CBA egység – a határon túl is

Határainkon innen és túl, utóbbi esetben nyolc országban. És ha a logó és az elnevezés nem is mindig egyezik, a szellemiség és a felfogás igen. Ennek az együttgondolkodásnak az eredménye a CBA, amelynek működése ma is leg­inkább tulajdonosi közösségként jellemezhető.Több mint tizenöt évvel ezelőtt tíz magánkereskedő összefogott, hogy a Közért Vállalat privatizálása során megvásárolhasson tizenhét élelmiszerüzletet. Így született meg a CBA. Alig egy év elteltével a tulajdonosi kör ráébredt, hogy mennyi lehetőség van az egységes kereskedelmi politikában és az egységes beszerzésben.
A gondolatot tett, sőt tettek követték, a lánc egyre bővült, és Budapest után meghódította a vidéket is. A száz százalékban magyar tulajdonosokból álló bolthálózat jelmondata: élni és élni hagyni, mert a stratégiai szövetség vállalkozásainak alapelve a hosszú távon, kölcsönös előnyökre alapozott együttműködés.
A CBA hálózata 1100 CBA-logós kiskereskedelmi egységből, 2000 (régiós raktárakból kiszolgált) csatolt kiskereskedelmi egységből és 45 nagykereskedelmi egységből áll. A franchise hálózat teljes bruttó árbevétele 2006-ban meghaladta az 538 milliárd forintot (a tavalyi évről még nincs adat). 2006-ban több mint 40 új kiskereskedelmi egységet nyitottak, a legnagyobbat, a második hipermarketet Budapesten, a Gyömrői úton. Külföldön Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Litvániában, Romániában, Szerbia-Montenegróban, Szlovákiában és Szlovéniában vannak CBA-üzletek, összesen majdnem négyezer.
Ám a külföldi jelenlét sem hódítás, inkább csak a know-how eljuttatása és sikerrel való alkalmazása az érintett nyolc országban. A cél nem a franchise-ban keletkező profit megszerzése, hanem Európa-szerte a CBA-brand kiterjesztése volt. Olyan menedzsmenteket állítottak fel, amelyek képesek ellátni az adott országokban nagy múltra visszatekintő üzletláncok vezetését. Azokat a kereskedőket találták meg a kamarákon vagy nagykövetségeken keresztül, akik a CBA tulajdonosaihoz és tagjaihoz hasonlóan gondolkodtak.
Talán ennek a szabadelvűségnek köszönhető, hogy az együttműködési megállapodásokban meghatározták, hogy hány éven belül kell egy tagországban a CBA-logót bevezetni. De sok országban társított márkahasználati rendszert működtetnek, amelynek lényege az, hogy használják a régi brandet, amihez a vásárlók már hozzászoktak, viszont a hirdetési újság felületén már a CBA neve szerepel. Sőt saját márkás terméket is forgalmaznak CBA-logó alatt.
A CBA a mai napig valójában tulajdonosi szövetség. A tulajdonosoknak is vannak üzleteik, de franchise partnerek is csatlakozhatnak a lánchoz. A csatolt kiskereskedelmi egységek azok a kis alapterületű boltok, amelyek nem felelnek meg a hálózathoz csatlakozás feltételeinek, de élnének a tömeges beszerzés hozta előnyökkel. Ezek a CÉL-üzletlánc logóját kaphatják meg, amelyet a CBA 2001-ben hozott létre. Vagyis a CÉL tagjai független kereskedelmi egységek, és nem kell a hálózatbelépési díjat kifizetniük.
A céget a tulajdonosok állandó felügyeletével operatív me­nedzs­ment irányítja. Tulajdonosi döntések határozzák meg a hálózat üzletpolitikai, marketing- és stratégiai alapelveit, amelyek szerint a kereskedelmi és gazdasági pólusokra épített központi szervezet dolgozik.
Az üzletpolitika lényege, hogy a megtermelt profit nem a központban, hanem az üzletekben csapódik le, vagyis az üzlettulajdonosok érdekeltek a sikerben. A franchise tagok ugyanazokat a kedvezményeket kapják, ugyanazokon az árakon szerzik be az árut a régiós logisztikai központokban. A hálózatba újonnan belépő boltok közvetlenül csak a területileg illetékes regionális központok valamelyikéhez csatlakozhatnak. Az üzletek alapterületük szerint különbözőek, többségük közepes méretű (kétszáz–négyszáz négyzetméteres), de egyre több az ezer négyzetmétert is meghaladó egység.
A CBA mindennapi sikeres működését 22 hazai regionális központ biztosítja, amelyek különböző tulajdonosok birtokában vannak. A központok nagyjából egy-egy megyényi területet fednek le (de azok nem azonosak a különböző megyék földrajzi területeivel). A régiók feladata: nagykereskedelmi raktárt üzemeltessenek, és területükön gondoskodjanak a hálózat üzletszámának gyarapításáról, azok koordinálásáról, információval történő ellátásáról.