Borminták

Létezik a marketing világában egy egészen új angol szakszó: tryvertising, ami a reklámozás és a kóstoltatás szavakból áll össze, jelentését úgy foglalhatnánk össze: „ismerd meg úgy a terméket, hogy kipróbálod!”, ám a módszer azért távol áll a nálunk ismert, hipermarketekben vagy kiállításokon megélt kóstoltatások „élményétől”. Csak a kifejezés új, no meg néhány alkalmazási formája – a módszer a régi. Hiszen hogy is lehetne ésszerűbben dönteni például egy nagy darab sajt vagy sonka, esetleg néhány karton bor megvásárlásáról, mint kipróbálva annak ízét. A nagyobb ízválasztékot, a többféle ital kipróbálásának lehetőségét egy éttermi borozáskor a pohárnyi mennyiségek kóstolása jelenti, ami nem mellesleg lehetőséget ad arra is, hogy a fogyasztó eldöntse, melyek azok a fajták, amelyekből nagyobb mennyiséget érdemes vásárolnia. De mit tegyenek, akik a kóstolás élményét „haza akarják vinni”? Többek között nekik készülnek a különféle amerikai forgalmazók borválogatásai: kémcsövek (persze nem a kémia órákról ismert, klasszikus űrméretűek), látványos címkékkel, egyszerűbb vagy díszdobozos csomagolásban. A San Franciscó-i Brixr cég például kartondobozokban négyféle csúcsborból küld szét mintákat 5-5 cl-es adagokban, 19-29 dollár értékben, de magát a kóstolóadagot olcsóbban számítják meg, ha a drágább csomagot választja a vevő 69-79 dollárért – ezekben viszont ott van a kupon is 2 palack borról, amit a 4 mintából választhat ki az ínyenc. Már csak azért sem árt a második variációt választani, merthogy szakértő legyen a talpán, aki egy fél decis minta alapján bort mer rendelni néhány ládával.