Brüsszel nem kifogásolta a trafiktörvény-tervezetet

Péntekig emelhetett kifogást az Európai Bizottság vagy valamely tagállam a Brüsszelbe még februárban eljuttatott magyar trafiktörvény tervezetével szemben. Mint azt a Népszabadság brüsszeli forrásokból megtudta: a bizottság nem fűzött véleményt a jogszabályhoz, vagyis az elképzelés nem akadályozza az áruk szabad mozgását.

Bár a bizottság végül vélemény nélkül átengedte a magyar jogszabálytervezetet, Németország és Görögország részletes véleményt fűzött hozzá, Csehország pedig kommentárt fogalmazott meg, így Magyarországnak figyelembe kell vennie a javaslathoz fűzött észrevételeket.

A pénteken lezárult értesítési eljárásban csak általánosságban vizsgálták, hogy sérülnek-e a belső piac szabályai. Ugyanakkor a bizottság fenntartja a jogot, hogy később – a törvénytervezet elfogadása után, a végrehajtás során – kifogást emeljen, ha problémát lát, vagy akár kötelezettségszegési eljárást indíthat.

A brüsszeli adminisztráció feltehetően az új dohánykereskedelmi rendszer kiépülését figyeli majd árgus szemmel. Ez rövidesen elkezdődhet, mert az őszi ülésszakon elfogadhatják a trafiktörvényt, és a jövő év elején bevezethető az új rendszer.

A törvényalkotók elképzelése szerint az eddigi szabadpiaci cigaretta kiskereskedelmet állami monopólium váltja fel. A jövő „nemzeti dohányboltjai” pedig egy állami tulajdonú társaságtól vásárolhatnák meg a koncesszióját. A jelenlegi 43 ezerre becsült eladási pont helyett mindössze 5-6 ezer maradna az országban.

Szkeptikus vélekedések szerint, ha az őszi ülésszakon csont nélkül átmegy a február óta zárószavazás előtt parkoltatott javaslat, akkor az év végéig hátralévő néhány hónap kevés lesz a többezres bolthálózat kialakításához. A törvény radikálisan átrendezheti a dohánypiaci viszonyokat. Jelenleg ugyanis a hazai cigaretta-kiskereskedelmi forgalom kétharmadát magáénak tudó dohánymultik, a British American Tobacco és a Philip Morris piaci pozíciójukat javarészt annak is köszönhetik, hogy a kereskedőknek tetemes summát fizetnek termékeik kihelyezésért.

A kiskereskedelmi árat a gyártók állapítják meg, méghozzá úgy, hogy önmagában a cigaretta értékesítésén a kiskereskedőnek elenyésző hasznuk van. A kereskedő jellemzően a cigarettakihelyezés után fizetett marketinghozzájárulásból számíthat pénzre. Ám amennyiben elfogadják a törvényt, a nagy gyártók termékei nem kaphatnak megkülönböztetett helyet.

A javaslat kritikusai szerint nem a törvényalkotók által vizionált kisvállalkozások tudnak majd dohányüzletet nyitni (az ugyanis komoly tőkét igényel), hanem zsebszerződéseken és strómanokon keresztül hamar néhány nagyobb hálózat fogja lefedni a magyarországi dohánypiacot. Az itteni dohánycégek java részét tömörítő, tavaly létrejött Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ) eddig inkább csak szőrmentén bírálta a tervezetet, a legfőbb kifogása az volt, hogy szükségtelenül kevés dohányboltot engedélyezne a törvény. A szervezet az öt-hatezer üzlettel szemben 10-12 ezret tartana elfogadhatónak. A másik, szinte biztosra vett hatás, hogy az utóbbi években visszaszorított feketekereskedelem ismét felerősödik, részesedése a piacból a jelenlegi – becslések szerint – öt százalékról rövidesen újra tizenöt százalékra nő. (Népszabadság Online)