A hajdani pezsgő budapesti éjszakai élet mára látványosan megkopott – a legendás romkocsmák helyén sokszor sablonos, a mennyiségi turizmus igényeire szabott bárok működnek, miközben a város éjszakai gazdaságát rendszerszintű problémák bénítják. A stratégiai gondolkodás, az összehangolt szabályozás és a minőségi fejlesztések hiánya hosszú távon veszélyezteti a főváros turisztikai és kulturális vonzerejét – írja a Pénzcentrum.
Az egyediség elvesztése
Az ezredfordulót követően Budapest alternatív kulturális színtereinek ikonikus központjai – mint a Szimpla vagy a Gödör – világszinten is egyedi hangulatot kínáltak. Ezek a helyek a helyi értelmiség, kreatívok és a kíváncsi turisták találkozóhelyei voltak, ám a 2010-es évektől kezdve a tömegturizmus kiszorította az organikus fejlődést. A nagyméretű klubok háttérbe szorultak, a belvárosi szórakozóhelyek pedig egy szűk zónába zsúfolódtak, ahol a kínálat sokszor egysíkú és túlzsúfolt.
Reaktív várospolitika, hiányzó vízió
A városvezetés részéről érdemi vízió vagy ágazati koordináció nem alakult ki. A szabályozás kerületi szinten, gyakran tiltásokon keresztül történik, ami megnehezíti a fenntartható, minőségi üzletmenetet. Budapest nem követi a nemzetközi példákat: míg London, New York vagy Amszterdam éjszakai polgármesterrel és jól definiált stratégiával működteti ezt az ágazatot, a magyar fővárosban a felelősségi körök széttöredezettek, a szabályok ellentmondásosak.
Többről van szó, mint bárokról
A szakértők szerint az „éjszakai gazdaság” fogalma jóval szélesebb, mint a szórakozóhelyek működtetése: ide tartozik az esti közlekedés, közbiztonság, egészségügyi ellátás, áruszállítás, sőt az éjjeli kulturális és kereskedelmi szolgáltatások is. Ennek ellenére Budapest éjszakai kínálata nemcsak minőségileg gyengült, de erőteljesen földrajzilag is koncentrálódott, miközben az alternatív kulturális zónák fejlődését korlátozások nehezítik.
Túlélés a peremeken
A járvány utáni újraindulás lehetőséget adott volna a változtatásra, ám ehelyett a régi hibák ismétlődtek. Néhány vendéglátós új helyszínek – például a Bartók Béla út vagy a Margit körút – felé mozdult el, ám a helyi zárórák és zajrendeletek itt is akadályozzák a hosszabb távú működést. A kisebb, kulturális profilú vállalkozásokat ráadásul aránytalanul sújtják az általános tiltások, miközben a tömegeket vonzó egységekre kevésbé hatékonyan vonatkoznak a szabályozások.
Gazdasági és társadalmi veszteség
Az éjszakai gazdaság nem csupán turisztikai kérdés: a nemzetközi tapasztalatok szerint komoly gazdasági hozzáadott értéket és munkahelyeket is jelenthet. Londonban például 723 ezer állás kötődött az esti órákhoz, míg az EU-s kreatív ipar 30 millió munkahelyet teremt. Budapest azonban nem él ezzel a potenciállal – a szabályozási hiányosságok, a közterületek alulmenedzselt állapota és a minőségi szolgáltatások háttérbe szorítása egyre inkább aláássa a szektor lehetőségeit.