Céges hitelek: a támogatott termék mindent visz

Vitán felül a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) hozta 2013 dereka óta a legnagyobb élénkülést a vállalati hitelpiacon. Szintén keresettek az Eximbank, valamint a Széchenyi Kártya Programok termékei. Még kérdés, hogy az új EU-s támogatások miként hatnak majd a hitelezésre.

A válság kitörését követő években a hazai cégek rendkívül óvatosan álltak a hitelfelvételhez, ám a kedvező kamatfelárat kínáló NHP a bizalom erősödése irányába hatott. A program nemcsak a hitelfelvétel élénkülését generálta, de „kommunikációs” oldalról is nagy előrelépést hozott, az egyéb kamattámogatott programok is az érdeklődés homlokterébe kerültek.

Az NHP második szakaszában a feltételek fokról fokra lazultak – többek között a forgóeszközhitelek maximális futamideje 1 évről 3-ra emelkedett, lehetővé vált a lízing és a faktoring, valamint a vállalatfelvásárlások finanszírozása is. A program szerződéskötési időszaka ugyanakkor 2014 végén kifut, a lehívására rendelkezésre álló határidő pedig 2015. június 30-ig tart majd. A kereskedelmi bankok bizakodnak, és szakmailag indokoltnak tartanák az NHP meghosszabbítását.

Hogy lesz e harmadik etap, még nem tudni. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a program még korántsem merítette ki a lehetőségeket: hazánk a kelet-közép-európai régión belül is jelentős elmaradásban van a beruházási aktivitás terén.

Fejlesztési források lesznek: a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban Magyarország minden korábbinál nagyobb összeget, hazai társfinanszírozással együtt mintegy 7480 milliárd forintot használhat fel. Mi több, a támogatások 60 százaléka a vállalkozások fejlesztését szolgálja majd a jelenlegi 13 százalékos arány helyett. A kérdés, hogy mivel járulhat hozzá ehhez a hitelpiac? Sokan arra számítanak, hogy a támogatások előfinanszírozása és az önerő-kiegészítő hitelek kereslete felpörög. A jegenyefák ugyanakkor nem nőhetnek az égig.

Látható eltérések

– Az NHP második szakaszában (a hosszabb rendelkezésre álló idő miatt is) a komplexebb, nagyobb előkészítést igénylő beruházások aránya magasabb, mint az első szakaszban. Az ütemezés a bankok oldaláról sem volt olyan feszített, így a kisebb volumenű ügyletek finanszírozására több lehetőség nyílt. A hitelkiváltások – szintén a program feltételei miatt – jóval szerényebb arányt képviselnek, a forgóeszköz-finanszírozásra szintén kisebb érdeklődést látunk – summázta a tapasztalatokat Soltész Gergő, az FHB Bank vezérigazgatója.

– A K&H nagyvállalati növekedési index eredményei alapján azt látjuk, hogy a következő egy év beruházásainak esetében leginkább kapacitásbővítésben (29 százalék) és technológiafejlesztésben (20 százalék) gondolkodnak a vállalatok. Ezek előkészítése azonban lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, mint az első fázist jellemző hitelkiváltás – ismerteti Hodina Péter, a K&H Bank vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője.

– Az MNB NHP első szakaszának robbanásszerű hitelkereslete a második szakaszban kevésbé érzékelhető, de a szerződések száma és volumene 2013 októbere óta folyamatosan nő, az igények kiegyensúlyozottan érkeznek. A konstrukció feltételeiben az év során tett könnyítések és az intenzív marketing segíti a hitelprogram értékesítését – magyarázza Dr. Tamás Gábor, az UniCredit Bank Hungary Zrt. vállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója.

A bankok többségének beszámolója szerint az NHP első szakaszában a hitelkiváltások és a forgóeszközhitel-igények kaptak nagyobb hangsúlyt, míg a második etapban a beruházási kölcsönök vitték a pálmát.

A legjelentősebb hazai banknál azonban fordítottan alakult a kép:

– Tapasztalataink szerint az egyes pilléreknél a piaci adatokhoz képest az OTP ügyfeleinél jellemzően más a hiteltípusok aránya. Az első szakaszban a beruházási hiteleken túl jelentős a támogatás-előfinanszírozás, a második pillérben pedig a beruházási hitelek kiváltása a mérvadó – vílágít rá Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.

Az NHP nem teljesen azonos finanszírozási formát fed le: a kínálatban bank és bank között nagy különbségek mutatkozhatnak. A számos eltérés között lényeges, hogy egyes pénzintézetek például a 10 éves futamidejű NHP hitelért nem a maximális 2,5 százalékos kamatot kérik, hanem akár 2 százalékkal, vagy ennél is kevesebbel beérik. Az egyes bankok kockázati éhsége és képessége, üzletpolitikája, megcélzott ügyfélköre eltérő, emiatt a hitelek feltételrendszerében és az árazásában akár jelentős különbségek lehetnek. Differencia lehet az ütemezés és a biztosítéki háttér tekintetében is.

A verseny azonban korlátozott a program részletes és kötött feltételei miatt. A bankok a kiszolgálás minőségében és az ügyféligényekre adott reakció gyorsaságában tudnak konkurálni egymással.

Marad-e húzóerő az agrárium?

Az MNB adatai szerint az NHP ágazati eloszlását tekintve a mezőgazdaság kimagasló részesedéssel bír. 2013. március–júniusához képest az idei hasonló időszakban a mezőgazdaság hitelállománya 20,2 százalékos, az élelmiszeriparé 11,5 százalékos növekedést mutatott, miközben a teljes pénzintézeti hitelállomány 1,3 százalékkal csökkent.

– Az OTP-n belül a Növekedési Hitelprogramban az agrárszegmens részesedése megközelíti a 60 százalékot. Ami a hitelképességet illeti, a mezőgazdasági ügyfelek a megbízhatóbb, kevésbé kockázatos adósok közé tartoznak. Az OTP stratégiájában az egyes iparágak közül továbbra is e szektor az egyik legattraktívabb hitelezési célpont – kommentálja Csonka Tibor.

– Az FHB hagyományosan elkötelezett az agrárvállalkozások finanszírozásában, ezzel összhangban került sor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával kötött stratégiai megállapodásra. A kamarai tagok számára egyedi hitelkamat mellett éven belüli és éven túli kölcsönt nyújtunk az NHP keretében, továbbá számlavezetési és egyéb kedvezményeket is biztosítunk. Az agrárium beruházási aktivitása az elmúlt időszakban is meghaladta a nemzetgazdasági átlagot, e tekintetben jelentős változásra a jövőben sem számítunk – közli Soltész Gergő.

Szintén kedvező hitelezési célpontként ítéli meg az ágazatot Kálmán László, az Erste Bank kkv-üzletágigazgatója. A Budapest Banknál pedig kifejezetten stratégiai fontosságú a szektor, kiszolgálásához egy önálló mezőgazdasági szakértői csoportot is felállítottak. Takács Zoltán, a bank vállalati üzletágának értékesítési vezetője ugyanakkor felhívja a figyelmet a jövő bizonytalanságaira:

– A jövő évtől megváltozik az EU terület alapú támogatásainak (SAPS) feltételrendszere, amely az eddig kiszámíthatóan működő agráriumban bizonytalanságokat okozhat. Mivel a részletszabályozás még alakul, nem lehet megítélni, hogy a módosítás milyen hatást gyakorol majd.

Annyi bizonyos, hogy az unió a támogatások csökkentésére egy kötelező minimumot ír elő, a tagállamok azonban ennél jóval nagyobb elvonást is alkalmazhatnak.

– A SAPS tervezett átcsoportosítása miatt várhatóan a munkaintenzívebb mezőgazdasági ágazatokban növekedni fog az új beruházások volumene. Ennek alapja, hogy a termelő az alkalmazottainak előző évben kifizetett bérét és annak járulékait levonhatja a támogatásból. A részletek ismerete nélkül azonban túl korai lenne a kedvezményezett kör (így például az állattenyésztéssel, vetőmagtermesztéssel foglalkozó üzemek) hitelképességének változását megbecsülni – fejtegeti Soltész Gergő.

Az NHP-n kívül is van élet

A finanszírozni kívánt tevékenység, vagy a hitelhez kapcsolódó túlzott kockázat miatt nem minden vállalkozás férhet hozzá az NHP kínálta kedvezményes forrásokhoz. A speciális előírások miatt egyes beruházások nem illeszthetők a programba – például, ha a vásárolt ingatlant részben vagy egészben, cégcsoporton kívüli bérbeadással kívánják hasznosítani.

Aki kicsiben gondolkodik, annak kézenfekvő alternatívát kínálhatnak a Széchenyi Kártya Program termékei:

– Az elmúlt években nagyjából évi 140 milliárd forint összegű hitel áramlott a gazdaságba a programon keresztül – mondja Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Továbbra is a Széchenyi Kártya „klasszik” folyószámlahitel iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet, amellyel maximum 25 millió forintos szabadon felhasználható hitelkerethez juthatnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások. A vállalkozások beruházási kedve élénkül, így egyre többen keresik a Széchenyi Beruházási Hitelt. Itt a hitelösszeg legfeljebb 50 millió forint, a futamidő pedig maximum 10 év lehet. Az állami kamattámogatás 4 százalékra emelése óta jelentősen nőtt az érdeklődés az Agrár Széchenyi Kártya iránt is.

– A Széchenyi Kártya Program termékei immár 11 banknál érhetők el. Az egyik legfontosabb alapelv, hogy a hitelekhez minden hitelnyújtónál sztenderd feltételekkel lehet hozzájutni, különbségek legfeljebb a belső hitelbírálati szempontokban fordulnak elő a bankok között – fűzi hozzá.

Ami a nagyobb hiteligényű vállalatok körét illeti, az NHP háttérbe szorította a piaci kamatozású forgóeszköz- és beruházási hitelek iránti érdeklődést. A program kínálatához hasonló célra igénybe vehető hitelek közül a 2,5 százaléknál jelentősen magasabb kamatozású termékek iránt csökkent a kereslet.

A lapunk által megkérdezett pénzintézetek többsége az MNB programja után egyértelműen az Eximbank Exportélénkítési Hitelprogramjának (EHP) konstrukcióit sorolta a „slágertermékek” közé. A program előnye, hogy nincs kamatkockázat, mert a kedvező kamat a hitel futamideje alatt rögzített. A konstrukció már visszatöltődő hitelkeretként is szerződhető, ami lehetőséget kínál arra, hogy a tőketörlesztések új kölcsönök lehívásával kompenzálhatóak legyenek.

A Magyar Fejlesztési Bank korábban keresettnek számító refinanszírozott hitelei kifutó státusba kerültek.

Milyenek a távlatok?

A céges hitelezés újbóli felpörgését gátolja, hogy a hazai bankok portfóliójában továbbra is nagyarányú a problémás vállalati hitelállomány. Még mindig jelentős az a hiteleit kiváltani vágyó vállalati kör, amely még az NHP keretei közé sem fért be. A jegybanki program második etapja ráadásul szigorúbb feltételeket támasztott: a finanszírozási formákat 90-10 százalékos arányban határozta meg az új kölcsönök javára.

A helyzeten az MNB a „rossz bank” koncepciójával kívánna segíteni. Jegybanki becslések szerint egy erre szakosodott intézmény ezermilliárd forintnyi lejárt kölcsönt talán már 400 milliárdért meg tudna vásárolni. A terv azonban még kivitelezés alatt áll, jelenleg nem tudni, hogy ki finanszírozná, illetve milyen hitelek, ingatlanok kerülhetnek be
a programba.

Az akadályok elhárítása fontos lehet, az EU vissza nem térítendő támogatásai ugyanis jelentősen növelhetik a beruházási kedvet. A szakértők elsősorban a kkv-k körében várják az aktivitás bővülését, az új közösségi források megjelenése fokozhatja majd a hitelkiáramlást.

– Fontosnak tartjuk, hogy a korábbinál egyszerűbben, sokkal kevesebb papírmunkával pályázhassanak a vállalkozások – mondja Krisán László. – Az előző ciklusban gyakran jelezték a cégek, hogy finanszírozási gondok miatt pályázati lehetőségektől estek el, éppen ezért dolgoztuk ki a Széchenyi Önerő Kiegészítő és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező hiteleket. E konstrukciók segítségével azok a vállalkozások is indulhatnak uniós pályázatokon, amelyek saját forrásból nem tudják biztosítani a szükséges önrészt, vagy az utófinanszírozás miatt nem tudják megvalósítani a beruházást.

Megfontoltságra int azonban Takács Zoltán, aki pusztán a támogatás megszerzése miatt nem ajánlja a túlzott kockázatvállalást. Hozzáteszi, hogy nem látszik még az a vásárlóerő, amely megalapozhatná a nagyratörő terveket.

– Óva intenénk minden vállalkozást, hogy csak a vissza nem térítendő támogatás miatt kapacitásbővítő beruházásba kezdjen – erősíti meg Soltész Gergő. – Ám a kellően átgondolt és számokkal alátámasztott tervek alapján történő fejlesztésekhez szükséges banki finanszírozás és a támogatások előfinanszírozása a bankok számára fontos hitelkihelyezési lehetőség. A pályázati kiírások átlag 50 százalék körüli támogatási intenzitást tesznek lehetővé, a tulajdonosoktól pedig az adott beruházás iránti elkötelezettségük miatt is fontos elvárás marad banki részről a megfelelő, átlagosan 15-30 százalékos mértékű
önerő.

Kiss Gergely