Coface: Nem látszik a fény az alagút végén

A Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy idén az első negyedévben összességében közel 25 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma a tavalyi év első negyedéves, amúgy már nem alacsony bázisához képest. A kormányzati intézkedések sem segítették a kockázatok mérséklődését. Emellett megjelentek új kockázati elemek is.

A magyarországi fizetésképtelenségi eljárások számának felgyorsult növekedési üteme visszaigazolja a tavaly nyár óta – mind makró-, mind mikró szinten – általunk is képviselt pesszimista várakozásokat – összegzi a helyzetet Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója. Ebben nem kis szerepet játszik a külföldi befektetők bizonytalansága és bizalmának hiánya. A már megvalósult, illetve bejelentett kormányzati intézkedések – mint például az áfa- vagy a járulékok emelése – a cégek számára jelentős problémákat okoztak, s rombolták a befektetői bizalmát. Kárpáti szerint nem megfelelő az intézkedéscsomag iránya, nem szólva arról, hogy Magyarország kénytelen támaszkodni a külföldi forrásokra (ebben gyors és gyökeres változtatást végrehajtani nem lehet), a belső kereslet növekedését pedig csak hosszútávon lehet megteremteni.

E trendek visszaköszönnek a fizetésképtelenségi eljárások számának az alakulásában. Az év első negyedében összességében közel 25 százalékkal nőtt ezek száma a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az esetek 58 százaléka végelszámolás, az ügyek másik nagy hányadát a felszámolások teszik ki, a legkisebb részét, az összes eljárás alig egy százalékát pedig a csődeljárások alkotják. Az egyes eljárások növekedési ütemét vizsgálva az látszik, hogy a végelszámolás volt a legjellemzőbb, ezen belül pedig kiugróan megnőtt – közel megtriplázódott – az elrendelt egyszerűsített végelszámolások száma.

Nagy kérdés, hogy mi következik: folyamatosan gyorsuló ütemben nő tovább az eljárások száma, majd ismét enyhül a növekedés üteme, ahogy pozitív irányt vesz a gazdaság; esetleg törés következik be és nagyon felgyorsul az eljárások számának növekedése. Biztos válasz nincs – véli Kárpáti Gábor –, aki szerint az tűnik valószínűnek, hogy az elkövetkező időszakban is megmarad ez a fajta küszködés a gazdaságban.

Mindenesetre a piaci szereplők, a szállítók számára fokozódik a kockázat, még pluszban azért is, mert már olyan adósok is fizetésképtelenségi helyzetbe kerülhetnek, amelyek gazdálkodása – kifejezetten az adóhatóság szempontjából – gyanús, s egy adóellenőrzés során első fokon kiszabott büntetés után – figyelemmel a NAV bővített behajtási jogosítványaira – a cégnek esélye sem marad a túlélésre vagy arra, hogy a büntetés jogosságát az adóhatóság által foganatosított végrehajtási intézkedések, illetve a kialakult ideiglenes fizetésképtelenségi helyzet miatt elrendelt felszámolás megindítása előtt jogerős eljárásban cáfolni tudja. Ez új kockázati elemnek számít. Amit pusztán a vevők minősítésével önmagában nem lehet kivédeni. Ugyanakkor megfelelő monitorozással jól ki lehet szűrni ezeket a cégeket, illetve az általuk okozott kockázatokat le lehet fedni követelésbiztosítással. Egyébként is, a jelen helyzetben tanácsos minél szélesebb körben bevetni az amúgy csak bizonyos körben alkalmazott kockázatkímélő és –elkerülő eszközöket, ami nem csak egy komplett szállítói-vevői körnek a biztonságát növeli, hanem egyben egész ágazatok növekedését is garantálhatja.

Jó tanácsa az ügyvezető igazgatónak az is, hogy innovatív piacfejlesztési és –megvédési módszerekre van szükség. A 2008-2009-es válságból is azok a cégek jöttek ki győztesen, amelyek rengeteg energiát fektettek abba, hogy átgondolt gazdálkodást alakítsanak ki piaci és költségvetési oldalról egyaránt.