Bíztató az ökológiai gazdálkodás jövője

Akár triplájára is növekedhet az ökológiai gazdálkodás alá vont területek aránya, amennyiben a közeljövőben létrejövő konkrét jogszabályok beváltják a kormányzat vidékfejlesztési stratégiája által táplált reményeket. A kibővített biogazdálkodás nemcsak a fogyasztók egészségének, a hazai táplálkozáskultúrának lenne hasznos, hanem a természeti környezetnek is − hangzott el a Magyar Biokultúra Szövetség sajtótájékoztatóján.

Csaknem triplájára, a jelenlegi 120 ezer hektárról 320 ezer hektárra nőhet az ökológiai gazdálkodásba vont termőterületek aránya, ha az ígéretek szerint még az idén létrejövő támogatási és fejlesztést segítő jogszabályok a jelenlegi vidékstratégiában megfogalmazottak alapján készülnek el − mondta a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke. Czeller Gábor kifejtette, érezhető a komoly kormányzati szándék, mely valódi lendületet adhat a hazai ökológiai gazdálkodásnak. Emellett azonban fejleszteni kell a feldolgozottság mértékét, és szükséges, hogy az egészséges, minősített bioélelmiszerek megjelenhessenek a köz-, elsősorban a gyermekétkeztetésben is. Ha csak az iskolák egy részében, csak az étel egy kis része ökológiai alapanyagokkal készülne, vagy az amúgy mindenütt jelenlévő gyümölcs érkezne innen, már ez szinte teljes egészében felszívná a majdani megnövekedett kínálatot − fogalmazott a szakember.

Jelenleg az előállított ökotermékek 90 százaléka alapanyagként hagyja el az országot. Azonban ha a jövőben valóban prioritást élvez a feldolgozóipar fejlesztése és a hozzáadott érték Magyarországon marad, ez nemcsak a hazai fogyasztás növekedését segíti majd, hanem egyben számtalan munkahelyet is teremt.

A biogazdálkodás a világ talán egyetlen jogszabállyal körülírt és védett élelmiszertermelési rendszere, ezért elkülönül az önkényesen értelmezett, más „divatos” elnevezésektől, mint amilyenek a „reform”, „natúr”, „alternatív”, „integrált” stb. jelzővel ellátottak − mutatott rá a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Dr. Roszík Péter szerint nem véletlen, hogy a fogyasztók a biotermék vásárlása melletti döntésüket a következő érvekkel magyarázzák leggyakrabban: „biztonságos”, „környezetbarát”, „GMO mentesség”, „adalékoktól mentes”, „jó ízű”, „jobb a beltartalma”.

Az ökológiai gazdálkodás környezetvédelmi előnyeiben szinte mindenki egyetért, az EU biorendeletei hosszan sorolják ezeket. Minden mindennel összefügg az élelmiszertermelés területén. Jellemzően ugyanazok a vegyszerek, amelyek rombolják a környezetet, az élelmiszerekben szermaradékokat hagynak. Nem ritkán valódi vegyszerkoktélok vannak a napi betevőnkben, esetenként nyolc-tízféle szermaradékot mutatnak ki egy-egy élelmiszerben, főként zöldségekben és gyümölcsökben. A versenyképesség érdekében folyamatosan emelik a hozamszinteket, rendszerint három makroelem (nitrogén, foszfor és kálium) tartalmú műtrágyák kiszórásával, amely következtében a termékek elszegényednek a hasznos alkotókban.
Ennek következménye a „minőségi éhezés”, vagy a „kövér, de éhezik” szindróma. Az iparszerű termelés ezekre a kihívásokra képtelen választ adni, erre csak a biogazdálkodás alkalmas. A kötelező betegségmegelőző növényvédelem a biogazdálkodásban nem a vegyszerek alkalmazására épül, azok csak kivételesen használhatók, és csak néhány olyan hatóanyag vethető be, amelyeket az emberiség évszázadok óta biztonsággal használ és amelyek nem szívódnak fel. Mindezek következtében a bioélelmiszerek gyakorlatilag szermaradványoktól mentesek, amelyet számos független kutatási eredmény is igazol. A kisebb hozamok, a kötelező vetésváltás, a szerves anyagra épülő tápanyag-gazdálkodás miatt a biotermékek beltartalma is kedvezőbb, mint az iparszerű gazdálkodásból származóké. Ugyanez a megelőző, körültekintő szemlélet érvényesül a bioállattartásban és élelmiszer-feldolgozásban is.

A Magyar Biokultúra Szövetség minden évben három-négy nagy rendezvénnyel segíti, hogy a hazai fogyasztók megismerkedhessenek a biotermékekkel, azok előállítóival és a biotermékek fogyasztása, a tudatosabb táplálkozás előnyeivel – számolt be tevékenységükről Demeter-Németh Anita, a szövetség ügyvezetője. A Környezet és Energia Operatív Program „A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok” c. pályázati alapból 2011-re 23 millió forintot nyertek, amellyel ezeknek a rendezvényeknek a hatékonyságát növelik. A kampány során márciusban lebonyolítottak egy sikeres Biokultúra Találkozót Békéscsabán. A következő nagy állomás az Országos Bionapok rendezvénysorozat lesz. A vidéki régiókban az érdeklődők három hétvégén is megismerkedhetnek egy-egy biogazdaság, vagy biofeldolgozó üzem, esetleg pincészet mindennapjaival. A részletekről a folyamatosan frissülő www.biorendezvenyek.hu oldalon tájékozódhat a közönség.

Helyszínek és időpontok:

2011. június 26., vasárnap
Észak-Magyarország: Gömörszőlős, Ökológiai Intézet (kertészet és bemutató gazdálkodás)
Nyugat-Dunántúl: Hipp Kft., Hanságliget (biotermék-feldolgozás)

2011. július 2., szombat
Közép-Dunántúl: Dobosi Pincészet, Szentantalfa (szőlészet-borászat)

2011. július 10., vasárnap
Dél-Alföld: Anna Borház, Érsekhalma (szőlészet-borászat)
Dél-Dunántúl: Méhész tanya, Mágocs (bio szántóföldi növénytermesztés)
Kelet-Magyarország: Hegedűs János biogazdasága, Hortobágy (bio szántóföldi növénytermesztés és -állattartás)

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.