Cégvezetőket kérdezett jövőképükről az OPTEN és a Bridge Budapest
Mind a jelenlegi, mind az elkövetkező 3 hónapra szóló előrejelzéseiket illetően erőteljesen javult a hazai cégvezetők hangulata, számol be az OPTEN és a Bridge Budapest legfrissebb felmérésében. A tavaly év végi csekély mértékű pozitív jövőképet egy jóval optimistább vezetői jövőkép váltotta fel. Nemcsak az aktuális kilátások, de különösen a jövőbeni víziók tekintetében jóval reménytelibbek most a vállalatvezetők. Ez ahhoz képest jelez fordulatot, hogy tavaly év végén a vállalkozások még minden területen romló gazdasági környezetben gondolkodtak.
Az OPTEN-Bridge Business Jövőkép Mátrixa tavaly ősszel azzal a szándékkal született meg, hogy egy negyedévente megismételt üzleti és privát hangulatfelméréssel tisztább helyzetképet nyújtson arról, milyen hangulatban vannak épp a cégvezetők itthon. A valós helyzet- és jövőkép értékelés célja, hogy a változó gazdasági környezetben pontosabb fogalmaink legyenek a hazai állapotokról, s segítse a hosszan elhúzódó instabil időszakok miatt könnyebben elbizonytalanodó üzleti döntéshozókat.
A Jövőkép Mátrix 1-től-10-ig terjedő skálán, két síkon vizsgálja, hogy hogyan alakul a cégvezetők jövőképe, melyen 5 alatt negatívba, 5 felett pozitívba fordulnak az érzetek. (1 szélsőségesen negatív – 10 szélsőségesen pozitív). A jelenlegi és a három hónap múlva esedékes jövőképre is rákérdez a felmérés, amelyről a megkérdezettek cégvezetői és személyes szinten is nyilatkoznak. A Jövőkép Mátrixxal először tavaly október végén szondázták a gazdasági vezetőket és cégtulajdonosokat; s most negyedévvel később, idén január végén ismét megkérdezték a cégvezetőket: amúgy most, hogy vagy?
A friss helyzetkép:
Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN Stratégiai igazgatója és az elemzés vezetője a friss adatok alapján arról számolt be, hogy a jelen érzet határozottan pozitív irányba változott. A tavaly év végi csekély mértékű pozitív jövőképhez képest, ahol az átlagérték 5,77 pontos volt, most az aktuális közérzet 7 pontos átlagértékig, a jövőbeni kilátások pedig 5,65 pontról 7,2 pontos átlagértékig kúsztak fel. A cégvezetők egyértelműen úgy érzik, hogy jobb ma a gazdasági környezet, mint három hónappal ezelőtt volt.
A szolgáltatási szektor maradt a legpozitívabb helyzetértékelésüket tekintve. A legpesszimistább most az építőipar, mind a jelen, mind a jövőbeni helyzetét tekintve. Ez változás ahhoz képest, hogy korábban a kereskedelem volt a maga 5,26-os értékével a legborúlátóbb, és bár még most is az átlag alatt van, de az érték ebben a szektorban szignifikánsan, 6,7 pontos átlagértékre nőtt. Annak ellenére, hogy az építőiparban működő cégek a legkevésbé pozitívak, még ott is javulást várnak a cégvezetők. Jelenlegi helyzetüket az őszi megkérdezéshez képest 0,71 ponttal, a jövőt illetően 1,11 ponttal látják pozitívabban. Továbbra is a nagyvállalatok és a mikro cégek sugallnak kimondottan pozitív érzetet, leginkább azok, akik a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban tevékenykednek. A KKV szektor viszont továbbra is kissé borúlátó.
A tavaszi jövőkép:
A tavasz kapcsán a gazdasági szereplők egyértelműen reményteliek. Az előrejelzés érzet 7,2 pontos átlagértékkel határozottan pozitív irányba fordult. A cégvezetők kifejezetten úgy érzik, a jövőbeni gazdasági környezet, még ha kismértékben is, javulni fog az elkövetkező három hónapban. Úgy gondolják, ahogy a tél, úgy a gazdasági visszaesés sem tart örökké. A tavaszvárás újjászülető üzleti és egyéni bizalomnövekedést jelez elő. A novemberi adatok tükrében a borúlátás valószínűleg épp tavaly év végén tetőzött, melyet alátámaszthat az is, hogy az Európában mért legmagasabb magyar inflációs adatokkal kapcsolatban, ha fáziskéséssel is, de némi enyhülést prognosztizál már a legtöbb elemző.
Az alábbi ábrából szembetűnik az is, hogy a céges jövő három hónappal ezelőtti és mai állapota között kisebb az eltérés a javulást illetően, mint az egyéni érzet között. Ez azt jelenti, hogy egyéni szinten, a személyes élettér várakozásait tekintve bizakodóbbak a menedzserek és cégtulajdonosok. Ezen belül biztató, hogy a tulajdonosok azok, akik nem a „hurráoptimizmusba” menekülnek, hanem ők azok, akik leginkább sikeresen érzékelik a jövőt. Az egyéni előrejelzéseket tekintve azonban nem következett be olyan mértékű visszaesés, mint amilyenre számítottak a válaszadók; a pozitív kép erősödött, ami viszont jó jelzés a gazdaság számára.
A válaszadói kör
Az összkép megértéséhez Dr. Csorbai Hajnalka, az elemzés vezetője azt is hozzátette, hogy a válaszadó 220 cégvezető több mint fele a szolgáltatási, negyede a kereskedelmi szektor képviselője volt. A tulajdonosok képviselték a válaszadók több, mint kétharmadát; és a válaszok 90%-a nagyobb vállalkozásokhoz kötődött (100 millió vagy 1 milliárd feletti árbevétellel rendelkezők). A hazai állapotokat a hangulatfelmérés azért tükrözheti jól, mert a magyar tulajdonú cégek voltak a fő válaszadók; a külföldi és vegyes tulajdonú cégek száma 20% alatt maradt. A vizsgált cégek közel kétharmada 10 évnél idősebb vállalkozás volt és mindössze 14%-uk volt 5 évnél fiatalabb.
A megkérdezett cégvezetőkön belül a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) külön szegmentálható volt, arányuk a teljes körön belül – 95 válaszadóval – 46% volt. Eredményeik azt mutatják, hogy az MVÜK tagjai összességében pozitívabban látják a jelenlegi és a jövőbeli képet. Értékeik nem csak az előző időszakban mérteket, de a jelenlegi átlagot is meghaladták. Jelenlegi hangulatuk átlagos mértéke 7,1 pont, előrejelzésük pedig minden átlagot meghaladóan 7,4 pont volt. Hasonlóan a teljes körhöz az MVÜK esetében is, a szolgáltatási szektor a legpozitívabb, az építőipar pedig a legborúlátóbb, sőt 6,2 ponttal borúsabb, mint a teljes átlag.
Az optimistább jövőkép egyik oka az lehet, hogy az üzleti közösséghez tartozók úgy érzik, hogy a folyamatosan felmerülő nehézségeket és problémákat nem egyedül kell megoldaniuk. A fájdalompontok kibeszélése és a jó gyakorlatok bemutatása egyértelműen jó hatással van a biztonságérzetre és a pozitív jövőképre, éppúgy, mint a cégek sikerességére. Kitűnik az adatsorból, hogy a közösséghez tartozás olyan érték, amihez pozitívabb jövőkép társul.
További jellegzetességek
Érdekes megfigyelni, hogy a magyar tulajdonú cégek jövőképe a legborúlátóbb, ezen belül is leginkább az ipar és a kereskedelem területén, és a 10 évnél idősebb kkv-knál érzik leginkább azt a cégvezetők, hogy a jövőben kihívással kell szembesülniük. Valószínűsíthetően ez az a vezetői kör, mely a „bejáratott út” helyett a gazdaság változásai miatt jelentős válaszlépésekre kényszerül.
Másik érdekesség, hogy bár a nemek aránya a válaszoknál erőteljesen a férfiak felé billent, mivel több mint 80%-ban férfi vezetők töltötték ki a hangulatfelmérést; a férfi vezetők kicsit pesszimistábban, a női vezetők enyhén optimistábban látják mind a jelenlegi, mind a jövőbeni helyzetüket. A köztük lévő különbség jelenlegi értéke 0,3 pont volt.
Az OPTEN a Bridge Budapest Vállalható Üzleti Kultúráért Kezdeményezésének Nagykövete, ezért is kiemelt számukra az ügy felkarolása, az Egyesülettel együttműködésben. A hangulatfelmérésben az OPTEN, a Bridge Vezetői Közössége és a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) mellett segítséget nyújtott az ÉVOSZ, a Joint Venture Szövetség és a PP Konferencia üzleti közössége is. A hangulatfelmérés következő kampánya 2023. április-májusra várható frissülő helyzetképpel. A korábbi felmérés eredményei megtalálható az OPTEN honlapján ezen a linken.
Kapcsolódó cikkeink
Egyre élénkebben foglalkoztatja a hazai vállalkozásokat a generációváltás
Az utóbbi évek felmérései azt mutatták, hogy ugyan foglalkoznak a…
Tovább olvasom >Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet
Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az…
Tovább olvasom >Hullámok a cégtrendben – a felszámolások és cégalapítások változó arcai
Csökkenő megszűnések mellett is csökkenő cégszámok a cégtrendben. A cégalapítási…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >