Bővülő export, fékeződő import

A magyar agrártermékek kivitele az Európai Unióba történt belépésünk óta bővülő tendenciájú. Ez a folyamat 2006 első félévében is folytatódott. Jóllehet, az év első hónapjaiban gyorsabb kivitelnövekedést regisztrált a statisztika, a félévre vetített, mintegy 8,5 százalékos exportnövekedés miatt sem kell túlzottan szégyenkezni. Ha pedig export árualapjaink jelenlegi helyzetét nézzük, nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy az év második felében is bővülő kivitelre számíthatunk. Ezt a talán kincstárinak tűnő állítást támasztja alá az a tény, hogy ez évben is jónak minősíthető a gabonatermés, és élénkülő az állattenyésztés is. Emellett soha nem látott méretűvé duzzadt intervenciós gabonakészlet várja az exportlehetőségek megjelenését.
Bár a behozatal továbbra is gyorsabban bővül, mint az export, az import dinamikájának előjele pont fordítottja a kivitelnek. A csatlakozást követő hónapokban tapasztalt, helyenként 30, 40 vagy 50 százalékos megugrását követően a behozatal bővülésének intenzitása az elmúlt időszakban egyenletes ütemű mérséklődést mutatott. Az idei év első felében tapasztalt 13 százalék körüli importbővülés pedig az eddigi leggyengébb értéknek számít 2004. május 1-je óta.
Hozzá kell azonban tenni, hogy az EU-n belüli nyitott piac kínálta lehetőségeket a kereskedelmi partnerek lényegesen nagyobb eredményességgel tudták eddig kihasználni.
Az agrárimport bővülése tendenciáját nézve ugyan már jó ideje gyengülő, de ez a jelenség elsősorban a viszonyszámok szintjén mérhető, és kevésbé az abszolút számok változására jellemző. Ez arra utal, hogy a viszonyítási alap erősödésével, azonos havi import nagyságrend esetében is a relatív növekedést jelző indexek enyhébb beáram­lás­nö­ve­ke­dést sejtetnek.

A KSH részletes adatai
Agrárkivitelünk 2006 első felében túllépte az 1,6 milliárd eurót. A 8,5 százalékos bővülési ütem az exportárualapok ismeretében még szerénynek is mondható.
A behozatal ezzel szemben, az említett 13 százalék körüli bővülés ellenére is 1,3 milliárd euró alatt maradt, így az egyenleg, bár 330 millió eurót meghaladó mértékű, de tendenciájában szűkülő.
A havi kiviteli nagyságrendek azonos havi importtal való összevetésében, 2006 első öt hónapjában jelentős többletek alakultak ki. Deficitet egyedül június hozott. A legerősebb hónapnak ez évben, exportunk és importunk szempontjából egyaránt eddig a március bizonyult.
Az export-import különbségek egymáshoz való viszonya arra utal, hogy a félév során egyértelmű tendenciaváltás következett be.
Az importtöbblet már márciusban felülmúlta az exportárbevétel-növekmények szintjét. Az összesített, félévi adatok szerint az év első felében pedig tetemes importnövekmény-többlet halmozódott fel az előző év azonos időszaki adatokkal való összehasonlításban.

Relációs összefüggések
Az export 88 százalékát 2006 első hat hónapjában is az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoportba tartozó, kizárólag magasan feldolgozott termékek adták. A KSH ezen árufőcsoportra vonatkoztatott relációs bontásából kitűnik az is, hogy kivitelünk az élelmiszer-, ital-, dohánytermékek tekintetében, meghatározó nagyságrendben, pontosabban 92,5 százalékban továbbra is az európai földrész élelmiszerpiacain talál gazdára. Ezen belül is a termékek 67 százaléka az Európai Unió belső piacaira ment 2006 első félévében, és csak egyharmadukat értékesítették az unión kívüli európai piacokon.
Importunk is igen koncentráltan Európára fokuszál, sőt az élelmiszer-, illetve agrártermék-behozatal közel 90 százaléka EU-n belüli szállítóktól érkezett 2006 első felében, és mindössze 10 százaléka származott az EU-n kívüli országokból. Az EU-n kívülről származó importnak is közel fele szintén a földrajzi értelemben vett kontinensről származik, és pusztán alig 5 százalékpont nagyságrend jött még messzebbről.
A számszaki szempontból korrekt, de a valóságtól meglehetősen elrugaszkodott megállapítást úgy módosíthatnánk, hogy élelmiszer-gazdasági importunk ilyen nagyságrendje európai szállítók közreműködésével kerül a magyar piacra. A jelenség mögött az EU úgynevezett INTRASTAT rendszere húzódik meg. A kötelezően elrendelt és az EU egységes belső piacán működtetett új külkereskedelmi statisztika szerint a „származási országot” a „feladó ország” váltja fel, így valójában rejtve marad a termék eredeti származási helye és előállítója.

Export: felfedezzük Afrikát
Az EU-n belüli exportunk az átlagnál gyorsabban (13,4 százalékkal) bővült az év első hat hónapjában. Árbevételi megoszlását nézve exportunk 73,6 százaléka az EU 15-ök, 26,4 százaléka pedig a velünk együtt csatlakozott országok piacaira került.
Az EU 25-ök piacain az előző év azonos időszakához képest 114 millió euróval nagyobb árbevételt értünk el, amelyből 68 millió az EU 15-ök, 46 millió pedig az EU 10-ek piacain realizálódott. Ebből következik, hogy kivitelünk a velünk együtt csatlakozott országok piacain gyorsabban bővül, mint a régi tagállamok esetében. A piacbővülés dinamikája a régi tagországok esetében mintegy 11, az EU 10-ek tekintetében viszont 22,1 százalék volt az év első felében.
Az EU-n kívüli országok piacain mintegy 10 százalékkal tudtuk növelni kivitelünket. Hozzá kell azonban tenni, hogy ebben a relációban is az európai földrész a meghatározó. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az egykori FÁK országait, a délszláv térséget, valamint az EU-tagságra váró Bulgáriát és Romániát is ideszámítva, exportunk ebben a relációban mélyen az átlag alatt, mindössze 4,6 százalékkal fejlődött. Az is igaz ugyanakkor, hogy importunk ezen időszak alatt mintegy 5 százalékkal csökkent az EU-n kívüli európai országok esetében.
A 12 millió eurót alig túllépő, amerikai földrészre irányuló exportunk, jóllehet még az összes időarányos kivitel 0,8 százalékát is alig éri el, de így is csökkenő tendenciájú. Dinamikusan bővül viszont az Afrikába és az ázsiai földrészre irányuló kivitelünk. Az 5 százalék körüli részarányt képező, Ázsiába irányuló kivitel 11,3 százalékkal bővült, az afrikai országokba irányuló exportunk pedig 2006 első felében, jóllehet rendkívül alacsony bázisról indulva, 46 százalékos bővülést mutat.

Szlovén és portugál importoffenzíva
Importunk az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoport szintjén mintegy 15 százalékkal nőtt. Az EU 25-ök esetében átlag feletti mértékben, mintegy 17,7 százalékkal. Ezen belül az EU 25-öket nézve 16, az EU 10-ek tekintetében pedig 22 százalékos a fejlődés.
A régi tagországok, mégpedig az importban komoly súlyt képviselő országok közül Ausztria (+39%), Németország és Olaszország (+21-21%), Franciaország (18%), valamint Hollandia (+1,4%) növelte szállításait. Tőlük származott az év első felében az EU-ból érkező import közel 60 százaléka.
Példaként kiemelve először az osztrák szállításokat, megemlítendő, hogy 2-ről 4 millió euróra nőtt a sertéshús-, 1-ről 4 millióra az almaimport. A 93 ezerről 1,3 millió euróra bővülő kukoricaimport, valamint a 762 ezerről közel 8 millió euróra ugró cukorimport is szembeötlő változásokat takar.
A német közvetítéssel hozzánk érkezett élelmiszertermékek közül kiemelendő az 1-ről 2 millió euró fölé nőtt marhahús-, valamint a 23-ról 28 millió fölé emelkedett sertéshúsimport. Nagyot fejlődött 11-ről 23 millióra a sajt, 3-ról 8 millió euróra a banán behozatala.
Néhány, az importban eddig kisebb fajsúlyt képviselő régi EU tagország esetében is számottevő, sőt meglepően nagy arányú növekmény zúdult a magyar piacra. Így például Belgium 79 százalékkal, közel 35 millió euróra növelte importját. Nagy-Britannia pedig – 59 százalékos plusszal – túllépte a 25 milliós határértéket.
Az új tagállamok közül a közel harmadával bővülő, 164 milliót meghaladó nagyságrendet képviselő Lengyelországból származó import befolyásolta leginkább az egyenleg alakulását. De Szlovákiából is 22 százalékkal több árut szállítottak Magyarországra, mint az előző év hasonló időszakában, 74 millió euróra emelve az értékét.
Kirívó importoffenzívára is van példa az EU-n belüli forgalomban. A szlovének és a portugálok ugyanis a 2005. évi azonos időszaki szállításaikat megtöbbszörözték: délnyugati szomszédaink 4,3-ról 17,5 millió euróra, a portugálok pedig 600 ezerről mintegy 1,3 millió euróra. Míg Szlovéniából több mint négyszeresére bővült az élősertés-behozatal, másfélszeresére a banánimport, addig a portugál import húzó termékei között elsősorban nyers babkávé, a bor, jégkrém, gyümölcslé, mandula, illetve mogyoró és különféle lisztes áru szerepel.
Az EU-n kívüli országokból származó élelmiszerimport az EU-n belüli irányzatokkal ellentétben csökkenő tendenciájú – összességében a visszaesés mértéke 5,4 százalékos.
Különösen az amerikai (–30%) és az afrikai (–20%) országokból származó import esett vissza erőteljesen. Mintegy 46 százalékkal nőtt viszont az ázsiai országokból származó behozatal, igaz, alacsony bázisról indulva.
Az import fenti, relációs átrendeződése mögött a már említett, módszertani váltásra visszavezethető jelenség húzódik meg.
A fejlődő országok közvetlen importból való kiszorulása, magyar piacból való részesedésük drasztikus szűkülése ugyanis távolról sem a valóságot tükrözi, inkább a közvetítő kereskedelem agresszív erősödésére utal.

Pozitív szaldó az EU-n kívül
Egyenlegünk alakulásában is megmutatkozik a gyorsabban bővülő import.

Kereskedelmi mérleg 2006
első felében (millió euróban)
Export Import Egyenleg
EU 25 957,6 1048,5 –90,9
EU 15 705,1 737,0 –31,9
EU 10 252,5 311,5 –59,0
EU-n kívüli 471,2 110,5 360,7
országok
Forrás: FVM

Míg az EU 25-ök esetében az említett árufőcsoportot nézve már összességében is negatív a szaldó, addig az EU-n kívüli országok esetében rendkívül nagy az exporttöbbletünk.
Míg az év első öt hónapjában az EU-n belül a régi tagországokkal, ha egyre szűkülő mértékben is, de még pozitív volt az egyenlegünk, addig az első félévi adatok tükrében már ebben a relációban is nettó importőrökké váltunk.
A velünk együtt csatlakozott országok esetében egyre kiegyensúlyozottabb a kereskedelmi mérleg.
Míg a csehek esetében 54 milliós exporttal szembeni 52 milliós import realizálódott, addig az EU 10-ek csoportjának második legjelentősebb szállítójaként fellépő Szlovákia esetében az élelmiszer-kereskedelem kiegyensúlyozottabbá vált. Exportunk 88,4, importunk 73,6 millió eurót ért el, így a szlovák kapcsolat 2006 vizsgált időszakában inkább pozitív fordulatot vett.
Egyedül a lengyelek esetében alakult ki tetemes kereskedelmi mérleghiány. A 64 milliós magyar export 164 millió eurós importtal társult. Szaldónk tehát – az EU 10-ek esetében – ma már kizárólag a Lengyelországgal folytatott agrártermék-kereskedelem kiegyensúlyozatlansága miatt romlik.

Kivitel: elmozdulás a feldolgozottság felé
Exportstruktúránk szerkezeti átrendeződése továbbra tart. Az első negyedévben az élelmiszer, ital, dohány áruosztály termékei 40, a növényi termékek 30, az élő állat és állati termékek 26, a zsírok, olajok 4 százalékot képviseltek. Az első félévre vetítve a viszonyszámokból arra következtethetünk, hogy nő az élelmiszer, ital, dohány, az élő állat és állati termékek exportunkon belüli súlya, ami a feldolgozott termékek exportunkon belüli jelentős aránynövekedésére utal. Ezzel párhuzamosan csökken viszont a növényi termékek és a zsírok, olajok részaránya kivitelünkből.
Exportszerkezetünkben a 2006. I–VI. havi adatok szerint egyértelműen nőtt az élelmiszer-, ital-, dohánytermékek súlya. Sőt, ha hozzátesszük, hogy közel 13 százalékkal, tehát jóval átlag feletti mértékben, akkor még nyilvánvalóbb a pozitív elmozdulás.
Az élőállat- és állatitermék-exportunk az előző év azonos időszakához mérten 8,5, a zsírok, olajok kivitele pedig mintegy 20 százalékkal bővült, de relatív súlyuk a kiviteli struktúrában alig változott.
A leggyengébb (alig 1 százalékos) fejlődést a növényi termékek (benne a gabona) kivitele mutatta. Relatív súlyvesztése a kiviteli struktúrában ebből is adódik, bár az exportra váró, mintegy 6 millió tonna intervenciós gabonakészlet árnyékában ez a visszaesés ideiglenesnek tűnik.
Összegezésként elmondható, hogy az exportstruktúrán belüli, évek közötti súlyarányváltozások abszolút kivitelcsökkenéssel sehol sem jártak, az átrendeződés iránya azonban kivehető. A kialakulófélben lévő új struktúra stabilitását azonban az intervenciós készletet terhelő, exportra váró, nagy mennyiségű gabona bizonytalanná teszi.
Az export termékcsoport szerinti vizsgálata szerint a hús- és húskészítmények képezik (288 millió euróval) a legfrekventáltabb exportcikkcsoportot.
Másodikak a rangsorban 275 millióval a gabona és a gabonatermékek, majd 244 millió euróval a zöldség-gyümölcs termékkör következik.
Ez a három termékcsoport adta az év első felében a magyar agrárexport mintegy 56 százalékát. Fontos állapotjelző, hogy míg az élőállat-kivitel 19 százalékkal nőtt, addig a hús- és húskészítmények exportja mintegy 1 százalékkal vissza­esett. A zöldség- és gyümölcskivitel 12,6, a gabonatermékek kivitele 7,3 százalékkal bővült.
Emelkedő export azonban más, összegszerűségében kisebb jelentőségű termékcsoportokat is jellemez. A tej- és tejtermékek, a cukor, valamint a növényi olajok kivitele egyaránt 30–32 százalék közötti értékekkel bővült, az italoké pedig 12% százalékkal.
A cukor esetében a behozatal is jelentősen, mégpedig 42 százalékkal emelkedett. Markáns a dohányáruk (27%), az italok (23%), a tejtermékek (21%), az élő állat (18,9%), valamint a takarmány (15%) importjának fejlődése a két utolsó periódus összevetésében.
Az import alakulása szempontjából kiváltképp az élelmiszer, ital, dohány áruosztálynak van kitüntetett szerepe, hiszen az import mintegy felét (50,9 százalékát) ezek jelentik. A második az élő állat és állati termékek köre.

Export-import növekménytöbbletek havi változásainak
összevetése (millió euróban)
Exportnövekmény-többletek Importnövekmény-többletek Különbség
(2006–2005) (2006–2005) (export-import)
Január 44,2 33,3 10,9
Február 26,1 14,0 12,1
Március 38,0 52,9 -14,9
Április 9,9 13,0 -3,1
Május 13,6 25,7 -24,1
Június -3,9 10,6 -14,5
Összesen 127,9 150,5 -22,6
Forrás: FVM

A kivitel szerkezeti eltolódása
2005. I–VI. hó 2006. I–VI. hó Eltérés
Élő állat, állati termék 27,2% 27,3% 0,1%
Növényi termékek 29,7% 27,7% –2,0%
Zsírok, olajok 3,2% 3,5% 0,3%
Élelmiszer, ital, dohány 39,8% 41,5% 1,7%
Forrás: FVM

Havi exportnagyságrendek alakulása 2005 és 2006 azonos
időszakában (millió euróban)
2005 Index (dinamika) 2006 Index (dinamika)
Január 229,9 – 274,1 –
Február 232,6 101,2% 258,7 94,4%
Március 281,5 121,0% 319,5 123,5%
Április 276,0 98,0% 285,9 89,5%
Május 264,8 95,9% 278,4 97,4%
Június 209,8 79,2% 205,9 73,9%
Forrás: FVM

Havi importnagyságrendek alakulása (millió euróban)
2005 Index (dinamika) 2006 Index (dinamika)
Január 162,6 – 195,9 –
Február 183,2 112,7% 197,2 100,7%
Március 197,7 107,9% 250,6 127,1%
Április 195,0 98,6% 208,0 83,0%
Május 185,6 95,2% 211,3 101,6%
Június 215,1 115,9% 225,7 106,8%
Forrás: FVM

Export-import különbségek havi alakulása 2005 és 2006 első
félévében (millió euróban)
2005–2006
Hónapok Export Import Különbség Export Import Különbség
Január 230 163 67 274 196 78
Február 233 183 50 259 197 62
Március 281 198 83 319 251 68
Április 276 195 81 286 208 78
Május 265 186 79 278 211 67
Június 210 215 -5 206 226 -20
Forrás: FVM

Élelmiszer, ital, dohány árufőcsoportba tartozó termékek
exportja, importja (2006. első félév)
Megnevezés EXPORT (2006/2005) IMPORT (2006/2005) Egyenleg
Millió EURO Millió EURO (%) Millió EURO
Hús-és húskészítmény 288,1 98,9% 115,2 104,2% 172,9
Tejtermékek 87,7 131,5% 104,2 120,6% -16,5
Gabonakészítmények 275,3 107,3% 95,6 106,2% 179,7
Zöldség- gyümölcs- 244,3 112,6% 222,5 109,0% 21,8
készítmények
Cukorkészítmények 109,0 131,9% 42,3 142,1% 66,7
Kávé, tea, kakaó, fűszer 64,5 117,8% 115,6 122,6% -51,1
Ital 56,8 112,1% 80,0 122,8% -23,2
Dohány 18,5 187,9% 48,9 126,6% -30,4
Növényi olajok 50,6 129,9% 20,0 89,3% 30,6
Forrás: FVM

Zöldség, gyümölcs készítmények exportja, importja
2006. első félévében (Millió Euro)
Országok EXPORT IMPORT EGYENLEG
Összesen 148,3 52,8 95,5
Ebből: Európa 142,2 46,3 95,9
Ebből: EU-25 82,4 46,2 36,1
EU-15 60,3 33,6 26,7
EU-10 22,1 12,7 9,4
EU-15-ből:
Németország 34,0 12,4 21,6
Ausztria 10,9 3,4 7,5
Franciaország 4,0 2,4 1,6
Belgium 3,8 1,5 2,3
Hollandia 2,5 3,1 -0,6
Svédország 2,2 0,4 1,8
Görögország 0 3,5 -3,5
Olaszország 0 3,3 -3,3
EU-10-ből:
Lengyelország 9,2 8,1 1,1
Csehország 2,4 4,1 -1,7
Szlovákia 2,9 0,6 2,3
Szlovénia 2,3 0 2,3
Litvánia 2,3 0 2,3
EU-n kívüli piacok: 59,8 2,9 56,9
Oroszország 44,9 0 44,9
Románia 4,3 0,5 3,8
Forrás: FVM

Hús-és vágási termékek exportja, importja 2006. első félév
(Millió Euro)
EXPORT IMPORT EGYENLEG
Összesen 248,6 101,4 114,5
Európa 215,9 100,9 115,0
Ebből: EU-25 156,6 100,8 55,8
EU-15 138,9 84,3 54,6
EU-10 17,6 16,4 1,2
EU-15-ből:
Olaszország 33,2 6,1 27,1
Németország 28,6 31,9 -3,3
Ausztria 19,4 9,5 9,9
Franciaország 16,6 7,7 8,9
Belgium 8,1 1,9 6,2
Hollandia 7,3 0 7,3
Spanyolország 13,3 7,8 5,5
EU-10-ből:
Csehország 4,4 1,9 2,5
Lengyelország 2,5 3,7 -1,2
Szlovénia 7,3 0,2 7,1
Szlovákia 2,8 10,6 -7,8
EU-n kívüli piacok 59,3 0,1 59,2
Románia 21,8 0,1 21,7
Svájc 17,1 0 17,1
Horvátország 4,7 0 4,7
Ukrajna 7,5 0 7,5
Ázsia: 32,2 0 32,2
Japán 18,8 0 18,8
Kórea 10,4 0 10,4
Brazília 0 0,4 -0,4
Forrás: FVM

Italok, szeszek exportja, importja 2006. első félév
(Millió Euro)
EXPORT IMPORT EGYENLEG
Összesen 55,3 66,5 -11,2
Ebből: EU-25 40,4 62,4 -22,0
EU-15 24,2 40,4 -16,2
EU-10 16,1 21,8 -5,7
EU-15-ből:
Németország 7,7 15,3 -7,6
Nagy-Britannia 4,6 1,6 3,0
Ausztria 5,4 7,5 -2,1
Olaszország 1,2 9,7 -8,5
Svédország 2,5 0 2,5
EU-10-ből:
Csehország 4,5 4,2 0,3
Lengyelország 2,8 15,5 -12,7
Szlovákia 4,5 1,7 2,8
Szlovénia 2,0 0,3 1,7
EU-n kívüli piacok 11,7 2,2 9,5
Horvátország 3,4 1,6 1,8
Oroszország 2,2 0 2,2
Svájc 2,3 0 2,3
Forrás: FVM

Tej- és tejtermékek exportja, importja 2006. első félév
(Millió Euro)
EXPORT IMPORT EGYENLEG
Összesen 64,9 80,4 -15,5
Ebből: EU-25 29,3 78,9 -49,6
EU-15 26,4 43,2 -16,8
EU-10 2,8 35,8 -33,0
EU-15-ből:
Olaszország 14,2 0,7 13,5
Németország 4,0 27,2 -26,8
Franciaország 2,5 1,9 0,6
Ausztria 1,0 3,4 -2,4
Nagy-Britannia 1,8 2,6 -0,8
EU-10-ből:
Szlovákia 1,6 13,4 11,8
Lengyelország 0,9 10,7 9,8
Csehország 0,7 8,0 7,3
Szlovénia
EU-n kívüli piacok
Macedónia 5,4 0 5,4
Oroszország 3,7 0 3,7
Ázsia 18,7 0 18,7
Japán 6,0 0 6,0
Libanon 5,4 0 5,4
Szaud-Arábia 4,7 0 4,7
Forrás: FVM