CIB: az idén 4-5 százalékkal nőhet a GDP
A magyar gazdaság az idén 4-5 százalék közötti ütemben bővülhet, a várhatóan 10 százalék körüli inflációs szint ellenére – ismertette a CIB Bank vezető elemzője sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2022/07/bolt-okk.jpg)
4-5 százalék körüli növekedést vár a magyar gazdaságtól a CIB Bank
Trippon Mariann megjegyezte, hogy az ukrajnai háború és a veszélyhelyzetben bevezetett rendkívüli intézkedések alapvetően átírták az idei makrogazdasági pályát, a kilátásokat a szokásosnál nagyobb bizonytalanság jellemzi. A növekedés szerkezetében 2022-ben a fogyasztás lesz a fő húzóerő – jelezte.
Az első negyedévben a vártnál jobb teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság, a háború minimálisan hatott az aktivitásra, miközben a választások előtti fiskális transzferek „komoly lökést” adtak a fogyasztásnak. Az erős évkezdet támaszt nyújt az idei növekedésnek, a fogyasztást a feszes munkaerőpiac, a magas bérdinamika, és a háztartások magas megtakarítási állománya is támogatja – mondta.
Az infláció a májusi piaci konszenzus szerint 11 százalék fölött tetőzhet ősz környékén, és decemberig 10 százalék körül marad. A CIB 2023-ban az év közepétől érdemi inflációcsökkenést vár, úgy vélik, éves átlagban jövőre 4 százalék felett maradhat a pénzromlás üteme.
Trippon Mariann elmondta: a jelenlegi inflációs pálya nem teszi lehetővé a kamatemelések leállítását, még szeptember-októberben is lehetséges kamatemelés. Várakozásaik szerint 7,5-8,5 százalék között lesz az alapkamat maximuma az idén, és egy év múlva már lehetséges lesz az alapkamat csökkentése.
A növekedési kép mindent egybevetve kielégítő fundamentálisan, a gazdaságpolitika előtt álló legfőbb kihívás a makrogazdasági egyensúly helyreállítása lesz a CIB Bank elemzői szerint. A gazdaság fenntartható pályára állításának fontos eszköze rövid távon a monetáris szigorítás mellett a költségvetési konszolidáció, hosszabb távon pedig elengedhetetlennek tartják a versenyképességet és a potenciális növekedési ütemet emelő intézkedéseket.
Jelentős bizonytalanság kerül ki a rendszerből azzal, hogy a kormány az ősszel kompromisszumra juthat az EU-val a jogállamisági eljárásról, és ezzel az uniós források akár már az idén – nagyobb arányban 2023-ban- újra rendelkezésre állnak – mutatott rá Trippon Mariann. Közölte: tartósan nem számolnak azzal, hogy az euró 400 forint felett lesz, 370-390 forint között ingadozó euró/forint árfolyamot várnak.
Arról is beszélt, hogy a globális kép lassuló, de stabil növekedést jelez az idei évre. A háború elhúzódik, viszont nem eszkalálódik az ukrán határon kívülre, az energiaárak a jelenlegi szintekről drasztikusan nem emelkednek, a monetáris szigorítás pedig mindenütt folytatódik. Ha újabb váratlan hatás nem érkezik, akkor nyár-ősz folyamán tetőzhet az infláció a világban, ami sokáig marad – mondta a CIB Bank vezető elemzője. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Ez vezethet a gazdaság bővüléséhez 2025-ben
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Magyarország gazdasági teljesítménye…
Tovább olvasom >GKI elemzés: A gazdasági kiszolgáltatottságról mi magunk is tehetünk
A kormány 2025-ös „repülőrajtjához” szükség lenne az export felfutására (a…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: a GDP-adatok mellett az emberek életét befolyásoló mutatók is kedvezően alakultak
A bruttó hazai terméken (GDP) túl emberi életek vannak, az…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >