Coface: növekvő országkockázatok, újabb pofon hazánknak

A Coface csoport az elmúlt napokban figyelmeztetést adott ki, felhívva a figyelmet a jelenlegi válság rendszerjellegű természetére, és arra, hogy ennek epicentruma az euróövezet. 2012-ben az európai gazdaságot 0,1 százalékos recesszió sújtja, az Amerikai Egyesült Államokban 1,6 százaléknál stabilizálódik a növekedés, Japánban pedig 1,8 százalékosra gyorsul a dinamika. Ez elegendő lesz ahhoz, hogy a világ ne térjen vissza a 2008-2009-es válság mélypontjához, amit akkor egyidejű recesszió jellemzett a fejlett világ mind a három gazdasági régiójában. A fejlett országokban az átlagos növekedés 1,1 százalékos lesz 2012-ben. A feltörekvő országok átlagos gazdasági dinamikáját 5,1 százalékosra teszi a Coface – ez egyébként 0,6 százalékpontos lassulás 2011-hez képest. A feltörekvő európai országokat érinti a leginkább az euróövezet válságának a mélyülése, ami a kereskedelmi kapcsolatoknak és a külső banki hitelezési csatornáknak tudható be. A feltörekvő országokban figyelemmel kell kísérni a politikai kockázatok visszatérését is.

Európai vállalatok: az új globális rendszerbeli válság áldozatai

A világgazdaság számára rövid fellélegzést jelentett a 2009 második felétől a 2011 első feléig tartó időszak. Azonban 2011 nyarától kezdődően a helyzet világszerte romlott, annak köszönhetően, hogy mélyült az euróövezet válsága. A Coface egyértelmű törést lát 2011 második felétől a vállalatok fizetési szokásaiban: akkortól meredeken megugrott a nemfizetés gyakorisága. 2011 egészére vetítve a Coface 19 százalékra teszi a fizetési problémák előfordulásának gyakoriságát globálisan, és kifejezett romlást regisztrált e téren az euróövezetben, ahol 28 százalékra nőtt ez a mutató.

A vállaltok stabilitásának általános gyengülése mutatja, hogy a válság új irányt vet, globális rendszer jelleget öltött, azzal, hogy Olaszország is recesszióba süllyedt. A helyzet ma másnak tűnik, mint amilyen a 2008-as sokk idején volt, ami a kritikus tömeghatásnak tudható be, illetve annak, hogy nőtt a pénzügyi egymásrautaltság, s az uniós és az Unión kívüli bankok európai államadósság-kitettsége.

“Az intézmények nem reagáltak megfelelő gyorsasággal a válságra, s emiatt a pénzügyi piacok negatív előrejelzései bizalmatlanná tették a reálgazdasági szereplőket. Pedig éppen a vállalatok lesznek azok, amelyek e válság következményeit a leginkább megérzik, annak ellenére is, hogy soha ilyen jól nem menedzselték őket. 2012-ben az európai növekedési dinamika jelentős lassulása és a hitelforrások kiapadása együttesen komoly hatással lesznek a vállalatok hitelkockázatára” – hangsúlyozza François David, a Coface elnöke.

A romló helyzetet figyelembe véve a Coface egy osztályzattal A4-esre rontotta Olaszország és Spanyolország minősítését. Olaszország sérülékenységét a kimagasló államadósság okozza, Spanyolországét pedig a magánszektor eladósodottsága. A Dél-Európa gazdasági motorját jelentő két ország emellett az idén megsínyli a recessziót is. A Coface adatai szerint e két országban a tavalyi év eleje óta 50 százalékkal nőtt a cégek fizetési problémáinak gyakorisága.

Az európai kereslet zsugorodása miatt megnő a feltörekvő európai gazdaságok sérülékenysége

A feltörekvő európai gazdaságokat a leginkább az euróövezetbeli kereslet- és finanszírozási aktivitás visszaesése viseli meg. A nyugat-európai bankok, az euróövezetbeli államadósságnak való kitettségük miatt kénytelenek lesznek mérsékelni leányvállalataiknak nyújtott támogatásukat. Az európai bankok tőkéje a kelet-európai GDP hetven százalékának felel meg. Becslések szerint az elmúlt évtizedben a kelet-európai növekedésnek mintegy ötöde a dinamikus, határokon átívelő hitelezésnek volt köszönhető. Az európai hitelcsapok elzárása nagyon jelentősen érintené a feltörekvő európai országokat, ahol ráadásul a magánszektor több helyen masszív devizaadóssággal rendelkezik.

A nyitott gazdaságok növekedése megfeleződik: a tavalyi 4,1 százalék helyett az idén 2 százalékos lesz. A Cseh Köztársaság és Szlovénia A2-es, s Szlovákia A3-as besorolását negatív megfigyelés alá vonta a Coface. Magyarország iránt nő a befektetői bizalmatlanság, s a Coface B-re minősítette le. Horvátország leminősítésének (B) az oka részben az olasz kockázatoknak való kitettsége, részben pedig a gyenge gazdasági aktivitás, ami az árfolyamsokknak köszönhető.

„Várható volt, hogy a többi hitelminősítőhöz hasonlóan a Coface is lefelé módosítja Magyarország minősítését. Ugyanakkor látni kell, hogy nem visszafordíthatatlan a folyamat: ha az elkövetkező hónapokban kedvező irányt vesz Magyarország és a nemzetközi szervezetek együttműködése, akkor az ország megítélése javulni fog, és középtávon javulhat a besorolása is. Ehhez az is kell, hogy rövidtávon javuljanak a makrogazdasági mutatók, s kedvezőbb képet mutassanak a közép- és hosszú-távú kilátások” – mutat rá Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója. Hozzáteszi: „Az ország leminősítése közép-távon megjelenhet a vállalatok minősítésében, hiszen a cégek megítélésekor tekintettel kell lenni a gazdálkodási környezetre is. Ha egy évnél hosszabb távon marad az ország jelenlegi besorolása, akkor az már komoly nehézségeket fog jelenteni a cégeknek is, különösen azoknak, amelyek hitelfelvételre kényszerülnek, s amelyeket hazai vagy nemzetközi hitelminősítők is megítélnek. Egy cég hitelminősítésének a romlása – a finanszírozáson túl –nagymértékben befolyásolja a szállítói hitelhez jutást is” – hívja fel a figyelmet egy további szempontra. „Magyarországon ráadásul már eleve jellemző a vállalkozások belső forrásainak a hiánya, illetve az egyre szűkülő és egyben dráguló banki hitelezés, nem szólva a devizában fennálló vállalati adósság magas arányáról, a forint árfolyamának gyengüléséről, s az árfolyam nagyfokú volatilitásáról” – sorolja a problémákat az igazgató.

A feltörekvő országok a politikai kockázatok visszatérésének az áldozatai

A 2011-es év politikai megmozdulásai Észak-Afrikában és a Közel-Keleten fordulópontot jelentett a feltörekvő országokban: a politikai kockázatok visszatérését eredményezte. A rezsimekben bekövetkezett változás a feltörekvő országok társadalmainak a változás iránti kérlelhetetlen igényét mutatták. Ez kiterjedt gazdasági és politikai frusztrációt jelez, amihez hozzáadódnak a feltörekvő középosztály erősödésének, valamint a társadalmi és kulturális változásoknak a hatásai is. Az olyan feltörekvő demokráciákban, mint Latin-Amerika a frusztráció a bűnözési mutatók romlásában csapódik le; míg az autokratikus irányítású államokban rendszerváltozás következik be, amikor a vezetés már nem képes megfelelni a lakosság által mind erősebben kinyilvánított elvárásoknak a politikai jogok, a munka- és vállalkozási lehetőségek területén.

Az észak-afrikai/közel-keleti régióban tapasztalható politikai átalakulások hatásai egyes országok kockázati besorolásának a változásában is lecsapódnak. Visszaminősítette (C-re) a Coface Egyiptomot, ahol komoly nyomás alatt vannak az állami kiadások és a fizetési mérleg; azonban az elsődleges oka a lépésnek, hogy az idén is marad a bizonytalan politikai helyzet. Szíria D-be való visszasorolása a kiélezett és feszült politikai helyzetnek köszönhető, a nemzetközi szankciók ellentétes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre és az állam gazdálkodására.

A Coface visszavonta Nigéria D besorolásának a pozitív kilátásait. Ugyanis a kormányzat problematikussága továbbra is jelentős kockázatot jelent a nemfizetés szempontjából.