Bő termést ígér a határ

Még nem tudni pontosan, hogy miként végződik az aratás. Az előzetes becslések szerint, ha nem is kiugróan bő, de jó termést ígértek a június végi gabonatáblák. A kedvező időjárásnak köszönhető, hogy szépen teremnek a gyümölcsfák, ami értékesítési gondokat is jelenthet.

Az őszi búzát 1,1 millió hektárról takarítják be az idén. Jóllehet – cikkünk írásakor – még csak a kalászos aratásának az elején járnak a termelők, de a gazdák úgy vélik, kedvezőek az eddigi tapasztalatok. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az aratási koordinációs bizottság első ülése után úgy nyilatkozott: nagyjából 4,6 tonna hektáronkénti átlagos hozamra számítanak, de más szakemberek szerint az öt tonnás szint elérése sem kizárt.

Összességében – a becslések alapján – a nyári kalászosgabona- és repcetermés várhatóan eléri az előző évi jó termés szintjét, az előző évek átlagához képest pedig jelentősen nő. Mindez főként az őszi búza esetében jelent majd jelentős exportlehetőséget. Viszont a májusi csapadékos időjárás miatt a gazdáknak a gombabetegségekre jobban oda kellett figyelniük, például a sárga rozsdára. Emellett Békés, Baranya, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a mezei pocok kártétele okozott komoly gondot. Ez összesen mintegy 250 ezer hektárt érintett. A károk összesítése most folyik ezeken a területeken, de úgy vélik, hogy legalább félmillió tonna terményt pusztítottak el az apró rágcsálók, a kár legalább kétmilliárd forint. Ennek ellenére őszi búzából összességében a szakemberek az idén mintegy 5 millió tonnára, vagy azt meghaladó mennyiségre számítanak. Ez gyakorlatilag megegyezik az előző évi mennyiséggel, így az idén az őszi búzánál mintegy 2,0-2,5 millió tonna árualap képződhet, ami igen kedvező.

Exportra is marad

Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára a Trade magazinnak nyilatkozva óvatosan fogalmazott, de azt biztosnak vélte, hogy a termésből bőven jut a belföldi felhasználóknak és az exportra vállalkozóknak is. Sok múlik azonban az árakon, az aratás a minőségtől függő, tonnánként 43-45 ezer forintos árakon indult.

Az exportreményeket kommentálva elmondta, hogy a világnak azon a felén, ahol mostanában folyik az aratás, szinte mindenütt jó termésről szólnak a hírek, ami egyben a kínálat növekedésével együtt jobb esetben az árak stagnálását, de inkább csökkenését jelenti. Erre utalnak a chicagói, párizsi és budapesti tőzsdei árak is.

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatójának információi szerint az idén a tavalyi globális rekord búzatermésnél kisebb mennyiség várható, a jelentős tartalékok miatt az 1-2 százalékos csökkenés azonban nem eredményezi az árak emelkedését, csakúgy, mint a kukorica, a napraforgó és a repce esetében. A szakember szerint középtávon azonban a gabonafélék és az olajos magvak iránti kereslet jelentősen növekedni fog.

Összefogást javasolnak

Az aratás kezdetén egyre több panasz érkezett, melyek szerint alacsonyak a felvásárlási árak. Nekik azt ajánlják a szakmai szövetségek és az érdekképviseletek, hogy várjanak ki az eladással. A raktározás azonban okozhat gondokat. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az összefogást javasolja a gazdáknak, mert együtt könnyebben igénybe vehetőek az állami gabonaraktárak.

Megtudtuk azt is, hogy a hazai malmok többsége finanszírozási nehézségekkel küzd, hiszen tavalyi elképzeléseik nem jöttek be. Többen az aratás után az árak csökkenésére számítottak, s ezért a relatíve olcsóbb búzából kevesebbet vásároltak, és később a tonnánkénti 50-60 ezer forintos terményből kellett lisztet őrölniük.

A terméskilátások a 216 ezer hektárra vetett káposztarepcénél ennél a növényi kultúránál is kedvezőek. Azzal lehet kalkulálni, hogy az átlagtermés hektáronként mintegy 2,7 tonnára rúg majd országosan. Ez szintén az előző évi szint körül alakul, és az előző öt év átlagát 12 százalékkal haladja meg.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a mostani becslés még változhat a körülmények hatására, de mintegy hétmillió tonna kalászos termés várható.

A kedvező tavasz miatt jelzett korábbi rekordtermés helyett legfeljebb jó, közepes termés várható a magyarországi gyümölcsösökben. Mártonffy Béla, a FruitVeB és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke beszámolt arról is, hogy lapzártánkig a teljes termésbecsléssel nem készülnek el, de azt biztosan tudni, hogy a közelmúlt viharos időjárása főként az ország nyugati területein okozott nagyobb károkat az ültetvényekben, a korai meggy sínylette meg a leginkább, de az alma-, a szilva- és a kajsziültetvények is.

Már a vihar előtt több helyen volt jégverés, emellett egyes térségekben a homokverés okozott gondot. A korai cseresznyénél vízkár is jelentkezett, a sok csapadék miatt a cseresznyeszemek megrepedeztek. Volt olyan dinnyetermelő a Balaton környékén, akinek a szélvihar okozott jelentős kárt.

A tavalyinál több kiváló minőségű magyar dinnye kerül a kereskedőkhöz július első hetétől. Az idén várhatóan a tavalyi 210 ezer tonnás mennyiségnél 5-10 százalékkal terem több a dinnyeféléből a magyar földeken; júliusban és augusztusban Magyarország lesz Európában a legnagyobb dinnyeexportőr, várhatóan a hazai termés felét sikerül külföldre, elsősorban EU-s országokba szállítani. A termelők azt kérték a nagy áruházláncok képviselőitől, hogy július elejétől már ne rendeljenek importot, és ne akciózással kezdjék a magyar dinnye forgalmazását.

A bajok a meggyel kezdődtek, mert az alacsony felvásárlási árak miatt a gyorsan romló gyümölcs – és a gazdák – védelme érdekében mintegy 15 ezer tonna, úgynevezett ipari meggy felvásárlását a hazai feldolgozók, termelői és szakmai szervezetek, valamint a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közös akciója révén segítik. Az elképzelés szerint az állam összesen 800 millió forint értékben támogatja azokat a termelői értékesítő szervezeteket (tész), feldolgozókat és termelőket, akik késztermék – elsősorban üveges meggybefőtt – előállításával vállalják a mostani többlettermés kivonását a piacról. A tervek szerint a támogatás mértéke üvegenként 40 forint lesz.

A minőségét és mennyiségét tekintve is átlagon felüli termésre számítanak idén az ország cseresznyéskertjeiben. Az elmúlt évek 300–600 forint közötti felvásárlási árai elegendőek voltak ahhoz, hogy a gazdák több-kevesebb nyereséggel zárják a cseresznyeszezont. Idén is körülbelül 400 forintos kilónkénti átlagár az a határ, amelynél már hasznot hoz egy ültetvény.