Blokkláncok segíthetik a cégek zöldülését?

Zöldíthet a cégeken a blockchain

A többség csak a kriptovaluták miatt hallott a blokkláncról, pedig a technológia számtalan felhasználási területen hasznos. Megoldja a vállalatok és kormányzati szervek számos komoly problémáját, többek között a hálózatokon megosztott adatok megfelelő kezelését. Legyen szó biztonságos fizetési protokollokat alkalmazó pénzügyi szolgáltatásokról, állampolgári adatokat kezelő hivatalos szervekről vagy az ellátási láncok átláthatóságát javítani kívánó vállalkozásokról, a blokklánc-technológia mindegyik számára számos lehetőséget kínál, mert lényegében „csak” egy megosztott és szinkronizált adatbázist jelent.

Az első, PoW (Proof of Work) alapon működő blokkláncok nemcsak lassúak voltak, de elképesztően nagy az ökológiai lábnyomuk is, amely 2021-ben meghaladta Argentína éves energiafelhasználását, miközben minden egyes, pl. Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Elsősorban emiatt mára a szintén ismert PoS (Proof of Stake) módszer terjedt el, amelynek ökológiai lábnyoma ezrelékekben mérhető a PoW-hoz képest.

Mivel az elmúlt években világszerte fókuszba került a cégek ESG (Environment, Social és Governance; környezeti, társadalmi és irányítási) tevékenysége és annak összehasonlítható mérése, az ezzel foglalkozó szakemberek keresik az ehhez alkalmas, hiteles megoldásokat. Így jutottak el a blokklánc technológiáig, mert az ESG két meghatározó alapját, a hitelességet és a transzparenciát lehet vele garantálni. Az ellátási láncok fenntarthatóságának javítása kulcsfontosságú az Európai Unió hosszú távú célkitűzéseihez, a blokklánc pedig lehetővé teszi, hogy a termékek különböző jellemzői pontosan és költséghatékonyan rögzüljenek, valamint a „termőföldtől az asztalig” nyomon követhető legyen egy termék életútja, a hozzá kapcsolódó folyamatok visszakövethetővé váljanak. Mindezt páratlan adatbiztonság mellett, a személyazonosság megsértése nélkül. Míg a jelenlegi hitelesítési rendszerek bizalmi alapon működnek, és egy központi, elvben korrumpálható adatbázisra támaszkodnak, addig a blokkláncok esetében az adatrongálás, a különböző visszaélések esélye minimális.

Ugyanezen blokklánc-technológia lehetővé teszi az energia közvetlen kereskedelmét is. A fogyasztók vásárolhatnák közvetlenül a hálózatból az energiát, köztes kereskedők nélkül. Emellett a háztartások önállóan is kereskedhetnének az energiával, amennyiben termelik is azt. Ezt peer-to-peer energiapiacnak is nevezik, amely azt jelenti, hogy olyan személyek alkotnak közös hálózatot, akik más résztvevőktől vásárolnak felesleges energiát, vagy más résztvevőknek adják el a saját maguk által előállított energiatöbbletet, mindez csak megfelelő digitális és jogi szabályozás kérdése.

Ez azonban nemcsak Magyarországon utópia. A blokkláncalapú megoldások dinamikusabb terjedésének elsősorban az ezekhez értő szakemberek hiánya szab gátat, mert a technológia újnak számít, még ha egyre többen is ismerik fel az előnyeit. A másik akadály, hogy sok vállalati döntéshozó úgy érzi, a blokklánc használatával elveszíti a kontrollt az adatok felett, beszűkíti a saját mozgásterét. Ennek ellenére a technológia előnyei meghaladják a hátrányokat, így nem lenne meglepő, ha a következő években egyre több blokkláncalapú szoftveres megoldás segítené az ESG-t, azon belül is a beszállítói láncok transzparenciáját.

BDO