Brandépítés és közösségi oldalak
A fogyasztók nagyobb valószínűséggel látogatják meg egy csomagolt termék weboldalát, mint válnak a terméket gyártó márka követőivé a twitteren vagy a Facebookon – derül ki az Ipsos 23 országban elvégzett online felméréséből.
A 2009 novembere és 2010 januárja között zajló felmérésben részt vevő magyarok közel egynegyede nyilatkozott úgy, hogy a következő három hónap folyamán nagy valószínűséggel felkeresi olyan márka weboldalát, amely csomagolt termékek gyártásával foglalkozik. Ez az arány szinte teljesen megegyezik a globális átlaggal. Viszont a magyarok rendre feleannyira aktívak az online közösségi térben, mint az átlag netezők a világon, ha ezekről a márkákról van szó. Mindössze a magyarok 5-9%-a nyilatkozott úgy, hogy várhatóan követni fog ilyen márkákat a twitteren a következő három hónapban és 5-8%-a állította, hogy ugyanezt teszi majd a Facebookon. Igaz, Magyarországon nem a Facebook vagy a twitter a leglátogatottabb közösségi oldal, hanem az iWiW.
Annak ellenére, hogy a potenciális vásárlók nagyobb valószínűséggel látogatnak el egy-egy márka weboldalára, mint követik a brandeket egy közösségi oldalon, ezek a céges honlapok kevés lehetőséget adnak fogyasztóik számára a visszajelzésre. Ezért a fogyasztók elsősorban tájékozódási célból látogatnak el a cégek weboldalára, illetve, hogy értesüljenek a promóciókról, míg a közösségi oldalakat olyan helynek tartják, ahol elmondhatják a véleményüket és más vásárlókkal kerülhetnek kapcsolatba.
Miközben több vállalat is Facebook csoportokat és twitter fiókokat hozott létre márkái számára, a felmérés azt mutatja, hogy a fogyasztók sokkal nagyobb valószínűséggel keresik fel az adott brand weboldalát. Ez az összefüggés valamennyi csomagolt termékre igaz, a háztartási termékektől az étel- és italmárkákig.
Pintér Róbert, az Ipsos Zrt. online stratégiai igazgatója szerint az adatokból az következik, hogy a weboldalak és a közösségi szolgáltatások használata kiegészíti egymást a márkák életében. A fogyasztók az őket érdeklő információkat a weboldalakról gyűjtik be, de ha véleményt szeretnének mondani ezekről a termékekről, akkor a közösségi oldalakhoz fordulnak. Ezért a közösségi oldalak új lehetőséget jelentenek a marketingesek számára, hogy meghallhassák a fogyasztók hangját.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Ez az év már valóban az adatmenedzsment éve lesz
Az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor sikere idén nagyban múlhat az árképzés, az…
Tovább olvasom >DLA Piper Hungary/Omnibusz javaslat: szükséges egyszerűsítés vagy visszalépés a fenntarthatósági törekvésekben?
Február 26-án hivatalosan is elérhetővé vált a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek…
Tovább olvasom >Slow Food Deutschland: nem a rovarok fogyasztása, hanem az élelmiszerpazarlás csökkentése lehet a megoldás
Kritikát fogalmazott meg a Slow Food Deutschland a rovarok Európában…
Tovább olvasom >