Bővülő magyar jelenlét a világ legnagyobb zöldség-gyümölcs szakkiállításán

A nemzeti stand mellett az idén először magyar meggytermesztők és egy számos európai országban tevékenykedő, több mint hetven magyar kajszibarack-termesztőt összefogó csoport is külön standdal mutatkozik be a zöldség-gyümölcs ágazat legnagyobb nemzetközi szakmai rendezvényén, a berlini Fruit Logisticán.

A szerdán kezdődött vásáron nyolc termelő és értékesítő szervezet (Tész) négy feldolgozó üzemmel összefogva külön standon mutatja be a magyar meggytermesztés valamennyi termékfajtáját a meggylekvártól a meggysörig.

A nemzetközi, és különösen a németországi megjelenés fontosságát jelzi, hogy a Németországban elfogyasztott konzervmeggy 80 százalékát magyar meggyből gyártják, és az évi 60-80 ezer tonnás magyarországi termés 80-90 százalékát külföldön értékesítik.

Az ágazat fejlesztése pedig nemcsak azért fontos érdek, mert exportképes terméket állít elő, hanem azért is, mert igen munkaigényes, aminek révén hozzájárulhat a foglalkoztatottság növekedéséhez, és többnyire családi vállalkozások formájában működik – mondta az MTI-nek Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) alelnöke, a Gyümölcs Főbizottság elnöke, kiemelve, hogy már 5-10 hektáron nyereségesen lehet működtetni meggytermesztésre épülő családi gazdaságot.

A legfontosabb piacokon – ami elsősorban a német nyelvterületet jelenti – a táplálkozási szokások és az életmód átalakulásával mind inkább előtérbe kerülnek a kész és félkész termékek, ami újabb lehetőség a különleges ízvilágú magyar meggynek. Ezért az eddiginél is határozottabb marketingmunkával kell törekedni a fagyasztott meggytől a meggypálinkáig terjedő termékskála megismertetésére, és a meggy egyre több kutatással alátámasztott rendkívül jó élettani hatásairól szóló ismeretek terjesztésére – fejtette ki a szakértő.

A Fruit Logistica három napig tart, mégis ezen a rendezvényen alapozzák meg a magyar zöldség-gyümölcs export jelentős részét, hiszen a piac szinte valamennyi szereplője megjelenik a vásáron, amely így a kapcsolattartást, az új üzletek előkészítését és a kapcsolatháló bővítését szolgáló fórum – mondta Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke. A magyar zöldség és gyümölcs 50 százalékát exportálják, és a kivitel nagyjából negyede a német piacra irányul – tette hozzá.

Az ágazat átlagos termésmennyiség évente 2,5 millió tonna, ami a feldolgozáskor hozzáadott értékkel együtt 700-750 milliárd forintos részesedést jelent a nemzetgazdaságban, és 250-300 ezer ember megélhetését biztosítja – mondta a FruitVeb elnöke.

A szervezet célja az átlagos éves termésmennyiség emelése 1 millió tonnával 3,5 millió tonnára. Ez a jelenlegi uniós költségvetési ciklus forrásainak célzott felhasználásával, a minőségre törekedő termesztés, a szervezettség és a tudásátadás fejlesztésével nagyjából 2022-re érhető el. A ágazat munkaigényéből fakadóan ezzel 100 ezer új vidéki munkahely jöhet létre – mondta Ledó Ferenc.

A szervezettség erősítésének példája lehet a Fruit Logistica másik új magyar vonatkozású standja, amellyel a 74 magyar kajszibarack-termesztő mellett spanyol és portugál gazdálkodókat is összefogó Fair Fruit Group mutatkozik be. A csoport a dél-európai termelők integrálása révén már május elejétől tud friss kajszibarackot szállítani, és hat országban (Magyarország, Spanyolország és Portugália mellett Ausztriában, Franciaországban és Svájcban) vannak értékesítési pontjai. A csoport 1100 hektáron gazdálkodik, az idén várhatóan 7 ezer tonna kajszibarackot és 4 ezer tonna más gyümölcsöt forgalmaz.

A Magyarországtól Portugáliáig húzódó térséget átívelő együttműködés a magyar gyümölcstermesztésben új forma, kialakítását pedig az indokolta, hogy az ügyfelek elsősorban nagy nemzetközi áruházláncok. Ezek a társaságok „nagyon szeretik az olyan beszállítókat, amelyek hasonlóan néznek ki, mint ők, mi pedig tudjuk nyújtani a nekik szükséges rugalmasságot, beszélünk a nyelvükön és tudunk velük együtt gondolkodni” – mondta az MTI-nek Kiss Gábor, a csoport magyar tagja, a Fair Fruit Kft. igazgatója. (MTI)