Coface: Ezek a régió legnagyobb vállalatai – A Mol eggyel hátrébb csúszott, nagyot mentek a Lidl-leányok

A 2022–2023-as sokkhatásokat követően 2024 törékeny fellendülést hozott: az infláció jelentősen csökkent – átlagosan 10 százalékról 3 százalékra egy éven belül –, a gazdasági növekedés mégis mérsékelt és egyenetlen maradt, átlagosan 2 százalékos ütemmel. A régió vállalati vezetői agilis válaszokat adtak, stratégiáikat úgy alakították, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is fenntartsák a lendületet. 2024-ben a közép- és kelet-európai régió gazdasági kilábalását az infláció éles csökkenése és a monetáris politika fokozatos lazítása határozta meg, némi enyhülést hozva az elmúlt évek magas kamatkörnyezetét követően. Miközben a GDP-növekedés átlagosan a 2 százalékos szint körül stabilizálódott, a régió ötszáz legnagyobb vállalatának összesített árbevétele 3,7 százalékkal csökkent, elsősorban a petrolkémiai szektor visszaesése miatt. Ennek ellenére az érintett cégek átlagos árbevétele 3,1 százalékkal nőtt, jelezve, hogy a Top 500 listára történő bekerülés küszöbértéke is magasabb lett. A pozitív trend ellenére a profitabilitás nyomás alá került. A nettó nyereséghányad 4 százalékról 3,2 százalékra csökkent, mivel a növekvő munkabérköltségek és a magasabb finanszírozási kiadások rontották a vállalati eredményeket. A lakosság fogyasztásának erősödése és az EU-s támogatások hulláma kedvező hatást gyakorolt, ugyanakkor a külső kihívások – különösen Németország tartós stagnálása és a globális kereskedelmi feszültségek fokozódása – továbbra is bizonytalanságot jelentenek – derül ki a Coface hitelbiztosító CEE Top 500 című átfogó elemzéséből, amely a tavalyi régiós gazdasági trendeket mutatja be és felsorolja a térség ötszáz legjelentősebb vállalatát is.

Blokkoló hatás Magyarországon

Ficsor Dezső, a Coface elemzője a magyarországi helyzetről azt mondta: “Az ipari termelés gyengélkedése Magyarországon több tényező együttes negatív hatásának volt köszönhető 2024-ben. A lakossági fogyasztást az infláció okozta magas kamatlábak blokkolták, a GDP szempontjából szignifikáns építőipar továbbra sem tudott jelentősen elmozdulni a mélypontról. Ugyan az energiaárak konszolidálódtak, azonban az EU-ban és különösen Magyarországon kevésbé versenyképesek, mint más régiókban.”

A szakember szerint az EU orosz energiáról való leválási törekvése szintén nem vetít előre jövőbeni enyhülést. Több ipari szektorban a kereslet még 2025 első félévében is régóta nem látott alacsony szinten volt, miközben a termékek előállítási költsége magas maradt, így az értékesítésből elérhető haszonkulcs nem fedezte az állandó működési költségeket. Véleménye szerint, a 2024-es év gyengélkedő piacok mellett, inkább a költségek lehetőség szerinti lefaragásáról szólt.

Lengyel fölény az “ötszázak” között

Lengyelország továbbra is a közép-kelet-európai régió gazdasági motorja, 178 vállalattal szerepel a Top 500 rangsorban, több mint 1,2 millió munkavállalóval. Ugyanakkor részesedése enyhén csökkent, és az árbevétel-növekedés stagnált, ami a zloty erősödésének és a munkaerőhiánynak tudható be. A listára 71 céget delegáló Csehország növelte jelenlétét a rangsorban, amit a belföldi kereslet élénkülése és a monetáris enyhítés korai megkezdése segített elő.

Összesen 61 magyar cég kapott helyet a listán, amelyek több mint 305 ezer embernek adnak munkát. Összesített árbevételük majdnem 132 milliárd eurót tett ki, a nettó profitjuk pedig több mint 4,4 milliárd euróra rúgott.

Románia – bár a régió második legnagyobb gazdasága – továbbra is alulreprezentált az ötszázas rangsorban 56 vállalattal, elsősorban strukturális problémák és kihívások miatt.

Régiós és magyar óriások

A 2024-es rangsor a stabilitás és a változás együttes jelenlétét mutatja. Az Orlen ismét megőrizte vezető pozícióját, piaci dominanciáját a bevételcsökkenés ellenére is megőrizve.

A cseh Škoda Auto A.S. megtartotta második helyét, árbevételét és nyereségét is növelve, miközben az európai autóipar jelentős kihívásokkal szembesült. A friss listán a Jeronimo Martins Polska,  Lengyelország legnagyobb üzletláncának üzemeltetője lett a harmadik. Ez azt jelenti, hogy megelőzte az egy évvel még korábban harmadik helyen lévő magyar olajcéget, a Molt, amely most a negyedik lett. Ez a változás egyrészt az olaj és petrolkémiai ipar korábbi kiemelkedő éveit követő normalizálódást, másrészt a kiskereskedelmi szektor dinamizmusát tükrözi. A legnagyobb előrelépést a lengyel Lidl érte el, az előző listán még 14. helyen állt, míg az új rangsorban már a 9. pozíciót szerezte meg. A tíz legnagyobb régiós cég közé tartozik a magyar vállalatok közül az MVM, amely a nyolcadik, valamint a tizedik helyet megszerző Audi Hungaria.

A magyar listát ez a három cég vezeti, de a tízben szerepel még például a Robert Bosch Kft., a kecskeméti gyárat működtető Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., a Szerencsejáték Zrt., az Országos Dohányboltellátó Kft., valamint a Lidl Magyarország, amely egy évvel korábban még nem volt benne a tízes elitligában.

Ipari dominancia stagnáló környezetben

A különböző ágazatok teljesítményét értékelve a Coface szakemberei közöték, a rangsor árnyalt képet fest. Az ipari szektor – különösen az ásványi anyagok, vegyipar, kőolaj, műanyag és gyógyszeripar, valamint az autóipar és szállítás – továbbra is domináns, ugyanakkor külső nyomás és strukturális függőségek miatt stagnálás jellemző rájuk.

Ezzel szemben a vegyes termékkörű kereskedelmi szektor a növekedés motorjává vált, amit a lakossági fogyasztás élénkülése és a bérek által vezérelt vásárlóerő-növekedés támogatott. Az ICT és elektromos berendezések szektora kettős pályát mutatott: míg a digitális szolgáltatások jól teljesítettek, a gyártási szegmens lemaradt. A közművek és közszolgáltatások visszaesést mutattak, ahogy az energiapiacok a válság után stabilizálódtak.  Az agrár-élelmiszeripar stabil maradt, amit a tartós kereslet és az EU támogatása segített. A fémipari szereplők globális árzuhanással és az EU szigorodó klímaszabályozásával szembesültek. Ezek az eltérő trendek a régió ipari függőségtől a fogyasztás- és innovációvezérelt növekedés felé történő átmenetét jelzik, kiemelve a stratégiai diverzifikáció és a célzott szakpolitikai támogatás szükségességét.

Bizonytalanság jellemzi a jövőt

Bár a régió kilátásai óvatosan optimistának tekinthetőek, ugyanakkor továbbra is bizonytalanság övezi őket.

Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának regionális közgazdásza szerint: „A GDP-növekedés várhatóan mérsékelt ütemben folytatódik, amit a belföldi fogyasztás és az EU által finanszírozott beruházások hajtanak, miközben a monetáris enyhítés további támogatást nyújt. Ugyanakkor Németország – a régió kulcsfontosságú kereskedelmi partnerének – tartós gyengesége és a globális kereskedelmi zavarok lehetősége késleltetheti vagy akár meg is hiúsíthatja a kilábalást.”

Jaroslaw Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója kiemelte: „A Coface CEE Top 500 rangsor rávilágít a régió legnagyobb vállalatainak rugalmasságára és ellenállóképességére. Bár a kihívások továbbra is fennállnak, a régió vállalati éllovasai új növekedési hajtóerőket keresnek, és aktívan alakítják a gazdasági jövőt. Ahogy a régió a fogyasztásvezérelt és innovációközpontú növekedés felé halad, a digitalizációba, zöld technológiákba és munkaerő-fejlesztésbe történő stratégiai beruházások kulcsfontosságúak lesznek a lendület fenntartásához és a globális bizonytalanság közepette való eligazodáshoz.”

Magyarországon 2025-ben elmaradt a mindenki által várt élénkülés, a szolgáltatások és a lakossági fogyasztás tudta némileg ellensúlyozni és javítani a termelés és a fogyasztási mutatókat. A fentebb említett autóipari dominanciának köszönhetően, a frissen átadott nagy beruházások az idei évi GDP bővülésben bár már valószínűleg nem töltenek be szignifikáns szerepet, de lendületet adhatnak a jövő évi 2-3 százalék közötti GDP-bővülést valószínűsítő várakozásoknak. – mondta el Ficsor Dezső, a Coface magyarországi elemzője.