Blokkk.com: Kiszolgálás minősége? Várakozási idő? Az meg mi?

A fogyasztóvédők fel is hívták a minap a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi vállalkozások a gyors és gördülékeny kiszolgálás feltételeinek biztosításával tehetnek a legtöbbet vásárlóik és munkavállalóik egészségének védelméért. De közben azt is mondták, a hatóság a járványhelyzet okán azt is vizsgálja az adventi ellenőrzései során, hogy a kiszolgálás minősége megfelelő-e, és hogy milyen gyakorlatot követnek a cégek a várakozási időről szóló tájékoztatásban. Erre máris elmondhatjuk: semmilyent, de hát ezt a fogyasztóvédők is tudják, hiszen eddig is jártak boltba.

De miről is lehet szó, hiszen a fogyasztóvédelmi joganyagban ez a két kérdés ilyen formában nincs is benne.

Kiszolgálás minősége

A fogyasztóvédelmi hatóság jogosítványai széleskörűek. Az Országgyűlés éppen a napokban döntött arról, hogy terebélyesedik is a fogyasztóvédelmi szigorfa. A lényeg pedig az, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság elmarasztalással csak jogsértés estében léphet fel. Nyitott szemmel persze járhat.

A fogyasztóvédelmi törvény a hatóság eljárásának szabályait jelenleg szűkebben méri, mivel csak annyit mond, hogy fellépését a jogsértés súlya, különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg. Nos, ezt a mostani szabályt leváltva a maihoz képest szájbarágósabb részletezés következik, milyen szempontokat is kell figyelembe vennie a hatóságnak a jövőben.

Így hivatalosan számít majd a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama, a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége; tett-e valamit a szolgáltató, ami a fogyasztók kárának csökkentésére vagy megtérítésére irányul; a szolgáltató korábban elkövetett bármely jogsértése; meg kell nézni, vannak-e információk arról, hogy mennyi lehet a jogsértéssel elért, vagy elkerült pénzügyi előny, vagy elkerült veszteség; mennyi a jogsértéssel érintett áruk értéke.

A kiszolgálás minősége olyan kérdés, ami így a fogyasztóvédelmi joganyagban nincs benne. Köszön-e az eladó, udvarias-e, megkérdezi-e, lehet-e két dekával több, vagy kevesebb, első pillantásra ez is lehet a kiszolgálás minőségének a feltétele.

Feltehetően azonban a járványhelyzet miatt most az áruházi tömegre gondoltak és nyilván az is része lehet a kiszolgálás minőségének, mennyit is kell sorban állni. Csak éppen szabály nincs erre. Ha hosszú a sor, két választása van a vásárlónak, vagy beáll a végére, vagy be sem megy a boltba, vagy éppenséggel esetleg otthagyja a megrakott kosarát és kijön.

Kiszolgálási idő feltüntetése, de mi is az?

A vevők a kiszolgálási idő ismeretében dönthetnek akár úgy is, hogy később térnek vissza az üzletbe, a tervezett beszerzést máskorra halasztják, mondták a fogyasztóvédők. Az idősek számára fenntartott vásárlási idősávok miatt is hasznos tisztában lenniük azzal, hogy a pénztárakban és árukiadásnál előreláthatóan mennyit kell várakozniuk. Ez igaz. A gyakorlatban pedig úgy működik, hogy sok vásárló eleve körülnéz, hosszú-e a sor. És bizony a háziasszonyok nagyon is tudják, melyek a zsúfoltabb, vagy kevésbé zsúfolt időszakok egy-egy boltban.

Tudják ezt a fogyasztóvédők is, hiszen nem véletlen, hogy az idősávot délelőttre tették. De az adóhatósághoz befutó nyugtaadatokból is kiszedhetők ilyen az adatok.

De hát azt is hozzáfűzték, hogy az ellenőrzés eredményei alapján a tárca megvizsgálja majd, hogy a vállalkozások milyen módon és körben kötelezhetőek szabályozási eszközökkel a kiszolgálási idővel kapcsolatos tájékoztatásra.

Jelenleg tehát a fogyasztóvédők szerint sem kötelező a kiszolgálási idő feltüntetése. De még lehet belőle valami, mondják. Mi nem találtunk olyan áruházat egyébként, ahol feltüntetnék a kiszolgálási időt. És mi is lenne az igazából?

Jöhet a sorszámosztás és a stopper a boltban?

A kiszolgálási idő az lehet a belépés pillanatától a kilépés pillanatáig terjedő időszak. vagy például a pénztár előtti sorban ácsorgás időszaka is. De hát ahány vásárló, annyiféle vásárlás és annyiféle idő. A nyugtán ugyan rajta van a fizetés pillanata, azt rögzíti is a pénztárgép, de ahhoz stopper kell, hogy mikor lép be a vásárló. És majd sorszámot osztogatnak belépési időpontokkal? Vagy csak azt nézik, egy óra alatt hányan fizetnek a pénztárnál? És mennyi a sok?

A boltosok persze maguktól is figyelik a vásárlók áthaladását, a járványtól függetlenül is. Egyik oldalról jó az, ha nézelődik a vásárló és közben pakolgatja a kosarát, de a boltosnak sem érdeke a céltalan lődörgés, hiszen a tömeg azért nem vonzó a vásárlónak, a hosszú sor a pénztár előtt is inkább csak az akciós időszakokban (ha más is viszi a leértékelt portékát, az nem lehet olyan rossz alapon).

Létezik egyébként egyes országokban szabályozási gyakorlat a boltban egyszerre tartózkodó vásárlók létszámára, négyzetméter alapon, de hát aki már belépett, addig marad ott, ameddig akar. Legfeljebb a kint belépésre várók lesznek türelmetlenek.

Jó kérdés, mit forgatnak a fejükben a fogyasztóvédők. Főleg azért, mert két hét múlva karácsony. És bármilyen szabály bevezetéséhez azért némi idő is kell, legalább annyi, hogy az előző napi vásárlószámot strigulázza valaki. Januárban pedig minden vásárló belépte ünnep a boltosnak.