Célkeresztben a Revolut, de a magyar fintechek a járulékos veszteségek – újabb csapás a hazai innovációra

A tranzakciós illeték új értelmezése

A Parlament által nemrég elfogadott jogszabály szerint ezentúl nemcsak a banki, hanem a belső rendszerű, fintech alapú tranzakciókra is kivetik a 0,45%-os illetéket – még akkor is, ha az adott szolgáltatón belül történik az ügyfelek közötti pénzmozgás, pusztán technikai egyenlegmódosítással. A változás különösen érzékenyen érinti az elektronikus pénzt kibocsátó szolgáltatókat, mint például a BinX, amelyek eddig szabályosan mentesültek a tranzakciós adó alól, amennyiben a pénz nem hagyta el a rendszerüket.

Három szereplő, három érdek

• A kormány elsődleges célja a költségvetési egyensúly megőrzése. Az alacsony személyi jövedelemadó és rezsiköltség fenntartása mellett más területeken – például a pénzügyi tranzakciókon – próbálja pótolni a bevételkiesést.

• A kereskedelmi bankok szerint a piaci verseny csak akkor tisztességes, ha minden szereplő ugyanazokkal a feltételekkel működik. A Revolut – és részben a magyar fintechek – versenyelőnyben vannak, ha mentesülnek a tranzakciós illeték, az ATM-telepítési kötelezettség vagy a magyar nyelvű ügyfélszolgálat alól.

• A fintechek ezzel szemben úgy látják: a szabályozói homokozó – vagyis az innovatív cégek ideiglenes mentessége bizonyos kötelezettségek alól – nem kiváltság, hanem befektetés a jövőbe. Ha a kezdeti fejlődési szakaszban ezek a vállalkozások ellehetetlenülnek, akkor az egész szektor versenyképessége sérül.

Veszélyben a hazai szereplők

A BinX neobank példája jól szemlélteti, hogyan válhat egy kis magyar fintech a hazai szabályozás áldozatává. Váradi János, a cég elnöke szerint az új szabályozás nemcsak aránytalan, de kifejezetten innovációellenes: ellehetetleníti, hogy magyar szolgáltatók külpiacokra lépjenek, mivel még a két külföldi ügyfél közötti, nem magyar vonatkozású tranzakciókat is terhelné a magyar illeték.

A Magyar Fintech Szövetség elnöke, Ács Zoltán úgy látja: miközben a világ innovációs központjai – London, Szingapúr, Litvánia, Észtország – kifejezetten támogatják a tudásalapú cégeket, Magyarország most az ellenkező irányba tart. A kormány célja ugyan az innováció támogatása, de a gyakorlati szabályozás pont az ellenkező hatást váltja ki.

És mi lesz a Revoluttal?

A Revolut számára a legnagyobb veszély nem is az illeték, hanem az ATM-telepítési kötelezettség lett volna – ezt azonban végül megúszta, mivel az MNB-nek nincs joghatósága az országban nem bejegyzett szolgáltató felett. A több mint kétmillió hazai felhasználóval rendelkező cég így továbbra is különleges pozícióban marad, amely sokak szerint nem igazságos a hazai bankokkal és fintechszereplőkkel szemben.

Ugyanakkor a Revolut is érzi, hogy erősödnie kell a kapcsolatrendszerének: új magyar vezetője, Bárány Ambrus az MBH-ból érkezik, és feladata lesz a magyarországi szabályozókkal és iparági szereplőkkel való viszony javítása. A Revolut már a Magyar Bankszövetségbe és a Fintech Szövetségbe is belépne, hogy formalizáltabb szereplőként tudjon részt venni a hazai pénzügyi életben.

Az innovációs adókérdés

A vita lényege, hogy vajon lehet-e és szabad-e átmeneti versenyelőnyt biztosítani a kisebb, innovatív cégeknek. A bankok szerint ez veszélyes precedens, a fintechek szerint viszont elengedhetetlen a nemzetközi versenyképességhez. A vita tehát nem arról szól, hogy legyen-e tranzakciós illeték – hanem arról, hogy ezt hogyan lehetne úgy bevezetni, hogy ne fojtsa meg a hazai fintech innováció csíráit.

Szükség lenne valódi párbeszédre

A jelenlegi helyzet sajnos nem egy széles társadalmi vita eredménye, hanem banki lobbi alapján benyújtott törvénymódosítás. Az érintettek abban bíznak, hogy a szabályozás még módosulhat, legalább a legkirívóbb pontokon – például a határon átnyúló tranzakciók esetén. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy a magyar fintechek vagy megszűnnek, vagy más országokba költöznek, ahol kedvezőbb a környezet az induló innovátorok számára.

Az állam hosszú távú érdeke mindenképpen az lenne, hogy a pénzügyi szektorban ne csupán pár nagy szereplő ossza fel egymás között a piacot, hanem legyen tér a versenyre, a fejlődésre, az ügyfélélmény javítására – ez viszont csak akkor lehetséges, ha a szabályozás nem veri agyon már a rajtnál azokat, akik máshol versenyképesek lehetnének.