Csábító a mesterséges intelligencia, de ügyelni kell a jogokra

A generatív mesterséges intelligencia (MI) segítségével különböző tartalmakat – szövegeket, képeket vagy akár szoftveres forráskódokat – tudunk létrehozni egyszerű utasítások, úgynevezett promptok megadásával. A vállalatok számára ez számtalan alkalmazási lehetőséget kínál, így nem véletlen, hogy a cégek sorra fektetnek be generatív MI-t használó szoftverekbe vagy fejlesztenek saját megoldásokat. Érdemes tehát ezek jogi vonatkozásait is megvizsgálni.

Milyen adatok alapján tanult az MI?

A jogszerű alkalmazás egyik lényeges kérdése, hogy a generatív MI jogszerűen használja-e fel a gépi tanulás során betáplált adatokat. Ezek ugyanis gyakran állnak valamilyen szellemi tulajdonjogi oltalom alatt: ha a betáplált adatok összességét képező tartalom egyéni és eredeti jellegű, azt legalább szerzői jogok védik. Emellett a tartalom minősülhet például védjegynek (ha például az MI által használt kép ábrás védjegy) vagy szabadalomnak, ha például az MI célja műszaki berendezések tervdokumentációinak generálása, a szoftverfejlesztő cég pedig ilyen tervdokumentációk felhasználásával fejleszti az MI-t.

„Ezekben az esetekben a felhasználáshoz főszabály szerint a jogtulajdonostól származó engedélyre van szükség

– mondta el dr. Gaál András, a Baker McKenzie adatvédelmi és technológiai joggal foglalkozó ügyvédje. 

Ennek hiányában nemcsak az eredeti tartalom gépi tanulás során történő felhasználása lesz jogellenes, hanem jó eséllyel az MI által generált „új” tartalom felhasználása is – hiszen például a generált képen vagy szövegben megjelenhetnek olyan elemek, amelyek a gépi tanulás során jogellenesen felhasznált tartalmakból származnak, vagy legalábbis azokhoz hasonlóak.”

A gépi tanulással összefüggésben emellett figyelembe kell venni a GDPR előírásait és a magyar adatvédelmi és titokvédelmi – például az üzleti titkokra és know-how-ra vonatkozó – jogszabályokat. Az adatvédelmi szabályok közül kiemelendő, hogy ha a generatív MI fejlesztése, illetve működése személyes adatok kezelésével is jár, kifejezetten indokolt megvizsgálni, hogy szükséges-e adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatása, lévén, hogy új technológia alkalmazásáról van szó. Az ilyen hatásvizsgálat során meg kell vizsgálni — többek között —, hogy az adatkezelés milyen kockázatokkal járhat az adatkezeléssel érintett természetes személyekre nézve, és hogy az adatkezelésből eredő kockázatok mérsékelhetők-e olyan szintre, amely megfelel a szükségesség és arányosság elvének.

A gépi tanuláshoz összeállított adathalmaz felhasználásának jogszerűsége fejlesztői oldalról is alapvető fontosságú, hiszen a jogellenes felhasználásnak jelentős következményei lehetnek, pl. kártérítési igények, az értékesítést akadályozó bírói, illetve hatósági döntések, reputációs veszteségek, továbbá személyes adatok esetében az adatvédelmi bírság.

Ki a szerzője a generált tartalomnak?

Vajon az MI által létrehozott tartalom jogosult szerzői jogi védelemre? Ha igen, ki a szerző – lehetséges, hogy maga a mesterséges intelligencia? 

A magyar szerzői jogi törvény szerint szerzői jogi védelem akkor illeti meg a művet, ha a mű a szerző szellemi tevékenysége eredményeként jön létre, és egyéni, eredeti jelleggel bír. A törvény nem határozza meg, mit jelent az „egyéni, eredeti jelleg”, de az MI által előállított tartalom is lehet ilyen, hiszen a gépi tanulás során az MI az általa megismert elemektől eltérő tartalmat is képes létrehozni.

A szerző „az, aki a művet megalkotta” – a névmás arra utal, hogy a szerző kizárólag személy lehet, de gazdasági társaság, állat vagy éppen a mesterséges intelligencia nem. A fogalom másik eleme pedig az alkotás, azaz aktív szerep a mű létrehozatalában. Az MI fejlesztője ezért nagy valószínűséggel nem szerez semmilyen jogot az MI által létrehozott tartalom fölött, az olyan végfelhasználó viszont, aki a generált tartalmat saját maga is formálta, a jelenlegi törvényszöveg szerint igen. Például aki egy generált tájképre épületeket és személyeket rajzol, vagy a programozó MI-vel generálja a szoftver forráskódjának bizonyos elemeit, majd azt egyéni és eredeti módon kiegészíti vagy átírja, akkor szerzőnek minősülhet. 

„Aki az utasítást, azaz a promptot adja, nem lesz szerző, mert – bár e közreműködés nélkül a tartalom nem jött volna létre – ez önmagában még nem alkotás

— mondta el dr. Budai Mihály, a Baker McKenzie szellemi alkotásokkal foglalkozó ügyvédjelöltje.

A joggyakorlat szerint a „szellemi tevékenység” a személyiség döntési szabadságának kifejeződése, ez esetben viszont a tulajdonképpeni „alkotást” az MI végzi, emberi ráhatás nélkül”.

A mesterséges intelligencia által előállított tartalom tehát akkor élvezhet szerzői jogi oltalmat, ha egyéni-eredeti jellege van, és azt az MI-vel történt előállítása után is formálta még valaki.

Egyelőre sem a magyar, sem az uniós jogszabályok nem tartalmaznak kifejezetten az MI által létrehozott tartalmakra vonatkozó szabályokat. Az Európai Unióban a mesterséges intelligencia használatával összefüggésben kidolgozás alatt áll egy rendelet, amely az EU valamennyi tagállamában közvetlenül alkalmazandó lesz. Az MI által generált tartalom szellemi tulajdonjogi kérdéseit azonban ez a rendelet sem fogja rendezni. A téma szellemi tulajdonjogi aspektusait EU-n belül bírósági ítélet sem vizsgálta, viszont az Egyesült Államokban már igen: az ismert döntésben a bíróság kimondta, hogy az MI által generált, „emberi vezető kéz nélkül elkészített” művek nem élvezhetnek szerzői jogi védelmet.

Befektetés vs saját fejlesztés

A generatív MI-t alkalmazó szoftverre vonatkozó felhasználási szerződésben érdemes külön rögzíteni, hogy a szoftver működése nem sérti harmadik személyek — így pl. a gépi tanulás során felhasznált tartalmak szerzőinek — jogait. Nagyobb értékű, illetve üzleti szempontból kritikus szellemi tulajdonnal kapcsolatban érdemes továbbra is döntően az emberi alkotói tevékenységre hagyatkozni. Ugyancsak kiemelten fontos, hogy a generatív MI-t alkalmazó szoftver felhasználására vonatkozó szerződés megfelelően széles körű engedélyt biztosítson a beszerző cégnek a szoftver által generált tartalmak felhasználására. 

Házon belüli fejlesztések esetében fontos figyelembe venni, hogy eltérő jogi megítélés vonatkozik a munkaviszonyban és a megbízási szerződés alapján fejlesztett szoftverre. A jövőbeli vitás helyzetek elkerülése érdekében érdemes azt is előre lefektetni, hogy a szoftver elkészítésével és használatával összefüggésben az adott munkatársat megilleti-e további díjazás.