Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program

Búzaszentelő ünnepség (Fotó: NAK)

A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepség – melyre április 23-án került sor – a Magyarok Kenyere program kiemelt nyitóeseménye. A szervezők – a búza életciklusához és az ünnepi hagyományokhoz kötődően, egyházi felekezetek közreműködésével – kérik Isten áldását a jó vetésre, a bő termésért, a természeti károk és gondok elhárításáért. Valamint a gazdákért, akik kiemelt munkát végeznek azért, hogy mindannyiunk asztalára jusson mindennapi kenyér. Az idei évben – a korábbi szentelések helyszíne, a Vajdaság, Erdély, Felvidék és a Partium után – egy határon túli kis ékszerdoboz, az alig 600 fős drávaszögi Karancs település adott otthont a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepségnek.  Az esemény társzervezője – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett – a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) Gazdaköre volt. A házigazda Szabó Attila, a HMDK Gazdakörének elnöke köszöntőjében az olykor viharos történelmi múltat is ismertetve mutatta be, milyen ma Horvátországban magyarnak lenni. Jankovics Róbert képviselő, a HMDK elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarság megéléséhez, megmaradásához kiemelten hozzájárul a HMDK vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiája és a magyar kormány támogatása. Demcsák Csaba, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott zágrábi nagykövete elmondta, a támogató programok hatékonyságát bizonyítja, hogy egyre több magyar fiatal gondolja úgy Horvátországban is, hogy megéri a szülőföldön maradni. Kiemelt büszkeség, hogy idén a diaszpóra magyarsága is képviselve volt az ünnepségen, hiszen egykori miniszterelnökünk dédunokája, gróf Tisza Ilona is részt vett és férjével, Nitsch Gábor lelkésszel felszólalt az eseményen. Tisza Ilona meghatódottsággal beszélt a magyarság szeretetéről, hagyományaink ápolásának fontosságáról, és kiemelte, a legfontosabb, hogy mindig legyen egy kéz, amelybe kapaszkodhatunk, amely vet, arat, őröl, süt és elkészíti a 15 millió magyar kenyerét.

Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára több alkalommal csatlakozott már a Magyarok Kenyere eseményeihez, hiszen a tárca által koordinált határon túli falugazdász-hálózat is szerves része a karitatív összefogásnak

Beszédében kiemelte: nemzetmegtartó ereje van annak, hogy a vetés megáldásának népi és egyházi hagyományai újra részévé válnak a magyar közösségek életének. Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felszólalásában kiemelte, hogy nem mehetünk el amellett, hogy ne beszéljünk róla: sok a kihívás, ezekre pedig a megoldás az együttműködésünkben, az együtt gondolkodásunkban, az összetartozásunkban rejlik. Ékes példája ennek a Magyarok Kenyere program, mely képes átlépni a határokat és amelyben megtalálja a magyar a magyart. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy a hitünk minden boldogságunk alapja, mellyel képes a magyarság megtartani az erejét, és úgy építeni a jövőt, hogy soha nem felejti, mivel tartozik a hazájának. Hozzátette: csoda és példaértékű, hogy így együtt tudunk ünnepelni, mellyel a mai esemény azt is üzeni minden magyar számára a világon, hogy egy szívvel, egy akarattal képesek vagyunk minden nehézségen túljutni. Az ünnepi műsort és felszólalásokat követően közös menet indult a búzatáblához, ahol Ft Almási Róbert, a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye horvátországi magyarokért felelős referense és Ft Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke mondott áldást. Ezt követően az istentiszteletet Nt Hájek János Karancson szolgáló lelkész celebrálta a helyi református templomban. Az eseményt előadásaikkal tették teljessé a helyi énekkar, a HMDK Csúzai Csárdás Néptáncegyüttes, Ficak Lili népdalai és Éles Zoltán citerajátéka, valamint Pinkert Ilona szavalata.

NAK