Budapesten tanácskoztak Európa legbefolyásosabb munkaadói
Budapest adott otthont június 9-10. között a legbefolyásosabb európai üzleti döntéshozókat tömörítő munkaadói szövetség, a BUSINESSEUROPE Elnökök Tanácsa találkozójának. Az eseményen beszédet mondott Dr. Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter, Dr. Martonyi János külügyminiszter és Jürgen R. Thumann, a BUSINESSEUROPE elnöke is.
A kétnapos találkozó során Dr. Schmitt Pál, köztársasági elnök fogadta a BUSINESSEUROPE tagszervezetek elnökeit. A szervezet magyarországi tagja, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) részéről Dr. Futó Péter elnök felszólalásában a K+F+I gazdasági jelentőségét hangsúlyozta.
A BUSINESSEUROPE 40 tagszervezete 34 európai országból képviseltette magát azon a kétnapos budapesti rendezvényen, melyen az Unió előtt álló legfontosabb gazdasági kérdéseket vitatták meg. A találkozó első napján a BUSINESSEUROPE tagszervezetek elnökeit Dr. Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke fogadta a Sándor-palotában. A meghívott vendégek részére rendezett csütörtöki gálavacsorán beszédet mondott Dr. Martonyi János külügyminiszter, aki a magyar uniós elnökség jelentősebb eredményeit ismertette. A konferencia második napján Dr. Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a magyar elnökség idején elindított gazdasági kormányzásra vonatkozó intézkedéseket vázolta megnyitó beszédében.
A pénteki tanácskozáson – a magyar elnökség tapasztalatainak elemzése mellett – két kiemelt téma került megvitatásra. Az Európai Unió és Kína kapcsolatát vizsgálva megegyeztek a felek, hogy a nagy exportpiacban és a gyorsan fejlődő, innovációra épülő kínai iparban komoly együttműködési lehetőségek rejlenek. Ugyanakkor továbbra is problémát jelent, hogy a kínai-európai kereskedelem területén az egyenrangú pozíciókat kialakító és rögzítő korrekt, szigorúan betartott szabályozások kialakítása még várat magára. A résztvevők emellett abban is egyetértettek, hogy a szellemi termékek védelme és a piackorlátozások egyidejű, kölcsönös felülvizsgálata szintén szükséges az Európai Unió és Kína jelenleginél is zökkenőmentesebb együttműködéséhez.
A találkozó másik kiemelt témája a kutatás-fejlesztés és az innováció volt. Ezen a területen sajnálatos módon úgy tűnik, Európa hátrányba került fő riválisaival, az Egyesül Államokkal és Japánnal szemben. A BUSINESSEUROPE tagszervezeteinek elnökei megegyeztek abban, hogy a K+F-re és az innovációra fordított kiadásokat mind az állami, mind a magánszektorban növelni kell ahhoz, hogy Európa versenyképes maradhasson. Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke, a BUSINESSEUROPE alelnöke felszólalásában rámutatott:
„Jelenleg az EU-ban kutatás-fejlesztésre a nemzeti össztermék csupán 2%-át költjük. Ugyanez az arány például Japánban 3.5%, az Egyesült Államokban pedig közel 3%. Ha Európa nem akar lemaradni a globális gazdasági versenyben, ezt a különbséget minél előbb le kell dolgoznunk. Ennek eszköze lehet többek között az innovatív szektorokat érintő állami adókedvezmények rendszere, az állami K+F+I beruházások számának és volumenének növelése, illetve az európai szinten is összehangolt innovációs politika” – írja a tozsdeforum.hu.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
AI a vezetésben: több mint automatizálás, a munka támogatása
A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása az üzleti életben már nemcsak…
Tovább olvasom >Jön az idei utolsó Trade Marketing Klubülés – POPAI POP díjátadóval
November 28-án a MOM Kulturális Központ (MOMKult) különtermébe várunk mindenkit,…
Tovább olvasom >Bioélelmiszerek a közétkeztetésben? Jön a 34. Biokultúra Nap!
A Magyar Biokultúra Szövetség immár 34. alkalommal rendezi meg a…
Tovább olvasom >