Az ellenőrzés növelése eredményt hozott

A kormány év eleji értékelése szerint magyar élelmiszer-gazdaság súlyos válságon van túl, és mára Európa három leggyorsabban fejlődő mezőgazdasága közé került. Ebben jelentős szerephez jutottak a gazdák, akik jócskán fejlesztettek, és 2010–2017 között 34 százalékkal növekedtek a beruházások a mezőgazdaságban.

De gyarapodtak a jövedelmek, nőtt a vásárlókedv, ami piacot hozott, és csökkentek a forgalmi adók is, ez utóbbi folyamat 2014-ben az élő és félsertés adócsökkentésével indult. A körhöz egy évvel később a marha és juh köztes termékei is csatlakoztak, 2016-ban a sertéstőkehús, 2017-ben a friss tej, a baromfihús és a tojás állt be a sorba, idén pedig a hal és a sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékei és belsőségei is bővítették a társaságot. Az 5 százalékos áfakulcs bevezetése egyébként érdemben járul hozzá az adott ágazatok fehéredéséhez. Az jól érzékelhető, hogy az adócsökkentés pillanatában a kereskedő továbbadja a fogyasztó felé az árcsökkenést, de ennek tartóssága a piaci erőviszonyoktól és tendenciáktól erősen befolyásolt. Példa erre a baromfipiac, ahol az adócsökkenés hatását semlegesítette a madárinfluenza okozta nehézség, vagy a tojás esetén a nyugati vegyszerezés következményeként fellépő hiány növelte az árakat. Az élelmiszerek forgalmi adójának csökkentése jól érzékelhető folyamat, ami a költségvetési mozgástér, a szakmai érvek és a fogyasztói hatások mentén zajlik. Az élelmiszerek áfacsökkentésének folytatását tartja az egyik legfontosabb célkitűzésének a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Az első három negyedév KSH-adataiból az szűrhető le, hogy a négy főnél többet foglalkoztató élelmiszeripari cégek termelésének volumene két százalékot meghaladóan nőtt. Ez körülbelül fele a teljes ipar hasonló mutatójának. Az élelmiszeripar belföldi értékesítésének növekedése is 2-2,5 százalék körül mozog. Ez azért jó hír, mert azt jelenti, hogy a hazai eredetű termékek megtartották előző évi belpiaci részesedésüket, ami az elmúlt másfél évtizedben ritkán fordult elő.

Az ágazat számára az egyik legfontosabb költségtényezőt jelentő mezőgazdasági alapanyagok termelői ára idén januárban a tavalyi mínusz 3,2 után 2,1-del növekedtek az egy évvel korábbiakhoz képest. Hasonló mértékű az élelmiszeripar belföldi értékesítési árának változása is, míg az exportárak emelkedése ettől elmaradt. Mivel a másik jelentős költségtényező, a munkabér is átlagosan több mint 10 százalékkal növekedett, viszonylag nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy az élelmiszeripar egészének eredményessége romlott 2017-ben. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége szerint a fejlődéshez szükség lesz növekvő költségeik átadási árakban való elismertetésére és a 300 milliárd forintos uniós támogatás hatékony felhasználására is.

Jelentős eredményeket hozott, hogy 2015-től az agrár-élelmiszeriparban az áfacsalások visszaszorítása érdekében is bevezették az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (EKÁER). Az Európai Bizottság szerint a szisztéma sérti az uniós alapelvet, amely az áruk Unión belüli szabad, akadálymentes áramlását garantálja, viszont a pénzügyi kormányzat szerint is nagyon fontos szerepet tölt be a feketegazdaság letörésében, a módszert ráadásul – éppen a hatékonysága miatt – több uniós ország átvette már. A lapnak agrár-élelmiszeripari szakemberek elmondták, hogy több ágazatban 20–40 százalékosra becsülték a feketegazdaság részesedését, ez mostanra a felére csökkent. //