Brit Kiskereskedelmi Szövetség: jelentős vámterheket okozhat a „hard Brexit”
A Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) szerint komoly vámterhekkel drágíthatja az importot a „hard Brexit”, vagyis ha Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról is kivonulna szabadkereskedelmi megállapodás nélkül.
A BRC hétfőn Londonban ismertetett állásfoglalásában közölte: számításai szerint ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kereskedelmi megállapodása az EU-val, és az unióval folyó brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere lép érvénybe, akkor például az EU-ból importált hústermékekre akár 27 százalékos, az unióból érkező ruhákra és cipőkre 11-16 százalékos vámok rakódhatnak a jelenlegi zéró vámteher helyett.
A BRC hangsúlyozza, hogy a font gyengülése és az elmúlt évek deflációja után a brit kiskereskedelmi szektor már nemigen tudná elviselni az esetleges hard Brexittel járó vámköltségeket és adminisztratív terheket. A szervezet szerint ha a kilépési tárgyalások végéig nem sikerül jó kereskedelmi egyezségre jutni az EU-val, az aránytalanul súlyos terhet róna a kiskereskedelemre és fogyasztóira, mivel a WTO-szabályok alapján belépő új importvámok a legnagyobb mértékben az alapvető fogyasztási szükségleteket kielégítő termékeket terhelné, mindenekelőtt az élelmiszereket és a ruházati cikkeket.
A brit gazdaság más nagy szektorai is figyelmeztették már a brit kormányt arra, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság megszűnése után is hozzá kell férnie az unió egységes belső piacához, ellenkező esetben súlyos gazdasági következmények várhatók.
Legutóbb, a hétvégén a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői tettek közzé közös nyílt levelet a brit kormánynak és Theresa May miniszterelnöknek címezve. Hangsúlyozták: ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, és az unióval folyó brit kereskedelemre a WTO általános szabályrendszere lép érvénybe, akkor az EU-piacra irányuló brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok. Ez a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak. Az aláírók szerint ezért a brit kormánynak „azonnal és minden körülmények között” ki kell zárnia ezt az opciót.
A Brit Járműgyártók és -kereskedők Szövetségének (SMMT) minapi nyilatkozata szerint az EU a brit járműipar legnagyobb piaca, és az európai beszállítóktól érkező részegységek „országról országra vándorolnak”. Ennek a többirányú áramlásnak az akadálytalan folytathatósága miatt is szükséges a hozzáférés az egységes belső piachoz.
Az idei év első felében a brit autóexport 57,3 százaléka – több mint 500 ezer jármű – az EU más tagállamainak piacára került.
Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.
Theresa May miniszterelnök többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás – amelyen a brit választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt – megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt. (Kertész Róbert, MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Továbbra is kihívást jelent a Brexit a logisztikában?
A Brexit hatása az Egyesült Királyság és az Európai Unió…
Tovább olvasom >Brexit-tanulmány: meredeken visszaesett az EU-val folytatott brit kereskedelem
Meredeken visszaesett az Európai Unió és Nagy-Britannia kétoldalú kereskedelmének értéke…
Tovább olvasom >Szorosabb gazdasági és turisztikai partnerségre számíthatunk Montenegróval
Montenegró Magyarország számára kiemelten fontos partner, és a magyar kormány…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >