Business Meetup & Dinner: iránytű egy zavaros világban

A cikk a Trade magazin 2025/8-9. lapszámában olvasható.

Hermann Zsuzsanna
ügyvezető-főszerkesztő
Trade magazin

Krizsó Szilvia
moderátor

Nenad Pacek
elnök
Global Success Advisors

Krizsó Szilvia köszöntője után Hermann Zsuzsanna úgy fogalmazott: a Business Meetup & Dinner évről évre a szeptemberi, immár 7 napos Business Days „nulladik napjává” válik. Bár a gazdasági környezet kiszámíthatatlan, egy dolog biztos: a stratégiai gondolkodás még sosem volt ilyen fontos – ezt a témát járta körül Nenad Pacek, a Global Success Advisors elnöke nyitó előadásában.

Pogátsa Zoltán: középosztály nélkül nincs versenyképesség

„Olyan irányokra lenne szükség, amelyek
a lánc magas értékű végpontjai felé mozdítják
országunk ipari szerkezetét. Enélkül a felzárkózás
illúzió marad” – dr. Pogátsa Zoltán közgazdász

A magyar gazdaság fő problémája nem a külső környezet, hanem a belső szerkezet – hangsúlyozta Pogátsa Zoltán közgazdász. A túl alacsony bérek, az alulfinanszírozott oktatás és egészségügy, valamint a technológiai lemaradás hosszú távon aláássák a versenyképességet. A középosztály hiánya nemcsak társadalmi, hanem gazdasági probléma is: gyenge a belső piac, alacsony az innovációs képesség, és nem nő érdemben a termelékenység. Pogátsa szerint valódi felzárkózás csak szélesebb hozzáféréssel, nagyobb újraelosztással és tudásalapú gazdaság kiépítésével lehetséges. (Részletes tudósításunk a 240–241. oldalon olvasható.)

Dr. Matura Tamás: Kína már a gazdaság motorja

„A kínai gazdaság legnagyobb
kihívása a gyorsuló demográfiai
hanyatlás” – dr. Matura Tamás,
Kína-szakértő

Dr. Matura Tamás Kína-szakértő szerint az ország gazdasági lassulása szerkezeti törések eredménye. Az ingatlanpiaci válság, a gyenge belső fogyasztás és a demográfiai hanyatlás a gazdasági modell kifulladásához vezetnek. A párt nem hajlandó mélyreható reformokra, miközben szűkíti a magánszektor mozgásterét. A Nyugattal szembeni konfrontáció tartós, az EU-val pedig egyre aszimmetrikusabb a gazdasági kapcsolat. Kína már nem a világgazdaság motorja, hanem egy megkerülhetetlen, de törékeny nagyhatalom. (Részletes tudósításunk a 242–243. oldalon olvasható.)

Túl sok sebből vérzik a hazai kereskedelem

Az árrésstop – amely az élelmiszeripari termelést is visszaveti – évente mintegy 150 milliárd forintos kiesést okoz, 0,2–0,3 százalékponttal rontva a GDP-t – mondta dr. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. Míg Magyarországon a kereskedelem GDP-hozzájárulása 10–11%, Lengyelországban 14–15%. A romló jövedelmezőség, a beruházások visszaesése és a bizalmi válság nehezítik az együttműködést. Kozák az azonnali kivezetést támogatná, de a fokozatos kivonás – például a legforgalmasabb termékkörök feloldásával vagy önkéntes árkorlátozással – is elfogadható kompromisszum lehet.

„Az árrésstop kapcsán az árképzési
stratégiák átláthatóvá válása kiélezte
a feszültségeket…” – Éder Tamás,
a FÉSZ elnöke

Éder Tamás, a FÉSZ elnöke szerint a legjobb megoldás a fokozatosan visszaengedett marzs lenne, de a veszteségek mára az értéklánc minden szereplőjénél érzékelhetők, így a további halogatás rendszerszintű kockázatot jelent. Már az árstop és a most alkalmazott árrésstop is torzította a piacot és felpörgette az importot – fogalmazott. Például az árstopos sertéscomb behozatala 2021 első félévéhez képest 2024-re megháromszorozódott, noha a teljes sertéshús-külkereskedelmi mérleg lényegében változatlan maradt.

„A GKI szerint az élelmiszerüzletek
közel ötöde kalkulál bezárással, ha 
nem történik változás” – dr. Kozák
Tamás, az OKSZ főtitkára

Dr. Kozák Tamás szerint a saját márkás termékek korlátozása – főleg a drogériákban – a globális szereplőknek kedvez, fokozva a versenyhátrányt. A csökkenő jövedelmezőség visszaveti a beruházásokat. A boltzárás főként a kistelepüléseket sújtja: ma már 400 helységben nincs működő bolt. A GKI szerint az élelmiszerüzletek közel ötöde kalkulál bezárással, ha nem történik változás. A kiszámíthatatlan szabályozás és az egyeztetés hiánya bénítja a tervezést, rombolja a bizalmat. Éder szerint az árképzési stratégiák átláthatóvá válása kiélezte a feszültségeket, és kikényszeríti a konszolidációt – nem ideális eszközökkel.

Szóba került, hogy a készpénzes fizetés kötelezővé tétele újabb felesleges adminisztrációt jelentene. Az automata boltok és online rendelések korában a készpénz erőltetése technológiai és gazdasági visszalépés, hiszen a választás lehetősége jelenleg is adott.

A reáljövedelmek növekedése önmagában nem húzza magával a fogyasztást – hangsúlyozta dr. Kozák Tamás. Tavaly 8-9%-os reálbér-növekedés mellett is csupán 4-5%-kal bővült a fogyasztás, és az idei évben is hasonló a dinamika. A szakember szerint ennek fő oka a gyenge fogyasztói bizalom és a gazdasági bizonytalanság. Éder Tamás hozzátette: a jövedelmi szintek széthúzódása és a társadalom jelentős része által érzett társadalmi feszültség miatt még a középosztály is visszafogottabban költ.

Surányi György: a növekedési modell válsága Magyarországon

A fogyasztásvezérelt növekedési
modell fenntarthatatlan egy nyitott,
kis gazdaságban, ahol a GDP 80%-a
importból származik” – dr. Surányi
György, az MNB korábbi elnöke

Surányi György egyetemi magántanár, az MNB korábbi elnöke szerint az árstopokkal a helyzetet kezelni nem lehet, legfeljebb egyszeri és átmeneti inflációcsökkenést lehet kiváltani, miközben ezek torzítják a piacot, és erősítik az inflációs várakozásokat. Az okok mélyebben gyökereznek: a nominális bérek négyszer-ötször gyorsabban nőnek, mint a termelékenység, az államadósság négy év alatt megduplázódott, a költségvetési hiány pedig tartósan 6–8% között mozgott 2023 előtt, az árfolyam leértékelődött, az MNB gigantikus veszteségének monetizálása pedig még tovább növeli a teljesítménnyel alá nem támasztott belföldi keresletet.

A gazdasági egyensúly helyreállítása szerinte nem piacidegen, adminisztratív beavatkozásokkal, hanem makrogazdasági folyamatok korrekciójával, a gazdaságpolitika átalakításával, érdemi reformokkal érhető el. Különösen ártalmasnak nevezte a versenyképességet rontó, gyakran ingyenes, vissza nem térítendő és szelektív állami pénzosztást: életképtelen vállalkozások maradhatnak fenn, torzul a munkaerőpiac, a hatékony szereplők ezért csak drágábban és nehezebben juthatnak hozzá a szűkös erőforrásokhoz. A termelékenység 2010 óta alig több mint évi 1%-kal emelkedik, a kiszámíthatatlanul és önkényesen módosított, instabil adóelvonási rendszer, a különadók sokasága, a rosszul célzott és messze túlméretezett támogatási rendszer pedig elriasztja a nyugati befektetőket, miközben autoriter országokhoz köthető tőke válik meghatározóvá.

A fogyasztásvezérelt növekedési modell fenntarthatatlan egy nyitott, kis gazdaságban, ahol a GDP 80%-a importból származik. Az export és főként exportorientált magánberuházások húzta fenntartható növekedéssel szemben a fogyasztásvezérelt keresletnövekedés fokozatosan erodálja a külső egyensúlyt. Elsősorban azért, mert a fogyasztói kereslet növekedése – az export növekedése nélkül – az import növekedésén keresztül rongálja a külső egyensúlyt. A nettó export romlása viszont visszaveszi a fogyasztás növekedéséből eredő gazdasági növekedés jó részét. A kormány legfeljebb a belső keresletet képes közvetlenül befolyásolni, de ez a külső egyensúly romlását, a növekedés lassulását és/vagy az infláció emelkedését vonja maga után.

Emellett a beruházási keresletet is erőltethetné a gazdaságpolitika – amit 2022 közepéig meg is tett, átütő siker nélkül. A kiugróan magas, 27–29%-os beruházási ráta ellenére gyenge termelékenységnövekedés következett. Nem véletlenül. Egyrészt a túlárazások miatt messze nagyobbnak tűnik a beruházási teljesítmény a valóságosnál. Másrészt kedvezőtlen szerkezetben – alacsony hozzáadott érték, alacsony nettó export, alacsony K+F, kevés innováció stb. – jött létre ez a magas beruházási ráta. Így nem meglepő a csupán átlag 1,1%-os termelékenységnövekedés, illetve – a munkaerő-tartalékok elapadását követően, az extenzív fejlődés kimerülése után – az egyre lassabb, az elmúlt öt év átlagában évi 1%-nál alig több növekedés. Harmadrészt a magas beruházási ráta a fogyasztás elől szívja el a forrásokat. Lengyelországban ezzel szemben 17-18%-os beruházási ráta mellett kétszer ekkora termelékenységnövekedés volt, ami önmagáért beszél.

Nemzetközi kitekintésben Surányi György erős kétségeit fejezte ki az amerikai gazdaságpolitika, és különösen Donald Trump vám- és költségvetési intézkedései iránt. Ezek jelentős növekedési veszteségeket okoznak nemcsak az USA-ban, de az egész világgazdaságban. Emellett inflációt gerjesztenek, gyengítik a bizalmat, és ez a dollár tartalékvaluta-szerepét is visszafoghatja. Míg harminc éve a devizatartalékok 70–75%-a volt dollárban, ma ez már csak 60% körüli. Az USA költségvetési hiánya jó konjunktúra mellett is 6-7%, államadóssága elérte a GDP 120%-át, és növekszik; a kamatkiadások pedig meghaladják a védelmi költségvetést. A vámemelések költségét végső soron nemcsak a világ országai, de az amerikai fogyasztók is megfizetik – infláció formájában.