Csak három EU-tag fogyaszt kevesebbet Magyarországnál
Magyarország egy főre jutó GDP-je (holtversenyben) az ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban – derül ki az Eurostat tegnapi jelentéséből. A személyes fogyasztásban pedig ennél is hátrébb vagyunk, hiszen csak három ország van mögöttünk. Rövid távon legfeljebb a görögöket előzhetjük meg, de ezzel sem biztos, hogy előreléphetünk.
Az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének 68%-án áll Magyarország, legalábbis az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP alapján. Csak Bulgária (45%), Románia (54%), Horvátország (59%) és Lettország (64%) van mögöttünk, a lengyelekkel holtversenyben vagyunk. Az elmúlt években elhúzott mellettünk Észtország, Szlovákia, és Litvánia is, közeledett viszont Görögország, ahol ha kitart még néhány évig a gazdasági pangás, akkor akár a 2004-ben csatlakozott EU-tagországok mindegyike lehagyhatja.
Ugyanakkor még a görög kudarc sem garantálná, hogy előrébb léphetünk az uniós fejlettségi hierarchiában, hiszen jelenleg a lengyel gazdasági kilátások középtávon kedvezőbbek, sőt a lett gazdaság is gyorsabban nő, mint a magyar. Így aztán 3-4 év múlva 3-6 ország lehet mögöttünk a fejlettségi rangsorban. (A gyengélkedő horvát, és a lényegesen fejletlenebb román és bolgár gazdaság mindenképpen fejletlenebb lesz.)
Az Eurostat a GDP/fő mutató mellett egy személyes fogyasztási mutatót (Actual Individual Consumption – AIC) is közöl, ami feltehetően jobban kötődik a személyes jólétérzethez. Bár az AIC és a GDP/fő között erős a kapcsolat, de azért vannak látványos különbségek. Számunkra a legfontosabb, hogy Magyarország ezen a listán hátulról a negyedik, vagyis rosszabb pozícióban van, mint a másik fejlettségi rangsorban. Ennek fő oka, hogy itt csak az EU-átlag 62%-án állunk, amit bizonyára a magas eladósodottság, és ennek következményei magyaráznak.
Kiugró még a görögök magas relatív fogyasztási szintje a fejlettségükhöz képest (83% vs. 72%), de a legnagyobb feltűnést az ír adat kelti. Az egy főre jutó GDP egyharmadával magasabb, mint az uniós átlag, a fogyasztás viszont érdemben elmarad attól (92%). Itt is a válság utáni törlesztési kényszer, illetve a külföldi tulajdonú cégek jövedelmekből való magas részesedése lehet a magyarázat. (portfolio.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Rosszabb a magyar cégek termelékenysége, mint bárhol az unióban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2023…
Tovább olvasom >Ez vezethet a gazdaság bővüléséhez 2025-ben
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Magyarország gazdasági teljesítménye…
Tovább olvasom >EU-USA vámháború: a vám rossz a cégeknek, még rosszabbak a fogyasztóknak
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen sajnálatát fejezte…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Az ESG fenntarthatóság egyre fontosabb a hazai kkv-k számára
A fenntarthatóság és a vállalatirányítási szempontok (ESG: Environmental, Social, Governance)…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >