Brojlercsirkére vált a NAGISZ Csoport: új korszak kezdődik a hazai baromfitenyésztésben

A NAGISZ Csoport baromfiágazata radikális irányváltást hajt végre: a pulykatartást fokozatosan megszüntetik, és teljes kapacitással a brojlercsirke-előállításra állnak át. A Hortobágy szomszédságában működő, hazai agrárvállalat a következő három évben évi 18–20 millió vágócsirkét kíván előállítani, ezzel a hazai brojlerpiac egyik meghatározó szereplőjévé válhat. A döntés hátteréről és a fejlesztések részleteiről Kovács Herman vezérigazgató és Czinege László ágazatvezető beszélt.

Járvány és gazdasági realitás: miért mondanak búcsút a pulykának?

Az elmúlt években a NAGISZ pulykatelep-hálózatát többször is elérte a madárinfluenza, amely különösen a hosszú tenyésztési ciklusú szülőpár-állományokat érinti. „A pulykák 56 hétig vannak a telepen, ezalatt szinte biztos, hogy találkoznak a vírussal” – mondta Kovács Herman. A rövid életciklusú, 42 napos brojlercsirke nemcsak kevésbé érzékeny a fertőzésekre, de gyorsabban kiüríthető az istállókból is, ami a járványvédelmet is hatékonyabbá teszi.

A Covid–19 járvány és az azt követő gazdasági átrendeződés tovább rontotta a pulykahús helyzetét, miközben a csirkehús iránti kereslet stabilan nőtt. „A pulykapiac Európa-szerte visszaesett, a fogyasztók pedig áttértek az olcsóbb és gyorsabban elkészíthető csirkehúsra” – tette hozzá Czinege László.

40 milliárdos beruházás: új telepek, új technológia, új szemlélet

A fejlesztési program részeként a cégcsoport három új brojlertelepet hoz létre, egyenként évi 2 millió madár kapacitással, valamint nyolc új tyúktelepet is építenek Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben. Ezzel nemcsak a termelés bővül, de a madárinfluenza által kevésbé veszélyeztetett régiókba helyezik át az érzékenyebb szülőpár-állományokat.

A meglévő telepek technológiai szintjét is folyamatosan javítják. A klímavezérlés, az automata etető- és itatórendszerek, valamint a saját receptúra alapján készült takarmány egyaránt biztosítja az állomány egészségét és a gazdaságos termelést. A brojlernevelés teljes vertikumát a NAGISZ saját kézben tartja, a keltetőtől a vágóállatig – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Munkaerőhiány és automatizáció: a jövő baromfitelepe

A növekvő technológiai színvonal mellett a legnagyobb kihívás továbbra is a munkaerőhiány. A cégcsoport több ágazatában is nehézséget okoz a megfelelő szakemberek megtalálása, különösen a Debrecen környékén zajló ipari beruházások elszívó hatása miatt. „Sok esetben már a külföldi munkavállalók alkalmazását is mérlegelnünk kell” – jegyezte meg Kovács Herman.

A válasz az élőmunka fokozatos kiváltása: automata tojófészkek, mosórobotok, csirkekombájnok és standardizált padozat segíti az emberi beavatkozás minimalizálását. A legújabb brojlertelepeket már ezekre a technológiákra szabva építik, így nemcsak hatékonyabb, de biztonságosabb és kiszámíthatóbb működésre lesz lehetőség.

Precíziós takarmányozás: a profit a receptúrában rejlik

A brojlercsirke-tenyésztés kulcsa a takarmányozás – különösen, ha a költségek közel 60%-át ez teszi ki. A NAGISZ saját keverőüzeme saját receptúrákkal és precíziós technológiával dolgozik, amellyel nemcsak a saját, hanem külső partnerek igényeit is kiszolgálják. „A takarmánykeverő kapacitásainkat az elmúlt ciklusban 30%-kal növeltük, és számos kísérletet végzünk a beltartalmi értékek optimalizálására” – mondta Czinege László.

A cél, hogy minden egyes forint takarmányköltségből a lehető legnagyobb testtömeg-gyarapodást hozzák ki – ehhez mikrokomponens-adagolók, fejlett gépsorok és élő kísérletek biztosítják az adatokat.