Boldog elégedetlenek

A magyarok mennyire elégedettek? Mitől függ a boldogságuk? Ezekre a kérdésekre válaszolt a varsói Közvélemény-kutatási Központ vezérigazgatója, Krzysztof Zagorski. Õ az egyetlen közép- és kelet-európai előadó, aki szerepelt a piackutatók világszervezete, az Esomar idei, berlini kongresszusán. Négy országra kiterjedő kutatási eredményeit nagy érdeklődés fogadta.Az emberek sokkal elégedettebbek saját, személyes életfeltételeikkel, mint országuk, nemzetük körülményeivel. Az eltérés olyan nagy, hogy sokakat bátran nevezhetünk boldog elégedetleneknek. Õk azok, akik nagyon gyakran panaszkodnak a társadalmi feltételekre, ugyanakkor viszont személyes életükkel elégedettek – foglalta össze mondanivalóját a lengyel szakértő.
Magát a projektet azért tartja fontosnak, mert túl sok kutatás koncentrál csak a fogyasztók elégedettségére. Szerinte az emberek saját életükkel való elégedettsége is befolyásolja fogyasztásukat, vásárlásaikat.

Tehetősek és szegények elégedettsége
Magyarország mellett Lengyelországban, Ukrajnában és Grúziában végzett vizsgálatával többek között a következő kérdésekre kereste a választ:
Mitől leszünk boldogabbak? A jó anyagi körülmények csökkentik a stresszünket és növelik elégedettségünket? A stressz boldogtalanná tesz? Hogyan függ össze anyagi és lelki szempontból vett jó közérzetünk és a társadalmi körülményekkel való megelégedettségünk?
Habár a kutatást két gazdagabb és két szegényebb országban végezték, az elégedettséget meghatározó tényezők rangsora mindegyikben egyforma. Az emberek legkevésbé mindenütt a jövedelmükkel elégedettek. Valamivel pozitívabban ítélik meg kilátásaikat a jövőre nézve, valamint társadalmi helyzetüket.
Utána következik az egészségük, munkahelyük, otthonuk, majd a település, ahol élnek. Legjobbnak családi életüket tartják.
Összességében a magyarok és lengyelek elégedettebbek az életükkel, mint az ukránok és a grúzok, de csak az alacsonyabb jövedelmű csoportokban. A tehetősebbek közt a két szovjet utódállamban nagyobb az elégedettek aránya, mint nálunk és a lengyeleknél.

Nagyobb kereset, több stressz és…
Az eredmény azt a tételt igazolja, hogy az anyagi javak gyarapodása nem feltétlenül növeli azok elégedettségét, akik már rendelkeztek bizonyos vagyonnal. Inkább azok lesznek sokkal elégedettebbek, akik kevesebb tulajdonnal rendelkeztek, s ebből a helyzetből nőtt nagyot az életszínvonaluk. Zagorski rámutatott, hogy az alacsony jövedelműek körében mind a négy országban erős a stressz és gyenge az élettel való elégedettség. Ahogyan nőnek azonban a jövedelmek, úgy csökken a stressz, és javul az elégedettség. De csak egy bizonyos fordulópontig, amit a megkérdezettek a szegényebb országokban gyorsabban érnek el, mint a gazdagabbakban:
– Adott mértéken felül ugyanis a magasabb jövedelem csak komoly társadalmi és lélektani áldozatok révén érhető el. Gondoljunk csak a keményebb és több stresszt okozó munkára. Itt említhető a családi élet elhanyagolása vagy a szükségesnél kevesebb szabadidő is. Mindent egybevetve a nagyobb kereset stresszt okoz, és csökkenti az élettel való elégedettség mértékét.

Elégedetlen gazdagok
Kiemelte a kutatás eredményei közül, hogy a többiekhez képest az ukránok mindennel egy kicsit elégedetlenebbek. Majd megjegyezte:
– Az élettel való relatív elégedettség Magyarországon a legalacsonyabb, bár a négy közül az a leggazdagabb ország.
Az összehasonlító kutatást azért végezték egymástól nagyon különböző országokban, hogy jobban meg lehessen érteni, mennyire függ az egyének közérzete attól, hogy szegényebb vagy gazdagabb társadalomban élnek.
A lengyel intézet partnereként Magyarországon a Tárki Társadalomkutatási Zrt. munkatársai kérdeztek meg 1000 felnőttet. A kutatást egy brüsszeli intézet finanszírozta, amely a szovjet utódállamok tudósainak együttműködését hivatott támogatni.
Bajai Ernő