CBA, Coop, Reál: melyik a legnépszerűbb?

A diszkontok versenye – amelyben a Lidl elverte az Aldit és a Penny Marketet – után a külföldi boltláncokhoz képest sokkal több üzlettel, jellemzően kisebb alapterületű boltok ezreiből álló hálózatokat fenntartó magyar láncokat rendezték sorba a magyar vásárlók.

A magyarok a CBA-boltokban költik a legtöbbet, a második helyen áll a Coop, a harmadikon pedig a Reál. Tízből több mint négyen pedig azt mondták, máshol vásárolnak – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Fontos figyelembe venni a magyar boltláncok esetében egyrészt azt, hogy eltérő méretű a hálózatuk: Coop a múlt évben 4449 üzlettel rendelkezett országszerte, a CBA-hoz valamivel több mint 2 ezer bolt tartozott, a a Reál-hálózatnak pedig közel 1300 tagja volt. Másrészt, hogy sok kisebb településen nincs választék a boltokból, csak az egyik vagy másik boltlánc működtet üzletet, ez pedig befolyásolhatta a végeredményt.

A nők és a férfiak esetében is a CBA a legnépszerűbb, de vannak eltérések a kedveltségben. A nők körében népszerűbb a Coop, míg a férfiaknál minimális előnyben van a CBA és a Reál.

A legfiatalabbak több mint negyede a CBA-k kasszáiban hagyja a legtöbbet, a 40-59 évesek esetében a CBA és a Reál fej fej mellett végzett, körükben a Coop lemaradt. Utóbbi korosztály fele azt mondta, egyéb helyen vásárol.

A képzettség szerinti válaszokból az látható, hogy alapfokú végzettségűek negyede a CBA-t választja, 16-16 százalékukon „osztozik” a másik két magyar lánc. A diplomások körében pedig viszonylag kiegyenlített a helyzet: 25-25 százalékuk jár a CBA-kba és a Coopokba, a Reált pedig a 22 százalékuk választja.

A fővárosban is a CBA a „legerősebb” a Pulzus-kutatás szerint. Ez a boltánc a megyeszékhelyeken és a kisebb vidéki városokban még jobb eredményt produkált. A községekben élők 21 százaléka „CBA-s”, 19 százalékuk pedig a Coop-boltokban 17 százalékuk pedig a Reál-üzletekben jár a legtöbbet.

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. (Csernátony Csaba, napi.hu)