Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: azonnal meg kell kezdeni a fővárosi válságkezelést

A Nagy Elek BKIK elnök kezdeményezte széleskörű gazdasági érdekképviseleti fórum résztvevői egyöntetűen elutasították a főváros IPA+ nevű válságadó elképzelését, hangsúlyozva, hogy a fővárosnak véleményük szerint van erőforrása a vállalkozásai támogatására. A kerekasztal résztvevői felhívják a figyelmet, hogy a versenyszférában a foglalkoztatottak közel 70%-a – országosan több mint 2 millió, Budapesten pedig közel 500 ezer fő – a KKV szektorban dolgozik, ezért rendkívül fontos, hogy azonnali segítséget kapjanak.

A kerekasztal résztvevői javaslatot tettek a BKIK által korábban indítványozott Budapesti Válságkezelési Alap intézkedéseinek ütemezésére is: az arányos teherviselés elve alapján felkérik a fővárost, hogy a kormány intézkedéseinek kiegészítéseként, a tavasszal elmaradt támogatások fejében egy legalább 25 milliárdos intézkedéscsomaggal járuljon hozzá a fővárosi turisztikai cégek megmentéséhez, a mikro, kis- és középvállalkozásokra fókuszálva. Ennek nagyobb része bértámogatás lenne, amihez a kormány járulék elengedéssel járuljon hozzá. A csomag sikeres elindulása után, következő lépésként a válságkezelő források kibővítésére a kerületeket is be kell majd vonni, melyeknek hasonló összeggel kellene hozzájárulnia a mentőcsomaghoz. A szervezetek szerint a főváros forráshiányra való hivatkozása nem elfogadható érv, hiszen hatékonyabb gazdálkodással, beruházások elhalasztásával és költségcsökkentéssel, valamint hitelfelvétellel kezelhető lenne a jelenlegi válsághelyzet.

A Budapesti Válságkezelő Alap elindításának első lépései – a főváros javasolt hozzájárulása a mentőcsomaghoz:

15 milliárd forint bértámogatás a kormány által korábban már támogatott vendéglátáson kivüli, jelentős visszaesést elszenvedő ágazatok, köztük pl. a szállodaipar, az idegenvezetők, és a taxisok számára.
4 milliárdos kerettel fogyasztásélénkítés (taxi, étel házhoz rendelés, lakossági szolgáltatások).
1 milliárdos kerettel munkaerő iparágváltó támogatások
4 milliárdos kerettel hitel önrész támogatás építőipari beruházásokhoz
1 milliárdos kerettel a vendéglátóhelyek újranyitása esetén fűthető terasz kialakítási és higiéniás intézkedések támogatása
További, az alapon túl nyújtott lehetséges támogatás: az építményadó elengedése vagy halasztás KKV vállalkozás által tulajdonolt szállodák, szálláshelyek esetében.
A BKIK már korábban is jelezte, hogy költségvetési főösszeg arányosan maga is beszáll a válságkezelésbe. A BKIK a 1,5 milliárd forintos éves büdzséjéből 5%-ot a válságkezelő alapra fordít, mivel a fővárostól is hasonló erőfeszítést kér. A megbeszélésen Vadász György az OKISZ nevében hasonló felajánlást tett.

A résztvevő szervezetek a kormánytól a 15 milliárdnyi bértámogatáshoz köztehermentességet kérnek, melynek értéke közel 12 milliárd forint, vendéglátáshoz és turizmushoz köthető vállalkozások esetén a KATA adó elengedését és kedvezményes építőipari beruházási hitelt 16 milliárd forint értékben.

A BKIK szakértői szerint ugyanakkor már most minden erőfeszítést meg kell tenni a válság utáni, tavaszi talpra állás és piacélénkítés érdekében. Javaslatuk szerint a következő további fővárosi és kormányzati intézkedések kellenek az érintett vállalkozások megsegítéséhez. Ilyenek a vidékiek és a határon túli magyarok Budapestre látogatásnak kormányzati támogatása, a V4-ekkel közösen kidolgozott turisztikai csomag, vagy a külföldön élő magyarok ideutazásának ösztönzése.

A napokban megismert iparűzési adó és társasági nyereségadó felfüggesztési javaslatot illetően a résztvevők a társasági adó csökkentést üdvözlik, azzal a megjegyzéssel, hogy egyes szektorokban ennek nem lesz jelentősége, mivel nem várható nyereség. Az iparűzési adó esetében, annak teljes vagy részleges elengedését a KKV szektor részére látnák reálisnak a részvevők, vagy szektoriálisan, vagy adott árbevétel csökkenés esetén.

A kerekasztalon a BKIK meghívására a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), a Magyar Idegenvezetők Egyesülete, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ), a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége (MARESZ), a Magyar Beutaztatók Szövetége (MABEUSZ), az Országos Taxis Szövetség, az MGYOSZ, a VOSZ, a VOSZ KMRSZ, az OKISZ és IPOSZ vett részt.