TNS Hoffmann Omnibusz: hogyan hat a kormány adó- és járulékcsökkentési programja?

A bejelentett adó- és járulékcsökkentésről a felmérés résztvevőinek kicsivel több mint fele (59%-a) hallott.

A megkérdezettek 68%-a nem számít érezhető változásokra az adó- és járulékcsökkentési program következtében, közel negyedük ugyanakkor pozitív hatásokat vár az intézkedésektől, 3%-a pedig pesszimista ezekkel kapcsolatban.

Az optimizmus elsődlegesen a lakosság magasabb iskolai végzettséggel és társadalmi státusszal rendelkező, városokban élő, gazdaságilag aktív csoportjait jellemzi, amelyek körében a legmagasabb volt a programcsomag ismertsége is. Ezzel szemben az alacsony iskolai végzettségű, kedvezőtlenebb társadalmi helyzetű, községekben és falvakban élő inaktív lakosság nem látja olyan fajsúlyosnak az intézkedéseket, hogy azok bármilyen változást eredményezhetnének. Megjegyzendő, hogy az adó- és járulékcsökkentési program ismertsége itt volt az egyik legalacsonyabb.

Az intézkedésektől pozitív eredményeket váró válaszadók leginkább munkabérük növekedésére (60%) és családjuk életszínvonalának növekedésére (51%) számítanak, kisebb részben pedig saját munkahelyük fejlődésére (17%) vagy új munkahelyek létrehozására (10%). A negatív hatásokat hangsúlyozók ezzel szemben jellemzően azzal érvelnek, hogy a bejelentett adó- és járulékcsökkentési programnak nem lesz érzékelhető hatása a munkabérekre.

Milyen változások várhatóak a fogyasztás/megtakarítások terén?

Amennyiben az adó- és járulékcsökkentés a nettó bérek emelkedését is eredményezi, elsődlegesen a napi fogyasztási cikkek vásárlása és a megtakarítások terén várható növekedés. Ezt jól mutatja, hogy a megkérdezettek 40%-a költene többet napi fogyasztási cikkekre, több mint harmada pedig elkezdene félretenni vagy növelné eddigi megtakarítását/megtakarításait. Emellett tartós fogyasztási cikkekre (18%) és szolgáltatásokra történő költések (11%) is emelkednének, igaz, az előbbiekhez képest kisebb mértékben.

Míg a megtakarítások növekedését a magasabb iskolai végzettséggel, jobb anyagi helyzettel rendelkező lakosság tervezi, addig a napi fogyasztási cikkek iránti kereslet a kedvezőtlenebb helyzetű társadalmi csoportokban emelkedne a leginkább. Ezzel párhuzamosan a fiatalabb korcsoportokba tartozó lakosság növelné a legnagyobb mértékben jövedelmének szolgáltatásokra fordított részét.

A fogyasztás várható változása az egyes termékkategóriák mentén

Míg a kutatás résztvevői közül élelmiszerre, ruhaneműre, vegyi árura és telekommunikációra a legtöbben költenek, addig továbbképzésre, fizetős sportokra, étterembe járásra, utazásra és a szabadidő eltöltésére, szórakozásra kevesebben. A különbségeket jól érzékelteti, hogy élelmiszerre, ruhane­műre a válaszadók több mint 80%-a fordít valamekkora összeget jövedelméből, a fizetős sportok vagy a továbbképzés esetében ez az arány 10% alatti.

A felmérés adatainak ismeretében elmondható, hogy a fogyasztók nettó bérnövekedés esetén a legtöbb termékkategóriában jellemzően a jobb minőségű termékek/szolgáltatások felé fordulnának, nem pedig az eddigiekben vásárolt termékek, igénybe vett szolgáltatások mennyiségének növelését tűzik ki célul. Ez alól az utazás, a szabadidő eltöltése és az étterembe járás képez kivételt, ahol az alkalmak számának mennyiségi növelése fölényben van a minőségi ismérvvel szemben.

A válaszadók az élelmiszerek, ruhaneműk és az egészségmegőrzés esetében törekednének a legnagyobb arányban a jobb minőségű termékek megvásárlására, ha az adó- és járulékcsökkentés eredményeképpen emelkedne a nettó munkabérük. Ehhez képest a fizetős sportok és a továbbképzés vonatkozásában történne a legkisebb elmozdulás a magasabb minőséget nyújtó szolgáltatások irányába.

A fogyasztás várható változása mellett fontos kérdés, hogy milyen mértékben bővülhet új fogyasztókkal az egyes termékkategóriák bázisa. Ebben a tekintetben az utazás és az egészségmegőrzés területeken várható a legnagyobb növekedés, a kutatás során megkérdezettek +18%, illetve +17%-a nyilatkozott úgy, hogy a korábbiakkal ellentétben költene utazásra, egészségmegőrzésre. A szabadidő, szórakozás esetében +15%-os, az étterembe járásnál +13%-os, a továbbképzés és szórakoztató elektronika vonatkozásában +12%-os ugyanez az arány. Nem meglepő módon a legszélesebb körben vásárolt termékkategóriákban, az élelmiszerek, ruhanemű és a vegyi áruk kapcsán számíthatunk a legkevesebb új fogyasztó megjelenésére.

A kutatás módszertani hátteréről

A TNS Hoffmann Omnibusz kutatásának mintája reprezentálja a 18–64 éves magyar népességet a nem, kor, iskolai végzettség, régió, település ismérvek mentén. A felmérés 1000 fő személyes megkérdezésén alapul (TAPI), a minta kialakításához többlépcsős mintavételt alkalmaznak, véletlen kiválasztással. A véletlen mintavételből fakadó esetleges torzulásokat súlyozással korrigáltuk.