Coface: nehéz időszakban értek el növekedést a régió mamutvállalatai

Viharos éve volt tavaly a közép- és kelet-európai régió ötszáz legnagyobb vállalatának. Elsősorban azért, mert a térség gazdasága mindössze 0,7 százalékkal tudott nőni éves szinten, ami a mostani évszázad eddigi leggyengébb növekedési ütemét jelenti. Az évek óta kitartó lendület után a régió vállalkozásai jelentős kihívásokkal szembesültek a csökkenő belföldi és külpiaci kereslet, a magas infláció, a növekvő költségek és a geopolitikai feszültségek miatt. Ez a tendencia idén is folytatódott, bár a belföldi kereslet némileg fokozódott, az infláció pedig alacsonyabb szintre mérséklődött – közölte a Coface hitelbiztosító, amely az idén tizenhatodik alkalommal készítette el a CEE Top 500 kiadványt, amely a régió ötszáz legnagyobb vállalatát rangsorolja a forgalmuk alapján. A tanulmány továbbá részletesen bemutatja a különböző ágazatokat, az üzleti környezet alakulását, illetve a kockázatokat is. Ennél fogva a CEE Top 500 publikáció fontos mutatója a regionális piaci trendeknek.

Forgalomnövekedés profitcsökkenéssel

„A közép-kelet-európai régió 2023-ban példátlan gazdasági kihívásokkal nézett szembe: a magas infláció és a gyengülő fogyasztói kereslet kombinációja még a legnagyobb vállalatokat is hátráltatta” – mondta Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója. Hozzátette: „Ezen akadályok ellenére számos vállalatnak sikerült megőriznie forgalmát, bizonyítva ellenállóképességüket a nehéz környezetben.”

A Coface-elemzésben vizsgált félezer nagyvállalat összforgalma 1100 milliárd euróra rúgott tavaly, ami 2,5 százalékos emelkedésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest. A kedvezőtlen gazdasági klímára jellemző ugyanakkor, hogy csak a vállalatok mintegy fele tudott forgalombővülést elkönyvelni, és az is kérdéses lehet, hogy ez a bővülés mennyiben volt köszönhető valós, tehát volumen növekedésnek, illetve és/vagy árhatásoknak. Ráadásul a nyereségük az előző évhez képest 17,4 százalékkal 44,91 milliárd euróra mérséklődött. Ettől vélhetően nem függetlenül, az alkalmazotti létszám összességében szinte stagnált, hiszen a mamutcégeknél foglalkoztatottak száma mindössze 1 százalékkal 2,4 millió főre emelkedett.

Topvállalatok a régióból és Magyarországról

A vállalati rangsort a lengyel olajcég, a PKN Orlen vezeti, amely 34 százalékkal 85,9 milliárd euróra növelte a forgalmát a múlt év során. Második helyen zárt a Skoda: a cseh autógyártó árbevétele 31 százalékkal 23,45 milliárd euróra gyarapodott. A harmadik legnagyobb régiós vállalat a Mol lett, amely az egy évvel korábbinál 5 százalékkal alacsonyabb, 23,3 milliárd eurós összeggel szerepel a Coface-listán. Az első tízbe a magyar vállalatok közül az MVM került be, 13,3 milliárd euróval a hatodik helyen végzett. A magyar vállalatok közül az Audi Hungaria a tizenegyedik helyet szerezte meg 9,1 milliárd eurót maghaladó forgalmával, amely 8 százalékos emelkedést jelent éves szinten.

Az autóipar fellendülése

A korábbi évektől eltérően, nem minden ágazatban volt forgalomnövekedés 2023-ban. A nehézségekkel küzdő ágazatok közé tartoztak az energiaigényes iparágak, mint a fém-, a papír- és a faipar, valamint a közművek és közszolgáltatások.

Három év után az autóipar és szállítás szektor visszaszerezte a vezető helyet, 16,8 százalékos forgalomnövekedéssel és 40,8 százalékos nettó nyereségnövekedéssel, amit az emelkedő autóeladásoknak köszönhet. A 2023-as év kihívást jelentett a háztartások és a vállalkozások számára is, és ennek következtében visszafogták a tartós fogyasztási cikkekre, de nem a járművekre fordított kiadásaikat. Az uniós autóeladások 2019 óta tartó ellátási láncokat érintő krízishelyzetek után, először emelkedtek. Sajnos 2024 már közel sem látszik ugyanilyen erősnek ebben az iparágban.

Az ásványi anyagok, vegyi anyagok, kőolaj, műanyag és gyógyszeripari ágazat, amely hagyományosan a legnagyobb szektor, idén a második helyre esett vissza, szerény forgalomnövekedéssel, de a nettó nyereség 42,8 százalékos csökkenésével, mivel a közép- és kelet-európai olaj- és gázipari vállalatoknak kihívást jelentő feldolgozási árrésekkel kellett szembenézniük az ingadozó olajárak és a csökkenő földgázárak mellett. A vegyes termékkörű kereskedelem dobogóra került, amit az alacsony munkanélküliség és a növekvő bérek által ösztönzött fogyasztói kereslet élénkülése támogatott.

Nem lesz könnyű a folytatás

A jövőről szólva Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai regionális közgazdásza kiemelte: „2024-ben és 2025-ben a régió gazdaságai javulást tapasztalhatnak majd a háztartások várhatóan tovább élénkülő fogyasztásának köszönhetően”.

Ugyanakkor a szakértő szerint még mindig komoly kihívások várnak a vállalatokra, beleértve a legnagyobb cégeket is. Hozzátette: „Miközben a szűkös hazai munkaerőpiacok miatt az üres pozíciókat még a magasabb bérek mellett is nehéz betölteni, a fő veszélyt továbbra is a külgazdasági helyzet jelenti, ami korlátozza a közép- és kelet-európai régió termelését és exportját.”

„Az európai autógyártók, magas költségszerkezetük, tehát hatékonysági problémák, illetve az autóeladások idei évi drasztikus visszaesése miatt, nem beszélve az Európán kívüli konkurens gyártók térnyeréséről, veszítettek versenyképességükből, mely valószínűleg nyomon követhető lesz, nemcsak árbevétel és eredményesség, de a foglalkoztatott létszám tekintetében is. Egy biztos, hogy változásokkal és kihívásokkal teli 2025 előtt állunk.” – tette hozzá Ficsor Dezső, a Coface magyarországi vezető elemzője.