Bővülő kereslet, változó klíma, új technológiák a hazai növényolajiparban

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 03. 26. 11:16

A palackozott étolaj és a finomított ömlesztett olaj piaca nemzetközi rendszerben működik, így az árakat és trendeket nem egy-egy ország önálló termelése vagy fogyasztása határozza meg – hangsúlyozza Miklós Attila, a Viterra Hungary Kft. kereskedelmi és logisztikai vezetője. A világpiaci kereslet változásai nemcsak az árakat alakítják, hanem közvetlen hatással vannak a hazai olajosmag-termesztésre, a termelési technológiák fejlődésére és a fenntarthatósági törekvésekre is – írja az Agrárszektor.

Míg az Európai Unió 27 tagállamában csökkenő tendencia figyelhető meg a lakossági étolaj-fogyasztásban, addig Magyarországon az elmúlt 15 évben 20%-kal nőtt az egy főre jutó fogyasztás. A KSH szerint 2020-ra ez elérte a 13,3 kg-ot, amit elsősorban az egészségtudatosabb, növényi alapú étrendek, a margarin és más növényi zsírok térnyerése hajtott. Globálisan is hasonló a trend: a Statista adatai szerint világszinten nő a növényi olajok iránti kereslet, amit a fejlődő gazdaságok, az ipari felhasználás (bioüzemanyagok), és a népességnövekedés hajt.

A klímaváltozás, a piaci bizonytalanságok és a növényvédelmi nehézségek a repcetermesztést vetik vissza leginkább: a 2018-as 330 ezer hektáros vetésterület 2024-re 130 ezer hektárra csökkent. Ezzel szemben a napraforgó 2024-ben is 675 ezer hektáron termett, ami meghaladja az ötéves átlagot. A szójatermesztés területileg nőtt, de a hozamot 2024-ben súlyosan befolyásolták az aszályos időszakok, így 2025-ben csökkenés várható.

A tavaszi és nyári aszályok komolyan befolyásolják a repce, napraforgó és szója hozamát. A termés mennyisége és minősége romlik: kisebb szemek, gyengébb beltartalom, kedvezőtlen zsírsav-összetétel. Mindez csökkenti a feldolgozhatóságot és a piaci értéket – mutat rá Miklós Attila.

Az új analitikai eszközök (pl. infravörös beltartalmi mérés, inline szenzorok) lehetővé teszik a termények gyors és pontos minőségellenőrzését, akár 5 másodpercenként. Ez nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem a beavatkozási reakcióidőt is radikálisan csökkenti. A digitalizáció és automatizáció révén optimalizálható a gyártás, csökkenthetők a veszteségek, és biztosítható a termékegyenletesség.

A feldolgozás energiaigénye magas – de a fejlesztések ezen is enyhítenek. A napraforgómag héja biomasszaként hasznosítható: az ebből előállított hőenergia már-már szigetüzem-szintű megoldásokat kínál. Emellett a gyárak nagy tetőfelületei kiválóan hasznosíthatók napelemes rendszerekkel, a szennyvíztelepek pedig biogáz-erőműként is működtethetők.

A világ növényi olajtermelése dinamikusan bővül: 2013-ban 160 millió tonna volt, 2018-ra 190 millió tonna lett. A pálmaolaj 38,5%-os aránya és a szójaolaj 29,5%-os részesedése kiemelkedő. Ezek az árak közvetlen vagy helyettesítő hatáson keresztül befolyásolják a hazai repce- és napraforgóolaj árát. Mivel tömegáru-piacról van szó, a nemzetközi változások gyorsan begyűrűznek.

A hazai növényolajipar kilátásai kedvezőek, amennyiben a globális kereslet növekvő pályán marad. A vetésterületek alakulása, a feldolgozóipari beruházások, az energiahatékonysági fejlesztések és a szabályozói környezet mind meghatározó tényezők lesznek. A fenntarthatósági szempontok és az exportkitettség együttesen formálják a repce, napraforgó és szója jövőjét Magyarországon.