Budapest verhetetlen – hova kérik a legtöbb lakáshitelt?

Fordulat történt idén a lakáshitelpiacon. A piaci hitelek kamata jelenleg átlagosan 6,5 százalék körül van, ami kedvezőbb a korábbi, magasabb kamatszintekhez képest. Az érdeklődést az is növeli, hogy egyre több támogatott hitellehetőség áll rendelkezésre, valamint az átlagkeresetek is emelkednek.

Ennek ellenére továbbra is nagy különbségek láthatók az ország egyes részei között. Nemcsak az számít, mennyi a kamat, hanem az is, hogy az adott térségben mennyibe kerülnek az ingatlanok, mekkora a kereslet, és milyen jövedelmi helyzetben vannak az ottélők. Az is lényeges, hogy ki mekkora önerővel rendelkezik, és mennyire minősül hitelképesnek. Az állami támogatások – például a CSOK vagy a falusi CSOK – elérhetősége szintén hatással van arra, hogy egy-egy térségben mennyi hitelre van szükség. A kisebb településeken általában alacsonyabb összegű hitelekre van kereslet, míg a fővárosban és a nagyvárosokban, ahol magasabbak az ingatlanárak, a lakosok nagyobb összegeket igényelnek. Ezek a különbségek a pénzintézetek számára is fontosak.

Budapest nagyon komoly előnnyel rendelkezik

Az év első első négy / öt hónapjában a K&H-nál megkötött új lakáshitelek 31 százaléka budapesti ügyfelekhez kötődik. Pest vármegye 15 százalékos, Győr-Moson-Sopron 7 százalékos arányt ért el. Bács-Kiskun, Fejér és Veszprém vármegye is viszonylag aktív volt, 5-6 százalék közötti részesedéssel. Ugyanakkor több térség – például Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok vagy Békés – alig 1-2 százalékos arányban szerepelt a hitelfelvételben.

„A különbségek mögött sokszor az áll, hogy hol mennyi a jövedelem. A fővárosban tavaly közel 521 ezer forint volt a nettó átlagbér, míg az országos átlag 430 ezer forint körül mozgott. Győr-Moson-Sopron vármegye szintén átlag feletti, de a legtöbb térség elmarad ettől” – mondta Molnár Gergő, a K&H lakossági marketing vezetője.

A bank szerint a magyar lakossági hitelpiacban még mindig sok a kiaknázatlan lehetőség. Míg nálunk a háztartások hiteleinek aránya a GDP-hez képest alig haladja meg a 10 százalékot, az Európai Unióban ez az arány több mint 40 százalék.