Magazin: Business Dinner 2021: „A magyar terméknek 30 év után is van respektje külföldön”

Szerző: Gyarmati Orsolya

Krizsó Szilvia moderátor

A Business Dinner vendégeit, Cseresnyés Pétert, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárát, Éder Tamást, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnökét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökét, valamint Soltész Gergőt, a Takarékbank igazgatóságának tagját elsőként arról faggatta Krizsó Szilvia, az est moderátora, hogy 2050-ben milyen lesz az élelmiszeripar helyzete.

Cseresnyés Péter
Innovációs és Technológiai
Minisztérium kereskedelempolitikáért
és fogyasztóvédelemért felelős
államtitkára

Cseresnyés Péter elsősorban abban reménykedik, hogy növekedni fog a magyar élelmiszeripari termékek aránya a polcokon, és fejlődni fog az élelmiszeripari háttér is. Elmondta: a kormány jelentős erőforrásokat szán ezekre a változásokra, valamint a mezőgazdaság fejlesztésére. Az államtitkár hozzátette: jelenleg 50% alatt van a magyar retailben a hazai termékek aránya, a következő időszakban az élelmiszer- és élelmiszerjellegű termékek tekintetében ezt 70-80%-ra szeretnék feltornázni, ehhez azonban vásárlói szándék is szükséges.

Generációváltás pro és kontra

Éder Tamás
Felelős Élelmiszergyártók
Szövetségének  elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági
Kamara alelnöke

Éder Tamás úgy látja, hogy erősen dualizálódik az élelmiszerpiac. Az egyik irányt a természetes, helyi, rövid ellátási láncú, kicsit luxuskategóriás, a másikat a jelenleginél okosabb, szerkesztettebb, egyénre szabottabb tömegélelmiszer-ellátás jelenti. A FÉSZ elnöke szerint olyan robbanásszerű fejlődés zajlik az élelmiszeripar tudományos területein, amely rendkívüli változásokat ígér.

Soltész Gergő rámutatott: miközben a cégek 40-45%-a nem éli túl a generációváltást, azok, amelyek mégis életben maradnak, hozzáférhetnek a megszűnő cégek piacához, ami koncentrálódáshoz vezet. Hozzátette: nagyon fontos, hogy a hazai élelmiszeripar még tovább erősödjön és még hatékonyabban ki tudjon lépni exportpiacokra, s ebben fontos szerepet játszik a pályázati, finanszírozási oldal is.

Soltész Gergő
Takarékbank
igazgatóságának
tagja

– A piac valószínűleg ketté fog szakadni. Lesznek kis cégek helyi piacokon kelendő termékekkel, és lesznek azok, amelyek megengedhetik maguknak, hogy külső finanszírozásból és önerőből megvalósítsák azokat a fejlesztéseket, amelyek csökkentik az élőmunka-igényt, miközben növelik a hatékonyságot. Mindez nagyon pozitív jövőképet vetít előre – mondta a Takarékbank igazgatóságának tagja. Hozzátette: az élelmiszeripar- és agrárágazat tekintetében eddig nagy tülekedés volt a pénzintézetek részéről, hogy ki legyen az agrárbank. Most visszatér az az időszak, amikor akár nulla önerővel is finanszíroznak a bankok az agráriumban, s e tekintetben az élelmiszeripar is feljövőben van.

Jó pályázó, rossz pályázó

A FÉSZ elnöke nagyon izgalmasnak tartja a következő néhány évet banki szempontból, hiszen jelenleg szinte korlátlan forrás áll rendelkezésre az élelmiszeripari szereplők számára.

– A támogatási rendszer elbírálási metodikája olyan, hogy ha valaki jó papírokat nyújt be, és jó a pályázatírója, meg fogja nyerni az adott tendert. Jelenleg potenciálisan ugyanarra a piaci elképzelésre hazai szereplők sokasága nyújthatja be a pályázatot. Ha mindegyik nyer, nagy bajban leszünk. És itt lép be a bankok felelőssége, mert sok projektnél a banki finanszírozás megléte vagy nemléte fogja eldönteni, mi valósul meg, és ezzel lehet megakadályozni, hogy egyes területeken túlzott, felesleges, rossz, kicsi piaci célokra lövő beruházások létesüljenek – fejezte ki aggodalmát Éder Tamás.

Soltész Gergő ezt azzal egészítette ki, hogy nagyon kevés olyan ügyfelet ismer, akit, ha lebeszélnének egy projektről, akkor annak őszintén örülne.

– Az emberi pszichét és az ingyen pénz csábítását ismerve kevesen fognak nemet mondani ezekre a lehetőségekre – jósolta a Takarékbank igazgatóságának tagja.

A jövőt latolgattuk az idei Business Dinneren

Versenyben maradni

Mivel a közeljövőben ezermilliárdos nagyságrendben érkezik forrás az élelmiszeripar és az agrárium területére, Cseresnyés Péter hangsúlyozta: a cél az, hogy minél több magyar vásárló jusson magyar termékekhez.

– Ha még jobban romlik a magyar kiskereskedelmi egységek aránya, kisebb lesz az esélye a magyar áruk piacra jutásának. Ezért fontos, hogy a most működő boltok megerősödjenek, a hazai tulajdonú hálózatok, cégek pedig versenyben tudjanak maradni a multikkal. Jelenleg 300 településen nincs semmilyen bolt Magyarországon. Ezt a folyamatot szeretnénk megállítani a Magyar Falu program keretén belül elérhető 50 milliárd forintos kerettel – tette hozzá az államtitkár.

A magyar termékek alacsony aránya Éder Tamás szerint annak a kevéssé sikeres támogatás- és szabályozáspolitikának köszönhető, ami a 90-es évek elejétől jellemezte a hazai élelmiszer-gazdaságot, s amely félrevezette a magyar agrár- és élelmiszeripari szereplők többségét a valódi versenyképességüket illetően. Az EU-tagság révén azonban kiderült: már a közvetlen szomszédainkhoz képest is vannak versenyképességi problémáink.

– Az EU-s csatlakozás óta a termelőkbe megy a pénz, az élelmiszeripar 2016-ig teljesen lemaradt. Ez közös bűne mindegyik politikai berendezkedésnek. Sokáig abból indultunk ki, hogy kis ország vagyunk, a tömegtermékek piacán nem leszünk versenyképesek, így vágópontokra, sajtmanufaktúrákra, mikroüzemekre van szükségünk, a nagy cégeket pedig kizárták a támogatásból. Csupán 5-6 éve kezdett az élelmiszeripar is érdemi támogatásokat kapni. A következő ciklusban talán lesz forrás arra, hogy nemzetközi szinten is értelmezhető, tömegtermék előállítására is alkalmas üzemek jöjjenek létre – mutatott rá a fő problémára a FÉSZ elnöke. Jelezte egyúttal, hogy célszerű lenne arra is figyelni, hogy a fejlesztési támogatások egy része olyan beruházásokra menjen, ahol az új típusú, alternatív élelmiszerek előállítását helyezi előtérbe.

Soltész Gergő hozzátette: további két tényező is befolyásolja a magyar termékek jelenlétét. Az egyik, hogy a kiskereskedelmi láncok hozzájárulása egyre jobban növekszik az exportra juttatás terén, ám stabil, kiszámítható beszállítói pozíció kell ahhoz, hogy ezzel a csatornáival élni lehessen, a termékek a retailereken keresztül kijussanak külföldre, s egyre intenzívebben jelenhessenek meg az exportpiacokon. A másik tényező a Takarékbank igazgatósági tagja szerint az, hogy a kiskereskedelmi láncok egy részénél a beszállító nem „ura” 100%-ban a termékeknek, mivel mind a márka, mind az árpont tekintetében kényszerpályán mozog.

– Azon túl, hogy milyen arányban lesz magyar termék a polcokon, a beszállítóknak törekedniük kell arra, hogy a magas minőség, a tetszetős csomagolás és a kiváló beltartalom révén legyen olyan alkupozíciójuk, ami legalább az inflációval egyező áremelést biztosít számukra, és ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy egy-egy termék ára 5-10 évre rögzüljön egy olyan sávban, ami a fenntartható gazdálkodást nem teszi lehetővé – mutatott rá Soltész Gergő.

Tömegtermelés vs. helyi termék

A magyar kormány partnerként tekint a multinacionális kiskereskedelmi hálózatokra, hangsúlyozta Cseresnyés Péter, hiszen nagy arányban árulnak hazai termékeket is, ugyanakkor nagyon fontos a magyar tulajdonú bolthálózatok megtartása is.

– A kormány stratégiai célja az élelmiszeripar fejlesztése, ehhez kapcsolódik a gazdák támogatása, ami az alapanyag-előállításhoz szükséges. – tette hozzá az államtitkár.

Cseresnyés Péter szerint, noha a tömegtermelés nagyon fontos az élelmiszeriparban, ha lehet helyettesíteni egy terméket egy helyben előállítottal, azt fogja megvenni, már csak azért is, hogy támogassa a termék mögött álló embert.

A magyar élelmiszeriparnak és mezőgazdaságnak alapvetően Európa a piaca, emelte ki Éder Tamás. A hazai élelmiszerexport több mint 80%-a az Európai Unióba megy, viszont, mivel ez a régió nagyon telített, ha fejlődni akarunk, ennél messzebbre kell nézni, s jelenleg potenciálisan Kína a legizgalmasabb ilyen ország.//