Budapest a régió kreatívipari fővárosa lehet 2030-ra

Kreatívipar: több mint esztétika

Divat és design – sokak számára még mindig a kifutók, magazinok és a luxus világát idézik fel. Pedig ezek a területek komoly gazdasági és társadalmi értéket képviselnek: a kreatívipar ma már a magyar GDP közel 3 százalékát adja, globális szinten pedig 2030-ra akár a világ gazdaságának 10 százalékát is kiteheti. Az MDDÜ vezérigazgatója szerint ezt az ágazatot a világ sikeres gazdaságai – köztük Franciaország, Dél-Korea vagy az Egyesült Államok – régóta stratégiai súlyának megfelelően kezelik.

Állami szerepvállalás: nem luxus, hanem versenyképességi eszköz

Felmerül a kérdés: miért van szükség állami koordinációra ezen a területen? Jakab Zsófia szerint a válasz egyértelmű: „A kreatívipar a második leggyorsabban növekvő gazdasági ágazat Magyarországon, így stratégiai fejlesztése nemcsak kulturális, hanem gazdasági szükségszerűség.” Az MDDÜ nem profitorientált szervezetként működik, hanem szakmai koordinátorként, amely nem versenytársa, hanem partnere a hazai tervezőknek, gyártóknak és márkáknak.

A nonprofit működés az ügynökség esetében értékvállalást is jelent: céljuk hosszú távon közérdeket szolgáló, magas hozzáadott értéket képviselő fejlesztések támogatása. Működésük minden szempontból átlátható: évente szakmai és pénzügyi beszámolót készítenek.

Négy pillérre épülő stratégia

Az MDDÜ tevékenysége a Magyarország Versenyképességi Stratégiája 2024–2030 célkitűzéseivel összhangban működik. Az alapításkor meghatározott négy stratégiai pillér – hazai stabilitás, exportösztönzés, oktatásfejlesztés és gyártásfejlesztés – mentén fejlesztik a hazai divat- és designszektort.

Kiemelt cél, hogy a magyar fogyasztók egyre inkább válasszák a hazai tervezők termékeit, és hogy a nemzetközi polcokon is megjelenjenek magyar ruhák, bútorok, lakberendezési kiegészítők. Ehhez elengedhetetlen a gyártás és az iparági szakmunkák presztízsének megerősítése, valamint a vállalkozói ismeretek elterjesztése a kreatív szereplők körében.

Oktatás és gyártás: kulcs a fenntartható növekedéshez

Jakab Zsófia szerint a kreatívipar jövője a képzés és a gyártási háttér fejlesztésén múlik. Nem új oktatási struktúrák kialakításáról van szó, hanem olyan vállalkozói, üzleti tudás átadásáról, amely kiegészíti a meglévő szaktudást.

A magyar könnyűipar és bútoripar hosszú időn át jelentős szereplője volt a nemzetközi piacnak – köszönhetően a kézműves tudásnak, a precizitásnak és az innovációnak. A hazai gyártási alapok ma is erősek: számos nemzetközi luxusmárka ma is Magyarországon gyártat.

Budapest felkerült a divattérképre

Az egyik legismertebb nemzetközi siker az MDDÜ által szervezett Budapest Central European Fashion Week (BCEFW), amely 2018 óta több mint 150 márkának biztosított bemutatkozási lehetőséget. A rendezvényre évente 5–6 ezer látogató érkezik, köztük 27 országból újságírók és szakmai szereplők, így Budapest mára stabil szereplővé vált az európai divattérképen.

Divatoldalon az ügynökség több mint 140 hazai márkát és gyártót kapcsolt be fejlesztési programjaiba, és 50-nél is több nemzetközi eseményen jelenítette meg a magyar márkákat. A design területén magyar tervezők termékei eddig 14 nemzetközi designhéten jelentek meg, miközben a Budapest Design Week és a 360 Design Budapest rendezvényei több mint 130 hazai eseményt és öt reprezentatív kiállítást fogtak össze.

Transzparens pályázatok, célzott mentorprogramok

Az MDDÜ nem közvetlen támogatásokkal, hanem szakmai platformokkal, mentorációval, láthatóságot biztosító programokkal segíti a hazai vállalkozásokat. A vezérigazgató hangsúlyozta: minden pályázat és jelentkezési lehetőség nyilvános, transzparens szakmai szempontrendszer alapján zajlik.

Az ügynökség célja, hogy egyaránt lehetőséget adjon a stabil hazai szereplőknek, az export felé nyitó márkáknak és a fiatal tehetségeknek is – legyen szó divatról, designról, formatervezésről vagy iparművészetről.

Bővülő horizont: fókuszban a játékipar és a szépségipar

Az MDDÜ tevékenysége mára túlmutat a hagyományos értelemben vett divat- és designiparon: új fókuszterületként jelent meg a digitális és analóg játékipar, valamint a szépségipar. Az idei évben átfogó felméréseket és iparági konzultációkat indítottak ezek működésének feltérképezésére, a cél pedig hosszú távon ezen ágazatok integrált fejlesztése.

A számok önmagukért beszélnek

A divat- és designágazat gazdasági súlyát jól mutatja, hogy 2019-ben a textil- és ruházati ipar árbevételének több mint 80 százalékát exportból realizálta. A szektor 70 ezer embert foglalkoztat, főként a hátrányos helyzetű térségekben, jelentős szerepet játszva a női foglalkoztatásban. 2023-ban több mint 7000 vállalkozás működött az iparágban – jellemzően helyi beágyazottságú kis- és középvállalkozások.

Nemzeti érdek és nemzetközi trend

Az Európai Bizottság szerint a kulturális és kreatív iparágak 1,2 millió vállalkozáson keresztül 8 millió embert foglalkoztatnak, és árbevételük már megelőzi a telekommunikáció és az autóipar teljesítményét. Egy friss G20-as jelentés szerint a kreatív gazdaság 2030-ra a világ GDP-jének 10 százalékát teheti ki.

Az MDDÜ feladata tehát nem kevesebb, mint biztosítani, hogy a magyar kreatívipar ezen a pályán erős versenyszereplőként jelenjen meg, és fenntartható, exportképes márkák szülessenek. Ahogy Jakab Zsófia fogalmazott: „A kreatívipar nem luxus – hanem stratégiai ágazat.”