nemcsak környezetünket védi, hanem jelentős megtakarítást is eredményez a háztartások számára. Egy kis kreativitással és tudatossággal olyan ételeket készíthetünk, amelyekkel gazdagabbá, egészségesebbé tehetjük mindennapi étkezéseinket, és egyben pénztárcánkat is kímélhetjük”

– mondta Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka ökoszisztéma-kutató, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete, aki egyben a maradékmentes főzés elkötelezett híve is. A szakértő néhány, a mindennapokba könnyen beépíthető ötlete a konyhai maradékok felhasználására:

  1. Leves alaplé: A zöldségek héjából (alapos tisztítás után) kiváló leves alaplevet főzhetünk, amelyet fagyaszthatunk, dunsztolhatunk vagy hűtőbe tehetünk. Ezt a hétvégi gyors levesek, mártások vagy pürék alapjaként használhatjuk fel. A héjas alaplevek különösen ízletesek lehetnek carbonara vagy tejszínes-gombás tésztaszószokhoz.
  2. Krémes köretek: A répa, a zeller, de akár a cékla héját is megfőzhetjük sós vízben, majd vajjal, fűszerekkel, tejszínnel, tejföllel vagy túróval összeturmixolva krémes köretet készíthetünk belőlük sült húsok vagy grillezett halak mellé.
  3. Mártások és pesto: A karalábélevél, reteklevél, sárgarépalevél és a vöröshagymalevél is ehető, és különleges ételek készíthetők belőlük, mint például a karalábélevél-mártás vagy a reteklevél-pesto. A karfiol és a brokkoli levele és torzsája is finom, különösen roston sütve.
  4. Fűszersó: A krumplihéjból készült fűszersóhoz a burgonyahéjat 50-60 Celsius-fokos sütőben három órán keresztül szárítjuk, majd sóval összeturmixoljuk. Ez a fűszersó húsok, zöldségek és köretek ízesítésére is kiváló.
  5. Gyümölcskockák süteményekbe: Az alma és körte héja felkockázva és kiszárítva teának is felhasználható, de süteményekbe is belekeverhetjük. A citrom, narancs héja, megmaradt gyömbérdarabok kandírozhatóak és szintén nagyon finomak süteményekben.
  6. Ecet: Az almacsutkából házi almaecetet készíthetünk, amely számos felhasználási módot kínál, a szépítkezéstől a fogyókúrán át az immunrendszer erősítéséig.
  7. Savanyúság: A dinnye héjából savanyúságot készíthetünk, a citrom és narancs héját pedig savanyíthatjuk vagy száríthatjuk. A savanyított héjak feldobják a mártások és ételek ízét.

A konyhai hulladékok újrahasznosítása hozzájárul a fenntartható életmódhoz és a környezet védelméhez. Tudatos és kreatív megközelítéssel nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenthetjük, hanem új, izgalmas ízeket és élményeket is felfedezhetünk a konyhában.

Az Európai éghajlati paktumról

Az Európai Bizottság által az európai zöld megállapodás részeként indított paktum azon emberek mozgalma, akik küldetésüknek tekintik, hogy Európát fenntarthatóbbá tegyék és elősegítsék, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az éghajlati paktum közös színteret kínál az egyéneknek, a közösségeknek és a szervezeteknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a következményeihez való alkalmazkodás érdekében.

Kapcsolódó cikkeink