Bőséges kajszibarack termés várható az idén

5300 hektárnyi termőterületről körülbelül 26 000 tonna kajszibarack várható idén, ami ugyan nem számít rekordnak, de a tavalyihoz képest megfelelő mennyiség.

Ha nincs korai fagy, nincs veszélyben a kajszitermés sem!

Az EU legészakibb kajszibarack-termelő országaként hazánkban közel 5300 hektáron terem ez az igazán sokoldalúan felhasználható gyümölcs. Azt, hogy milyen és mekkora lesz a termés, minden évben a tavaszi fagyos napok száma határozza meg.

Ebben az évben szerencsére nem érte jelentős fagykár a kajszit, ezért közel 26 000 tonna kajszi várható, ami nem számít rekordtermésnek, de a tavalyihoz képest megfelelő mennyiségű – fogalmaz Győrffy Balázs, a NAK elnöke, aki azt is elmondta, hogy

„Magyarországon a kajszibarack nemesítése több mint 70 éves múltra tekint vissza és a mai napig jelentős szerepe van. Tulajdonképpen egyfajta nemzeti kincs a tordasi fajtakísérleti állomás, amelyen közel 350 kajszifajtát tartanak fenn. Ezek vizsgálatainak eredményei a jövőben valós és hasznos információkat adhatnak a hazai kajszitermesztők számára, például a megfelelő fajtahasználat vonatkozásában” – hangsúlyozza Győrffy Balázs.

Ettől lesz finom az érett kajszi

Rengeteg magyar eredetű fajta van, melyek közül a legismertebbek talán a Gönci magyar kajszi, a Mandulakajszi és a Ceglédi óriás. A kajszi melegkedvelő gyümölcs, amely tőlünk északabbra már nem is igen él meg. A kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Fényigényes, fája 4-7 m magasra nő, akár 90 évig is él. A kajszi maga gömbölyű, kissé lapított, középbarázdával rendelkező, bársonyos héjú gyümölcs, megérve narancsos sárga, míg a naposabb oldalán pirosas színű. Vitamintartalma magas, A-, B- és C-vitaminban is bővelkedik. Emellett ami a sportolóknak és sportosan élőknek fontos lehet, hogy jelentős rosttartalma miatt tápláló, ugyanakkor kalóriatartalma nem magas, tartalmaz magnéziumot, káliumot, és kitűnően hidratál is, hiszen 85%-a víz. Hazai körülmények között a nappali meleg és a hűvös éjszakák váltakozása miatt kiváló cukor-sav arány, valamint harmonikus ízek és finom zamatok alakulnak ki a gyümölcsben.

A legízletesebb és a legegészségesebb, ha nyersen fogyasztjuk a kajszit, de számos felhasználási módja ismert: készülhet belőle leves, ivólé, köret húsok mellé, vagy eltehető télire aszalva, befőttként, bár a legnépszerűbb módja mindenképpen a lekvár. Némelyik fajtának még a magbele is hasznosítható, például perszipán készül belőle a marcipán pótlására, de a barackmagolajat a szépségipar is alkalmazza.

Kajszi, kajszibarack, sárgabarack: ugyanaz a gyümölcs, három néven

Kujáni Lászlóné Olga kajszibarack- és meggytermelő először is azt tisztázta, hogy a kajszi, a kajszibarack és a sárgabarack valójában ugyanaz a gyümölcs:

„Egy gyümölcs három névvel és rengeteg fajtával. Egy ültetvényen belül is több fajtát célszerű telepíteni, ami a beporzás szempontjából is szükséges. A szedésnél az a fontos, hogy a gyümölcs ép maradjon, ezért nem rázzuk a fáról a barackot, hanem speciális, zsebes kötényben gyűjtjük, és onnan rakjuk a ládákba, kosarakba. A tárolás során fontos, hogy kocsánnyal lefelé tartsuk a gyümölcsöt, mert így párolog el a szén-dioxid, és áll el tovább a gyümölcs” – meséli Kujáni Lászlóné.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat a hazai kajszibarack-termesztésnek és az idei kajszitermésnek járt utána Valter Attila magyar bajnok kerékpárversenyzővel. A videó, amelyben a magyar bajnok kerékpáros a kajszi titkait kutatja, elérhető ITT.

(NAK)