Borpiaci változások: csökkenő fogyasztás, kihívások és lehetőségek

Csökkenő borfogyasztás és változó trendek

A magyar borászat fontos szereplője a nemzetközi piacnak

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2023-as piackutatása szerint az elmúlt hat évben körülbelül egymillióval csökkent a borfogyasztók száma Magyarországon. A vörösborok fogyasztása 7%-kal mérséklődött, míg a rozé borok iránti kereslet 5%-kal emelkedett, azonban mostanra stagnálás figyelhető meg.

„Úgy érezzük, hogy a hazai borágazat kisebb visszaesésen megy keresztül. Nálunk a pincészetben ez nem drasztikus, de tendenciaként érzékelhető” – mondta Günzer Tamás. Hozzátette, hogy a fehérborok piaca ezzel szemben stabilan növekszik, még a hagyományosan vörösborairól ismert Villányi borvidéken is egyre több fehér szőlőt termesztenek.

A rozé borok esetében a kereslet elérte a maximumot, és most enyhe visszaesés tapasztalható. Korábban sosem volt belőlük elég, de most úgy tűnik, hogy a piac telítődött. A vörösborok esetében azonban egyértelmű a csökkenés, különösen a fiatal fogyasztók körében, akik inkább a röviditalokat, rumokat és gin-tonikokat részesítik előnyben.

A borfogyasztás népszerűsítésének szükségessége

Günzer Tamás szerint a borfogyasztás presztízsének erősítése kiemelt feladat. „Ma nem sikk bort inni, pedig annak kellene lennie. Egy elegánsan felszolgált, behűtött bor élmény kellene, hogy legyen, de sokan nem tekintenek rá így” – mondta. Ennek érdekében több borász és szervezet, köztük a Magyar Bor Akadémia is aktívan dolgozik a fiatal generációk megszólításán.

A szakember szerint egyetemi előadások és kóstolók szervezésével lehetne hatékonyabban népszerűsíteni a borkultúrát. Bár a borászatok egy része már aktívan dolgozik ezen, még hosszú út áll előttük.

Az időjárás hatása és a klímaváltozás kihívásai

A 2024-es év különösen nagy kihívások elé állította a hazai szőlőtermesztőket. A hőség és az aszály komoly károkat okozott, különösen a késői érésű fajták esetében. „A forró nyár és ősz miatt összesültek a szőlőszemek, nagyon kevés lett a lé, és a cukortartalom rendkívüli módon koncentrálódott” – magyarázta Günzer. Ennek eredményeként rendkívül magas alkoholtartalmú borok készültek, sok esetben 18%-os értéket is elérve, ami már túlzottan „tüzes” ízvilágot eredményezett.

A megoldás lehet egyes bortörvényi szabályok módosítása, például más országok gyakorlatához hasonlóan megengedni a minimális víz hozzáadását az alkoholszint csökkentésére. Emellett a szüret időpontjának gondos megválasztása is segíthet, bár a különböző szőlőfajták érési szakaszainak összehangolása egyre nehezebb feladat a klímaváltozás miatt.

Munkaerőhiány és gépesítés

A borászatok számára a munkaerőhiány is komoly problémát jelent. Bár a szüreti időszakban sokan keresnek szezonális munkát, hosszú távon egyre nehezebb megbízható munkaerőt találni. Egyes borászatok buszokkal szállítják a munkásokat a környező településekről, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerő-ellátottságot. A gépesített szüret egyre elterjedtebb, de bizonyos munkafolyamatoknál továbbra is szükség van emberi kézre.

Belföldi piac és exportlehetőségek

Bár a magyar borászatok jelentős exportkapcsolatokkal rendelkeznek, sok termelő inkább a belföldi piacot preferálja, mivel az kiszámíthatóbb. „Jobban szeretjük, ha a borok itthon fogynak el, mert a belföldi piac állandó” – mondta egy borász. Az exportpiac viszont kiszámíthatatlanabb, és előfordulhat, hogy egy-egy külföldi partner hirtelen eltűnik, megszakítva az üzleti kapcsolatokat.

A villányi borvidék például méretéből adódóan nem tud hatalmas mennyiségekkel versenyezni a világpiacon, ezért elsősorban a prémium borokra és a minőségi értékesítésre összpontosítanak.

Ágazati támogatások és fejlesztési lehetőségek

A magyar szőlészeti és borászati ágazat számos támogatási lehetőséget vehet igénybe. A 2024/2025-ös borpiaci évben a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és modernizációjához elérhető támogatások segíthetik az ágazatot. Ezen kívül a borászati termékek promóciójára is rendelkezésre állnak források, 2027-ig összesen 6 millió eurós kerettel.

A Közös Agrárpolitika stratégiai terve támogatja a szőlőültetvények megújítását, a borászatok technológiai fejlesztését és a melléktermékek feldolgozását. Bár a borászati fejlesztésekhez szükséges beruházások költségesek, az újranyíló pályázatok segíthetnek a pincészeteknek a fejlődésben.

„Óvatosan tudunk beruházni, mert a hitelek még mindig nagyon drágák, és az önrész is jelentős a pályázatoknál. De most újra megnyíltak a lehetőségek, ami segíthet a fejlődésben” – zárta gondolatait Günzer Tamás.